kukorica atka

„Így csinálom én”… avagy az atkák elleni védekezés kukoricában

Az elmúlt években egyre nagyobb problémát okoz az atkakártétel a kukoricásokban, különösen a vetőmag-előállító területeken.

Az ellenük történő védekezés lehetőségeiről és az alkalmazott technológiáról kérdezzük Hegedűs Sándort, a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakirányítóját.

Hegedűs Sándor növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakirányító, Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.

Hegedűs Sándor növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakirányító,

Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft.

 

– Kérem, mutassa be munkahelyét.

– Az Agro-Ferr Kft. 2700 hektár saját területen gazdálkodik, valamint körülbelül 2000 hektáron végez teljes körű szolgáltatást partnereinek. Cégünk egyik jellegzetessége, hogy sok nagy értékű és intenzív termesztésű növénykultúrával foglalkozik. Nagy területen termesztünk szabadföldi görögdinnyét, vöröshagymát, fokhagymát, sárgadinnyét, csemegekukoricát, zöldborsót és vetőmag-kukoricát. Munkánkat segíti, hogy területünk közel 65 százalékán, körülbelül 1700 hektáron tudunk öntözni. Ebben az évben mintegy 930 hektáron termesztünk vetőmag-kukoricát, ami sok szempontból is nagy odafigyelést kíván. Termesztésébe közel tíz éve kezdtünk, ez idő alatt a már jól ismert rovarkártevők mellett megjelent az atkakártétel is.

– Elmondaná, mennyire tartja veszélyes kártevőnek a kukoricatermesztésben az atkákat?

– A korábbiakban a mi területünkön is a jól ismert rovarkártevőkkel kellett hadakoznunk. Így a drótféreg, illetve az utóbbi időben a kukoricabogár lárvájának gyökérkártételével, a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke, valamint a kukoricabogár imágójának a generatív szervekre, illetve a növény föld feletti részeire kiterjedő kártételével. Az atkakártétel erősödésére 2010-et követően figyeltem fel, az ezt követő meleg, száraz években már nagy egyedszámmal és kártétellel jelentkezett a kártevő. Az irodalmi adatok akár 40-60 százalékos kártételt is tulajdonítanak az atkáknak, de a saját gyakorlatomból is tudnék példát említeni 50 százalékos kártételre, ami szerencsére nem a mi területünkön következett be, hanem egy másik termelőnél. Összességében elmondható, hogy a meleg, száraz, aszályba hajló években az atkák nagyon komoly kárt képesek okozni a vetőmag-előállítási céllal vetett kukoricákban.

– Milyen tüneteket okoz az atkák kártétele és hol keressük őket a növényen?
– A kukoricában látható atkakártételt a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) okozza. A kártevőt életmódja miatt a levél fonákán kell keresnünk, a kukorica esetében mindig a legalsó leveleken. Ezekről a fertőzött alsó levelekről halad a fertőzés felfelé, levélről levélre. Az első egyedek megjelenésére, a fertőzés kezdetére általában június eleje-közepe táján kell számítani, az évjárattól függően. Kártétele abban áll, hogy a kifejlett egyedek, illetve a lárvák egyaránt szívogatják a kukorica leveleit, amely ennek hatására kezdetben a levél fonákán ezüstös színűvé válik, majd megjelenik a kártevőre jellemző szövedék. Ebbe a szövedékbe talajszemcsék és egyéb szennyeződések tapadhatnak, így első látásra „piszkos foltoknak” tűnnek.

– Tudomásunk szerint ön sok energiát fektetett az atkák elleni védekezési technológia kidolgozásába. Bemutatná olvasóinknak ezt a fejlesztést?

– Ahogyan már említettem, kukoricában a növekvő atkakártételre 2010 után figyeltem fel. Ez késztetett arra, hogy 2012-ben belevágjak egy meglehetősen kiterjedt vizsgálatba, amely egyidejűleg igyekezett válaszokat találni a felhasznált készítményekkel, az alkalmazott adalékanyagokkal, illetve a hatékony kijuttatási technológiával kapcsolatban. A téma fontosságát jól mutatja, hogy a kísérletet a későbbiekben felkarolta az ország egyik legnagyobb vetőmag-előállító nemzetközi vállalata, így 2013-ban és 2014-ben országosan már több helyszínen zajlottak a vizsgálatok. Meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy ez úton is megköszönjem Szabó Piroska növényvédelmi zoológus, atkaspecialista felbecsülhetetlen segítségét a vizsgálatok beállításával és értékelésével kapcsolatban. Az ő szakértelme nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg.
Az első évben 44 darab öthektáros parcellán állítottuk be a vizsgálatokat, ahol az összes Magyarországon engedélyezett atkaölő készítményt kipróbáltuk, különböző adalékanyagokkal együttesen kijuttatva. Ezt követően, 2013-ban és 2014-ben is közel hasonló nagyságrendben zajlottak a kísérletek, amelyben már felhasználtuk az előző évben, években szerzett tapasztalatokat. A technológia fejlesztése a mai napig is tart.

– Kérem, foglalja össze a megszerzett tapasztalatokat.

– Be kell valljam, még engem is megleptek a született eredmények. Bebizonyosodott ugyanis, egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes atkaölő készítményeket milyen adalékanyaggal juttatjuk ki. Egyes adalékanyagok képesek jelentősen felerősíteni egy-egy hatóanyag hatékonyságát, míg mások gyakorlatilag kioltják annak hatását. Hangsúlyozom, hogy minden esetben Magyarországon engedélyezett atkaölő készítményeket és adalékanyagokat vizsgáltunk.

Tapasztalataink szerint például az abamektin hatóanyagú készítmények esetében kizárólag az olajos adalékanyagokat szabad használni. A hatékonyság szempontjából szinte mindegy, hogy ezek ásványi vagy növényi alapú termékek, de a paraffinolaj összességében hatékonyabbnak bizonyult, mint a növényi eredetű olajok. Fontos tapasztalat volt, hogy a manapság annyira népszerű szilikon- és triszilokszán-alapú hatásfokozók kifejezetten rontják egyes hatóanyagok hatását, így például az abamektinét is.
A kísérlet tanúsága szerint a tebufenpirad hatóanyag legjobban káliszappan adalékanyaggal együttesen dolgozott. Viszont az is látható volt, hogy a káliszappan leoldotta a kukoricalevél viaszrétegét, amely így a fokozottabb párologtatás, illetve az UV-sugárzás megnövekedett hatása miatt száradásos tüneteket produkált. A tebufenpirad hatóanyagnál is az volt a tapasztalat, hogy a manapság széles körben használt szilikon- és triszilokszán-alapú adalékanyagokkal nem volt szerencsés együttesen kijuttatni, ugyanis azok csökkentették a hatóanyag atkaölő hatását.

A kukoricában atkakártevők ellen engedélyezett következő hatóanyag a fenpiroximát. Ez a hatóanyag tapasztalataink szerint is az olajalapú adalékanyagokkal együttesen biztosította a legjobb hatást. Hasonló hatékonyságjavulást láthattunk az etoxazol hatóanyag esetében, amikor olajalapú adalékanyaggal együttesen juttattuk ki. Ebben a kombinációban a hatóanyag lényegesen magasabb pusztulási arányt ért el a takácsatka esetében, szemben a készítmény önmagában történő felhasználásával.
A kísérleteink megmutatták, hogy a kéntartalmú készítmények kukoricában nem gyakoroltak érdemleges hatást a kártevőre, így felhasználásuk ebben a kultúrában inkább tévedésnek tekinthető. Nem igazolódott vissza az sem, hogy jobb hatékonyság érhető el a különböző hatásmódú atkaölő készítmények együttes kijuttatásával.

– Eddig az atkaölő készítményekről és az alkalmazott adalékanyagokról beszéltünk. Mi a helyzet a kijuttatás módjával, a permetezéstechnikával kapcsolatban?

– Azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel eljutottunk az atkák elleni védekezés egyik kulcskérdéséhez. Ugyanis hiába alkalmazzuk a legjobb atkaölő készítményt, hiába keverjük azt a legjobb adalékanyaggal, ha nem tudjuk a megfelelő fedettséggel a megfelelő helyre juttatni, akkor a kezelés hatékonysága nem fogja elérni az elvárt szintet. Tudni kell, hogy a kétfoltos takácsatka, amely ellen védekeznünk kell, szinte kizárólag a levél fonáki részén található meg, a kukorica esetében ráadásul az alsó leveleken. Mivel a felhasznált atkaölő készítmények egyike sem felszívódó, a legjobb esetben mélyhatással, transzlamináris, esetleg gázhatással rendelkeznek, le kell juttatnunk azokat az alsó levelek fonáki részére. Erre a hagyományos permetezőberendezések nem alkalmasak. A légzsákos gépek a szállítólevegős rásegítés miatt – amennyiben jól használják őket – már valamivel jobb hatékonyságúak, de korántsem tökéletesek. Ezt felismerve kezdtem el azt a fejlesztő munkát, amelynek révén mára üzemünkben megoldottuk a nagy magasságú kultúrák, így a kukorica- és a napraforgó-állományok jó fedettséget biztosító permetezését. Ezt saját fejlesztésű belógó szórófejekkel érjük el, amely technológia egyaránt alkalmas például kukoricában a gyapottok-bagolylepke, illetve az atkák elleni védekezésre. Ezzel a módszerrel egyetlen növényt nyolc darab fúvóka kezel, amelyek két oldalról négy szinten elhelyezve permeteznek. Míg korábban ezzel a technológiával 400-500 l/ha vízmennyiséggel történt a permetezés, ezt mára sikerült csökkenteni 150 l/ha vízmennyiségre hektáronként. Alacsony növénymagasságnál a legfelső fúvókákat levakoljuk, így feleslegesen nem juttatunk ki permetlevet.

A belógó szórófejek szórásképe
A belógó szórófejek szórásképe

– Hogyan épül fel az atkák elleni védekezés az önök üzemében?

– Üzemünkben a kukoricavetőmag-előállító táblákon egy alkalommal védekezünk az atkák ellen. Figyelemmel kísérjük a kártevő betelepedését a területre, és az első tünetek megjelenése után 10-14 nappal végezzük el a kezelést. Azokban az üzemekben, ahol ez a technika nem áll a rendelkezésre, ez a kijuttatási időpont nem várható ki, a károsító betelepedésekor kezelni kell. Szerválasztásnál azokat a hatóanyagokat részesítem előnyben, amelyek hatékonyságát a velük együtt tankkeverékben kijuttatott olajos adalékanyagok javítják, így általában abamektin és etoxazol hatóanyagú készítményt választok, együttes kijuttatással a kukoricában engedélyezett olajos alapú készítménnyel. Míg az abamektin hatáskifejtése gyors, addig az etoxazol lassabban fejti ki hatását. Olajos készítménnyel történő együttes kijuttatásuknál nemcsak az atkaölő készítmény hatóanyaga dolgozik, hanem kihasználjuk az olajos készítmények szinergista hatását is. A kezeléseket kizárólag éjszaka végezzük, ami elősegíti, hogy a permetlécsepp lassabb beszáradásának köszönhetően több hatóanyagot vegyen fel a növény. A kezeléskor 150 l/ha vízmennyiséggel dolgozunk, belógó, soronként két oldalról négy-négy darab, 80° üreges-kúpos szórófejjel szerelt belógó szárral. A haladási sebesség az adott körülmények között elérhető legnagyobb, 12-15 km/h. A fentiek betartásával elérhető a jó hatékonyság, a kártevő tojásainak 75-95 százalékos, illetve a mozgó alakok 85-98 százalékos pusztulása.

– Ön szerint melyek az atkák elleni eredményes védekezés alapelvei?

– Véleményem szerint a jól megválasztott atkaölő készítmény a megfelelő adalékanyaggal történő együttes kijuttatása,
a jól megválasztott kijuttatástechnika, hogy a permetlevet a megfelelő mennyiségben, jó fedettség elérése mellett a megfelelő helyre juttassuk, valamint a kártevő felszaporodásának figyelemmel kísérése, a védekezés idejének pontos meghatározása a siker kulcsa.

– Köszönjük a beszélgetést!

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: növényvédelem, kukorica, permetezés, védekezés, atka

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom