Kamarai aktuális

– Milyen kihívások elé néz a kamara idén, elnök úr? Kérem, vázolja fel a legfontosabb megoldásra váró feladatokat, célkitűzéseket!

– Tavaly december 17-én jelent meg a 43/2010-es rendelet módosítása, amely több ponton fontos változásokat vezetett be a növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatban. Ezek közül az egyik legfontosabb a kötelező szerződés bevezetése növényorvosi vény felírása esetén. Ez azt jelenti, hogy a felsőfokú végzettségű növényvédő szakembernek, növényorvosi kamarai tagnak, aki növényorvosi vényt írhat fel, szerződéses viszonyban kell állnia azzal, akinek a vényt kiadja. A szerződésnek legalább egy tenyészidőszakra kell szólnia, így a szakember hosszabb távú növényvédelmi szakirányítást tud biztosítani az elővetemény lekerülésétől a fővetemény lekerüléséig, mindenre kiterjedő növényvédelmi szaktanácsot, ténylegesen integrált módszert tud javasolni a gazdának. Az integrált növényvédelem számtalan módszerét be tudja tehát vonni a szaktanácsadásba, az elővetemény, a vetésforgó, a terület megválasztása, a fajta mind meghatározó részei a folyamatnak. Ezután a növényvédő szer felírását és annak megfelelő alkalmazását javasolja a szakember. Kivételt képez a közterületek növényvédelme, ott rövidebb időtartamú is lehet a szerződés.
Egy másik fontos kérdésről is szeretnék röviden szólni. A 43/2010-es rendelet módosítása a kamarát bízta meg a permetezőgépek kötelező felülvizsgálatával. Mint az állam által átvett feladatot, a Kamara végzi ezt a tevékenységet. Európai uniós rendelkezések, a 2008. évi 46-os törvény az élelmiszer-biztonságról, a 43/2010-es rendelet már az eredeti formájában is rendelkezik arról, hogy 2016. év végétől a növényvédő gépeknek kötelező műszaki felülvizsgálaton kell átesniük. A tevékenység gyakorlati megvalósítása azzal kezdődött, hogy a kamara kezdeményezte a feladat elvállalását, mivel ez idáig nem volt intézkedés arról, hogy ki végezze a tevékenységet. A kamara szerint fontos, hogy a feladat pártatlanul és szakmai alapon valósuljon meg, ne piaci és üzleti érdekeltségek mentén. A jogszabály tehát ezt a feladatot a kamarához rendelte, amelynek van egy akkreditált, több éve működő állomása Fejér megyében. Ennek mintájára idén a kamara felépíti az országos permetezőgép-felülvizsgáló hálózatát. Minden megyében létrehoz ilyen állomást, a gazdálkodók regisztráció után ide tudják elvinni a gépeiket. Mindenkit szeretnék megnyugtatni: nem a permetezőgépnek kell eljutnia a felülvizsgáló állomáshoz, hanem fordítva. Mobil felülvizsgáló gépeink felkeresnek egy-egy települést, körzetet, és csupán néhány kilométert kell megtenni a permetezőgépekkel. A kamarában pedig létrehozunk egy permetezőgép-felülvizsgáló egységet, amely szigorú szakmai kontroll mellett működik majd. A legfelső kontrollt a kamara elnöke fogja gyakorolni, hogy az állomások, együttműködő partnerek megfelelő szakmai ellenőrzés mellett és megfelelő színvonalon végezzék a munkájukat. Fontos feladatunk, hogy ebben az évben ez a tevékenység beinduljon.

– A növényorvosi vénnyel kapcsolatban van-e, illetve várható-e valamilyen változás?

– Jelentős változás, hogy növényorvosi vényt kell felírni első kategóriás növényvédő szer vásárlása esetén, ugyanis eddig, ha egy növényorvos saját célra vásárolta meg a növényvédő szert, erre nem volt szükség. Minden egyes vény felírásához szükséges szerződés, kivéve saját célú felhasználás esetén, például ha saját magának vagy saját gazdaságának, cégének írja fel, ha ott tulajdonos vagy ügyvezető, illetve olyan rokonnak, családtagnak készíti, aki a polgárjogi törvény szerint közvetlen hozzátartozónak számít. Abban az esetben sem szükséges szerződés, ha a növényorvos alkalmazottja a cégnek, amelynek a vény készült.
A kamarának ezzel kapcsolatban nagyon sok feladata van még, mert nem minden esetben tudják a kollégák, hogy mi a teendő a szerződés megírásával kapcsolatban. Jogszabályi kötelezettség, hogy a szerződés adatait fel kell tölteni a NÉBIH honlapjára, tehát be kell jelenteni a hatóságnak. A NÉBIH honlapja március elsejétől élesben működik, és a hatóság ellenőrzi is a szerződések adatainak feltöltését ettől a hónaptól kezdve. A rendelet 9-es mellékletében szerepel, hogy mit kell feltölteni, például a szerződő felek, a növényorvos és a gazdálkodó partner adatait – akinek a szakirányítást végzi –, a terület adatait, amelyre vonatkozik a szerződés, a kultúrákat a területen és a szerződés időtartamát, amely lehet határozott idejű, minimum egy évre szóló, de lehet határozatlan idejű is. Fontos, hogy nem minden vényhez, hanem minden partnerhez tartozik szerződés. A szerződés arra is hivatott, hogy biztosítsa a vény funkcióit, többek között a növényvédő szer kijuttatást és a felelősségvállalást. A vény ténylegesen a növényvédő szer felhasználásával kapcsolatos munkafolyamat szakirányítását igazolja, és nem csak a vásárlást. Fontos előrelépés, hogy első kategóriás növényvédő szer felhasználása esetén a gazdálkodónak kötelezően szerződésben kell állnia növényorvossal. Sok részletkérdés vár még tisztázásra, például hogy ki köthet szerződést – egy gazda több szerződést is köthet, de egy területre vonatkozóan csak egyet –, kivel köthet, hogyan kell bejelentenie.
A módosított jogszabály foglalkozik az elektronikus növényorvosi vénnyel is, amelynek kitöltésére a kamara által működtetett elektronikus felületen van lehetőség február elsejétől. Használata nem kötelező, papír alapon is működhet a vény felírása továbbra is, de gyorsabb és modernebb megoldást jelent a papír alapú vénynél.

– Hogyan alakul a növényvédelmi oktatás helyzete 2016-ban?

– A kamara végzi a nyolcvanórás növényvédelmi alaptanfolyam oktatását és a kötelező növényvédelmi továbbképzéseket. A rendelet módosításában pontosították a feltételeket: eddig más szervezetek is végeztek képzéseket, ám a kamara határozott indítványára ezután a nyolcvanórás növényvédelmi alaptanfolyamot, a növényvédő mérnökök ötévenkénti kötelező továbbképzését, a középfokú növényvédelmi végzettségűek (technikus, szakmunkás, 320 órás OKJ-s képzésben részt vettek) részére a 24 órás továbbképzést, a növényvédelmi alaptanfolyamot végzettek ötévenkénti nyolcórás továbbképzését kizárólag a kamara végzi. A kamara kidolgozta a képzések tematikáját, amit a miniszter 2015 decemberében aláírt.
Így a jövőben a jogszabály értelmében és a tematika szerint is, a Kamara végzi ezeket a képzéseket. A képzésekről a tanúsítványt az illetékes megyei kamara elnöke írja alá, ezek alapján lehet kiadni az engedélyeket, meghatározott végzettség elérése után (felsőfokú növényvédőszer-felhasználói engedély vagy zöld könyv, a második kategóriás növényvédő szerek felhasználására vonatkozóan), illetve később ötévenkénti kötelező továbbképzésen újíthatók meg.

– Sokat hallhattunk már korábban is a növényvédelmi előrejelzéssel kapcsolatos változásokról. Vannak-e újabbak, amelyekről érdemes tudnunk?

– Igen, vannak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) a Növényorvosi Kamara együtt működteti az előrejelző rendszert, amely nélkül integrált növényvédelem nem létezik, a szerepe tehát nélkülözhetetlen. A két kamara egyfajta szolgáltatásként végzi ezt az tevékenységet, hogy az integrált növényvédelmet minél inkább segítse. A munkában az egész országban nyolcvan növényvédelmi kamarai tag vesz részt, akik a meghatározott előrejelzési időszakban hetente töltenek fel adatokat a NAK által üzemeltetett felületre. A feltöltött adatok segítik a gazdálkodókat, szakirányítókat, növényorvosokat a növényvédelemben. Idén márciusban újraindul a rendszer, a tavalyi már a harmadik év volt az előrejelzési tevékenységben. Az idei cél, hogy még tökéletesebben működjön a rendszer, pontosan, megbízhatóan érkezzenek az előrejelzési adatok, és mind több gazda tudja ezeket elérni a NAK honlapján.

– Milyen más, egyéb teendők várnak még a kamarára idén?

– Feladataink közé tartozik az együttműködés a NÉBIH-hel a karantén károsítók felderítésében, a munkában tíz megyéből vesznek részt kamarai tagok. Pillanatnyilag a legfontosabb feladat az amerikai szőlőkabóca és a szőlő fitoplazmás megbetegedésének felismerése, ezenkívül üvegházi károsítókra vonatkozóan is végeznek adatgyűjtést. Ha ezeket észlelik, a hatóságnak azonnal intézkednie kell. Jelentős az együttműködés a méhészekkel a méhmonitoring-programban. A méhek védelme rendkívül fontos, a növényvédelem egyik sarkalatos pontja. A méhekre a növényvédő szerek nagyon veszélyesek, ha nem megfelelően végzi valaki a növényvédelmet, nagyon komoly méhpusztulás, ennek következtében bírságolás és kártérítés következhet. A méhmonitoring-programban, az Országos Méhészeti Egyesülettel (OMME) együttműködve, a kamara is részt vesz, és segít abban, hogy minél kevesebb probléma lépjen fel.
Meg kell említenem, hogy az országos növényvédős felelősségbiztosítási program szervezése és bővítése is folyamatban van. Már tavaly létrejött az együttműködés egy biztosításialkusz-céggel, amely létrehozott egy növényvédős felelősségbiztosítást. Ez sokaknak nagyon fontos, hiszen veszélyes tevékenység a növényvédelem, és bizony sokszor önhibáján kívül is előfordulhat, hogy komoly káresemény okozójává válik valaki. Ilyen esetekre a felelősségbiztosítás, meghatározott összegig, fedezetet nyújt. Az első évben, tavaly körülbelül 110 kamarai tag csatlakozott hozzá. Egy káresemény történt, amelyet a biztosító fizetett is. Idén folytatódik a program, és további kamarai tagok is belépnek, illetve beléphetnek a rendszerbe. A kamara ebben is közreműködik.

– A parlagfű elleni védekezésben is aktívan részt vesznek. Hogyan alakul a szerepvállalásuk ebben az esztendőben?

– Idei évben is közreműködik a Kamara a parlagfű elleni fellépésben. Tavalyról áthúzódó feladatok is vannak még. 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium akciót hirdetett a parlagfű ellen, amihez 642 millió forint összegű forrást biztosított civilszervezeteknek, parlagfű elleni eszközök beszerzésére és egyéb, hasonló célokra. A növényorvosi kamarát is bevonta ebbe az akcióba a társadalmi szemléletformálás, az információátadás és az oktatás témájában. A fő feladat az volt, hogy az Országos Polgárőr Szövetség megyei szervezeteinek minden megyében négyórás oktatást tartsunk. Itt többek között a parlagfű veszélyeiről volt szó, arról, hogyan lehet védekezni ellene, mik a teendők, milyen jogszabályi háttér kapcsolódik hozzá. A polgárőrök is megpróbálják rávenni az embereket, a gazdálkodókat arra, hogy a parlagfüves területeket felszámolják, ha ez nem sikerül, azt jelzik a hatóságnak.
A kamara stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Földművelésügyi Minisztériummal, közreműködik, véleményezi a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megalkotását. Részt vesz a minisztérium növényvédelmi bizottságának munkájában, illetve minden szükséges háttértevékenységben, amely a növényvédelmi szakigazgatáshoz és államigazgatáshoz szükséges.

– Korábban említette a növényvédelmi szaktanácsadás kérdését. Milyen újabb tudnivalók vannak?

– A NAK-kal számos területen együttműködik a kamara, az oktatás, az előrejelzés és többek között a növényvédelmi szaktanácsadás tekintetében is. Új szaktanácsadási rendelet született tavaly év végén. Sok minden nem végleges, de egy biztos: lesznek szaktanácsadó központok, és a szaktanácsadóknak regisztrálniuk kell. Európai uniós pénzek folyósításánál a gazdálkodóknak kötelező a szaktanácsadók igénybevétele. A kamara elérte, hogy növényvédelmi témában csak növényvédő mérnöki kamarai tag lehet szaktanácsadó, akinek ehhez regisztrálnia szükséges a NAK-nál. Körülbelül 400 növényorvosi kamarai tag regisztrált már. Kizáró oknak számít, ha valaki kereskedő cég alkalmazottja, és kizárólag csak ezzel foglalkozik, ő nem lehet regisztrált szaktanácsadó. A cél, hogy regisztrált szaktanácsadó csak az lehessen, akinek a megélhetését elsősorban ez a tevékenység biztosítja.

A www.agrarunio.hu növényorvosi adatbázisába való megjelenéshez történő regisztrációhoz kattintson ide>

Debrecen, 2016. 02. 23. 

Szerző: Szeles Zsuzsanna