A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

2024 első hat hónapjában az agrár-külkereskedelem exportárindexe 15,2 százalékkal csökkent, importárindexe 14 százalékkal nőtt, a cserearány-mutató 26 százalékkal romlott a vizsgált időszakban a bázisidőszakhoz képest. A nemzetgazdasági export értéke 5,6 százalékkal, az import 10,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2024 első fél évében 9,6 százalék, az importértékből 7,4 százalék volt – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, szeptember 27-én megjelent „Az élelmiszergazdaság külkereskedelme 2024. I. fél év” című kiadványa.

A búza kivitt mennyisége 80,9 százalékkal bővült

Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva.

A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 15,1 százalékot, míg egy évvel korábban, 2023 első fél évében 13 százalékot ért el. A vizsgált időszakban összesen 84,7 százalékkal több, 4,3 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből a kukorica 1,5 millió, a búza 2,2 millió tonnát tett ki. A kukorica exportvolumene mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 80,9 százalékkal bővült 2024 első fél évében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest.

A búzakivitel 96,5 százaléka, azaz 2,1 millió tonna irányult az EU-tagországokba, Olaszország és Németország bizonyult a legnagyobb vásárlónak 42,8, illetve 27,3 százalékos részesedéssel.

A baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent

A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent – áll a kiadványban.

Az exportforgalom 95,2 százalékát európai országokkal bonyolítottuk

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált fél évben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,2 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,5 és 0,2 százalékot ért el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,6 százalékkal, az importértékből 92,1 százalékkal részesedett 2024 első hat hónapjában.

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos

Az EU-tagországok által exportált termékek értéke 5,7 százalékkal, az import értéke 1,1 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1403,4 millió eurós értéke 23,8 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt. A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első fél évében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még: Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Csehország, az Egyesült Királyság és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,1 százalékát biztosították – áll az AKI-kiadványban.