Idén sokaknak elmegy a kedvük a gabonavetéstől Magyarországon
Növénytermesztés - 2023.03.04
Csökkenő terményárak, növekvő – megduplázódott – költségek jellemzik a magyarországi gabonapiacot, így a gazdák kétszer meggondolják, mit és mennyit fognak vetni idén.
Tavaly súlyos aszály pusztított Magyarországon, ráadásul meglódult az infláció, és egekbe szöktek az energiaárak, ami például a gázigényes szárítás miatt (is) komolyan érintette a mezőgazdaságot. A termelők erre az évre óvatos stratégiát választottak, igyekeztek olyan növények mellett dönteni, amelyek termesztésében alacsonyabbak a költségek és kisebb a kockázat.
Gyors pillanatkép 2023 elé: tavaly ősszel 1 millió hektáron vetettek őszi búzát, 332 ezer hektáron pedig őszi árpát, mindkettő kétszámjegyű emelkedés 2021-hez képest, vagyis az idei termésmennyiségek tekintetében bizakodók lehetünk, ha a szárazság újra keresztül nem húzza a számításainkat.
Nagy vesztes az őszi káposztarepce, amelyet 186,1 ezer hektárra vetették idén a magyar gazdák, akik szabályosan retteghetnek az aszály hatásaitól, hiszen 200 ezer hektár alá utoljára 2013-ban kerültünk.
A kukorica sem villogott tavaly, így azt is a partvonalra tették a termelők, tavaly tavasszal 983 ezer hektáron került földbe. Úgy tűnik, hogy a napraforgó és a szója erősödik a rovására, és ki tudja, mikor fordul meg ez a trend. Az Agroinform MTI-hez eljuttatott elemzése szerint idén akár további 90–120 ezer hektárt is veszíthet a kukorica, amivel 900 ezer hektár alá esne a termőterülete, márpedig ilyen csúfság a rendszerváltás idején sem esett meg vele.

Aszállyal sújtott kukorica 2022-ben (Fotó: MTI)
Ha tovább csökken a földgáz ára, valamint idén elmarad az aszály, az jövőre újra meghozhatja a kedvet a kukoricához. Egyelőre úgy tűnik, hogy nyárig biztosan nem ér véget az orosz-ukrán háború, ami további bizonytalansági tényezőt jelent a piacon.
Ukrajnában az összes vetésterület természetesen jelentősen csökkent 2022-ben, illetve búzából is csak 21 millió tonnát takarítottak be, néhány hónapja pedig 40–45 százalékkal kevesebb őszi gabonát vetettek. A kilátásaik tehát – ugyancsak az Agroinform elemzése szerint – borúlátók, a gabonatermésük akár 50–70 százalékkal zsugorodhat, vagyis nem hatnak majd a terményeik olyan mértékben az európai piacra, mint a tavalyi esztendőben.
Mindezzel együtt a piaci bizonytalanságok miatt alighanem Magyarországon is érezhetően csökken majd idén a gabonafélék vetésterülete. A gabonafélék ára 3 hónap alatt több mint 20 százalékkal csökkent, a munkaerő, műtrágya és üzemanyagok ára viszont továbbra is magas, az előállítási költségek 2 év alatt lényegében a duplájukra nőttek. Idén aligha a nyereségmaximalizálás lehet a hazai gazdák célja, legfeljebb a stabil profit.
Címkék: gabona, búza, kukorica, vetésterület, csökkenés, magyarország
2026. május 1-jén megkezdődik az EU–Mercosur megállapodás ...
30 éve KRONE BiG M – A világ első önjáró szársértős kaszája ...
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Hajdúböszörmény, KroneShow? Vissza a gyakorlathoz!
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
A hortenzia gondozásának titkai - Hogyan varázsoljunk dús ...
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
DUTRA UH-40 – Szőlőművelő hidastraktor