A magyar gazdálkodók szakmai közössége
AgroMashExpo
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény
Corteva 2023 jan TEFLIX

Integrált növényvédelem – A konvencionális és a biogazdálkodás között

Növényvédelem - 2015.04.22

A magyar gyakorlat sokkal közelebb áll az integrált növényvédelemhez, mint az EU átlaga – véli Jordán László, a NÉBIH elnökhelyettese, aki egyben az NTAI igazgatója is. A szakembert többek között arról kérdeztük, mindez pontosan mit jelent, melyek a legfontosabb irányelvek, s milyen jogszabályi változásokra számíthatnak a gazdák.

Integrált növényvédelem – A konvencionális és a biogazdálkodás között


– Manapság sokat tárgyalt téma az integrált növényvédelem. Hogyan határozná meg a kereteit, melyek a legfontosabb irányelvei?
– A jogszabályi háttérrel kezdeném, azzal, hogy milyen szempontoknak is kell megfelelnünk. Korábban az EU-n belül a növényvédelmi tevékenység szabályozása a tagállamok hatásköre volt. Az EU nem szólt bele, ki hogyan szabályozza a növényvédő szerek forgalmazását, felhasználását és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket. 2009-ben fogadtak el egy irányelvet, amelynek a hatályba lépése 2011-ben kezdődött, illetve ezután fokozatosan egy-egy rendelkezés lépett életbe. Ebben az irányelvben van egy olyan kitétel, amely 2014. január 1-jétől minden termelőt kötelez az integrált növényvédelem alapelveinek betartására. Ez egy irányelv, amiről azt kell tudnunk, hogy meghatároz bizonyos kereteket, de nem ad pontos utasításokat arra nézve, hogy mit, hogyan kell csinálnunk. A pontos szabályozás, a jogszabályok kidolgozása a tagállamokra van bízva. Az EU-s rendeletben annyi áll csupán, hogy az integrált növényvédelem alapelveit be kell tartani. Nem definiálja egyébként az integrált növényvédelmet sem egzakt módon. Elmondhatjuk, hogy maga a fogalom sem általánosan elfogadott. A mi törvényünk is tartalmazza a definíciót.
– Hogyan foglalhatnánk össze mégis az integrált növényvédelem legfőbb szempontjait?
– A növénytermesztés során a növényvédelmet úgy kell betervezni és végrehajtani, hogy minél kisebb mértékben használjunk növényvédő szereket és minél inkább használjuk a természetes ellenségeket, valamint az agrotechnikában lévő lehetőségeket. (A természetes ellenség alatt a károsítók természetben jelen lévő ellenségeit értem, a biológiai ágenseket.)

{guest}

Előfizetői tartalom megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy fizessen elő!

{loadposition popupLogin} {/guest} {!guest} {user_group !10}

Ugyanakkor vannak bizonyos helyzetek, amikor nincs más lehetőség, növényvédő szerekkel kell beavatkozni, s ezt a lehetőséget az integrált növényvédelem magában foglalja. Ez a konvencionális és a biogazdálkodás közötti átmenet, egy olyan irányzat, amely nagy volumenekben tartható, nagy mennyiségű áru előállítására alkalmas, és a minőséget is garantálja. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a gazdálkodás környezettudatosabb és a természetet, környezetet is jobban kíméli, mint a konvencionális termelés. Ehhez természetesen nagyon komoly szaktudásra van szükség, ugyanúgy, ahogyan a növényvédő szerek felhasználásához is. Komoly felkészültséget igénylő terület tehát mindkettő.
– 2014. január 1-jétől minden termelőnek kötelező betartani az integrált növényvédelem alapelveit. Mit jelent ez hazai viszonyok között?
– A 43/2010-es növényvédelemről szóló miniszteri rendelet fogalmazza meg, hogy pontosan mit szükséges betartaniuk a termelőknek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk, a magyar növényvédelmi szabályozás mindig az EU előtt járt. Volt, hogy sokkal előtte, volt, hogy kevésbé, de mindig szigorúbb, magasabb szintű követelményeket fogalmazott meg, mint bármelyik EU-s tagállam vagy mint maga az EU-s átlag. Így a magyar gyakorlat sokkal közelebb áll az integrált növényvédelemhez, mint az Unió átlaga. E szerint nem szükséges olyan intézkedéseket bevezetnünk, amelyek korlátoznák a termelőket vagy változást jelentenének mindennapos tevékenységükben. A kötelezően betartandó intézkedések között szerepel többek között a növényvédő szerek forgalmi kategóriákba sorolása vagy a szükséges iskolai végzettségek előírása. Ezek jelenleg is jól működő dolgok hazánkban.
Megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag olyan előírásokat fogalmaztak meg az EU-ban, amelyeket magyar termelők már nagyrészt teljesítenek, egyrészt növényvédelmi, másrészt pedig egyéb előírások miatt is. Ilyen például a helyes mezőgazdasági és környezeti állapottal kapcsolatos előírás. Ez szintén évek óta bevett gyakorlat Magyarországon. Ez volt az első lépés, amellyel eleget tettünk az uniós elvárásoknak. Azonban, ha versenyképesek akarunk maradni a termékeinkkel és megfelelő figyelmet kívánunk szentelni 
a környezetünknek, újabb és újabb lépéseket kell tennünk afelé, hogy egyre kevesebb növényvédő szert használjunk fel. Azzal együtt, hogy kisebb a rendelkezésre álló termőterület, egyre több terméket kell előállítani, egyre magasabb minőséget kíván meg a piac. Tehát a termelést nemcsak fenntartani, hanem fokozni kell, és a megfelelő minőséget is biztosítani szükséges. Mindezek mellett kívánjuk 
a növényvédő szerek használatát csökkenteni. Ez csak nagyon komoly szaktudással valósulhat meg. Fokozatosan fogunk különböző előírásokat hatályba léptetni. Jelenleg azok a szabályozások, amelyek az EU-s követelményekhez szükségesek, mind életben vannak hazánkban.
– Várható-e a közeljövőben jogszabályi változás?
– Folyamatosan változnak a jogszabályok, jelenleg is be van adva egy tervezet, amelynek lényege a növényvédőszer-felhasználás és a növényorvosi vény alkalmazásának pontosítása. Olyan, nem egyértelmű szabályozások egyértelművé tétele, amelyek korábban problémákat okoztak.
Előkészületben van továbbá egy olyan önkéntes rendszer, amely az integrált gazdálkodásról szól, de sokkal magasabb szintű integrált gazdálkodásról, mint ami mindenki számára kötelező. Egy tanúsítási alapon működő önkéntes rendszer, melybe a belépés bárkinek lehetséges, és mindenki eldöntheti, hogy igénybe veszi-e vagy sem. Ha úgy gondolja, hogy az előírásokat tudja és akarja is teljesíteni, beléphet, így lehetőséget kaphat arra, hogy a termékét integrált jelöléssel lássák el. Ez azt jelenti, hogy a terméke integrált termesztésből származó termék, ami egy magasabb szintű kategóriát jelent. De ez pillanatnyilag még csak tervezet, ám szeretnénk, ha idén el tudna indulni a rendszer.
– Hogyan követi mindezt a hazai növényvédelmi képzés?
– Meg kell különböztetnünk az önkéntes és a mindenki számára kötelező képzési formákat. A képzések anyaga a jelenleg előírt, integrált növényvédelmi követelményeknek megfelel. Mind az egyetemi növényorvos képzés, mind a nyolcvan órás növényvédelmi alaptanfolyamok esetében a hallgatók egy ma elfogadott, az integrált növényvédelemhez megfelelően igazodó képzésben részesülnek. Ezen felül, amíg a támogatott tanfolyamok tartanak, van lehetőség ingyenesen részt venni azokon az integrált növényvédelemről szóló, 80 órás képzéseken, amelyeken a hallgatók teljes körű képet kaphatnak arról, pontosan mit is jelent, mit foglal magában e meghatározás, és milyen követelményei vannak. Annak, aki az integrált növényvédelem önkéntes rendszerében vesz majd részt, ez az alaptanfolyam és éves továbbképzések lesznek előírva.
A tanfolyamon felkészítjük a termelőket arra, hogy mit is jelent az integrált növényvédelem, és hogyan kell felépíteni az integrált gazdálkodást. Itt és az éves továbbképzéseken az aktuális információkról is tájékoztatjuk majd a résztvevőket.

A cikk további tartalmának megtekintéséhez online előfizetés szükséges!

{/user_group} {user_group 10} Ide jöhet az előfizetői tartalom!!!{/user_group} {/guest}






Szerző: Sz. Zs. AgrárUnió


Címkék: