Növénytermesztés - 2023.01.31
A piacos termésű növény alacsony műtrágyaigényének és rövid tenyészidejének köszönhetően könnyen a vetésforgóba illeszthető
A szója indokolatlanul kis területet foglal el a magyarországi vetésszerkezetben, de ez várhatóan a növény számos előnyös tulajdonsága miatt rövid időn belül változni fog. Vitathatatlan, a teljes körű sikerhez el kell sajátítaniuk a gazdáknak a szükséges és optimális termesztéstechnológiát, ezt nem lehet megspórolni – ezzel együtt e hüvelyes a szakemberek szerint nagy jövő előtt áll.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint ez utóbbi megállapítást a szója az évszázad aszályos évében is igazolta.
„Akik ismerik cégcsoportunk, a Mauthner cégcsoport és azon belül a Karintia tevékenységét, pontosan tudják, hogy szenvedélyünk a szója – szögezte le elöljáróban Bene Zoltán. – Nemesítőink és mi magunk is igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a szója hazai vetésterülete növekedjen. Úgy látjuk, hogy a következő években – ahogy mondani szokták – szintet lép a szója. Tudjuk, hogy az energiaválság és az évszázad aszálya sok növénytermesztőt elgondolkodtat, és ez rá fogja vezetni, illetve kényszeríteni őket arra, hogy takarékosabb növényeket termesszenek – márpedig a szója ilyen. A növényfaj nitrogénpótlás nélkül is eredményesen termeszthető – természetesen a technológia betartásával és minőségi vetőmag használatával –, ha pedig bőtermő, korai fajtákat választunk, jó eséllyel megspórolható az a szárítási költség, ami a kukorica esetében semmiképp. Ennek ellenére a szójának mégis a kukoricával kell versenyeznie, amíg az előző évben egymillió hektáron vetettek a gazdák kukoricát, addig a szójának csak körülbelül ennek az egytizenötöd része, 67 000 hektár jutott. Hozzáteszem, a következő években a 2022-es, keserű tapasztalatok miatt a kukorica termőterülete bizonyára csökkenni fog. A következő években ugyanakkor a szója vetésterületének jelentős növekedése várható, legfőképpen azért, mert az évszázad aszályában a szója kétszer olyan jól teljesített, mint a kukorica. Ez számokban azt jelenti, hogy a kukorica termésátlaga 52 százalékkal esett vissza az ötéves átlaghoz képest, miközben a szójáé csupán 24 százalékkal, tehát a szója terméscsökkenése lényegesen kisebb volt. Azt se felejtsük el, hogy míg a kukoricánál 15-20 tonna zöldtömeget vagyunk kénytelenek előállítani, addig a szója esetében ez csak 5-8 tonna, ami ugyancsak fontos érv. A légköri aszály és a hőség a kukoricánál negatív irányban befolyásolhatja a megporzást és a terméskötődést, a szójánál ez a probléma – a virágzat zárt szerkezeti sajátosságai miatt – kevésbé áll fenn. Szintén fontos momentum, hogy az úgynevezett káros hőmérsékleti küszöbérték, ez az a hőmérséklet, aminél már súlyosan károsodik a növény, a szója esetében 5 Celsius-fokkal magasabban van, mint a kukoricánál. Ezért is fordulhatott elő az, hogy utóbbi a hektáronkénti 3,5-4 tonnás terméshozamával veszteséget produkált. A szója tehát több fontos paraméterében is felülmúlja a kukoricát. Fontos, hogy mindezt tudatosítsuk a gazdák fejében, biztatva őket a szójatermesztésre. Sajnos a mai napig a szója úgy él a gazdák fejében, hogy érzékeny növény. Az idei teljesítményével is rácáfolt a szója a ráragasztott jelzőre, az viszont tagadhatatlan, hogy – mint minden növényt – ezt is minél magasabb színvonalon érdemes termeszteni. Ez pedig magasabb szakmai felkészültséget igényel. Érthető, hogy minden változás félelemmel tölt el minket. A mi dolgunk ugyanakkor az, hogy mutassunk egy lehetséges alternatívát az energiafüggetlenebb jövő irányába. A döntés most már a termelők kezében van.
A mi dolgunk az, hogy lehetséges alternatívát mutassunk az energiafüggetlenebb jövő irányába. A döntés most már a termelők kezében van.
A szója a 2022-es, szélsőséges aszályt lényegesen kisebb termésveszteséggel vészelte át, mint a kukorica
Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere elöljáróban elmondta: Európa-szerte a takarmányok egyik meghatározó alapanyaga a szója, lévén a termésének fehérjetartalma az egyik legmagasabb. A magyar takarmányipar szójaigényét azonban a hazai termelés nem képes kielégíteni, ezért importszója, illetve -szójadara is érkezik az országba. Ez a piaci helyzet versenyelőnyt és biztonságot jelent a hazai termelők számára, mivel az szűrhető le belőle, hogy bátran vethetik a szóját, hiszen a termésre tartós és biztos kereslet mutatkozik.
„A szója termőterülete évek óta 60-65 ezer hektár között változik, amit lehetne még bővíteni, azt gondolom, legalább 100 ezer hektárig is, újabb területeket és termelőket bevonva a termesztésbe– fogalmazott Balogh László. – A bővülés útjában véleményem szerint alapvetően az áll, hogy bár nem speciális a technológiája, ennek ellenére sokan nem mernek belevágni a szója termesztésébe, még olyan területeken sem, ahol biztonságosan termelhető lenne. Kialakultak az országban tipikus szójatermelő helyek, s a termesztés javarészt ezekre koncentrálódik. A szója vetésforgóban betöltött szerepe egyértelműen pozitív. A mai gazdasági helyzetben, az inputárak folyamatos növekedése mellett egyre többen kezdik felismerni a szója egyik fontos előnyét, mégpedig hogy más tavaszi szántóföldi növényekhez képest lényegesen kisebb a műtrágyaigénye. Emellett már Európában és hazánkban is létezik program a szójatermelés ösztönzésére, a gazdák komoly összegű többlettámogatáshoz juthatnak, ha szóját termesztenek. A termelési cél egyik oldala csak az elérhető termésmennyiség, de van egy másik szempont is, mégpedig a beltartalom. A Lidea, Európa legnagyobb és piacvezető szójanemesítő vállalata külön nemesítési programot indított el HI-PRO néven, az ebbe a csoportba tartozó fajták jellemzője a magas termőképesség mellett az átlag feletti fehérjetartalom. Ezeknek a fajtáknak a termése jobb pozíciókat jelenthet a piacon a partnerek számára, ugyanis egyre több kereskedő hajlandó ezt a plusz minőséget is megfizetni.”
Balogh László ejtett néhány szót legkedveltebb fajtáikról is. A Lidea repertoárja meglehetősen széles, 16 fajtából áll, e tekintetben piacvezetők Magyarországon is, hiszen a magyar szójaterületek több mint 40 százalékán a Lidea szójákat vetik a gazdák.
„Az igen korai éréscsoport egyik legkedveltebb fajtája az ES COMANDOR. Folyamatosan nő a területe annak köszönhetően, hogy másodvetésű fajtaként is átlag feletti jövedelmezőséggel termeszthető. Az egyre kedveltebb korai csoportban az ES MENTOR stabilan évek óta piacvezető, de emellett mind többen választják az újabb nemesítésű ES PROFESSOR és az ES ADVISOR fajtáinkat is. Emellett az ES TRIBOR a nullás csoport egyik legismertebb képviselője hazánkban. Átlag feletti termőképességét a Nébih regisztrációs vizsgálatai is igazolták. A középérésű csoport meghatározó fajtái az ISIDOR, ES MEDIATOR, ES PALLADOR, ES GENERATOR, amelyek mindenki számára ismertek, hiszen évek óta bizonyítják átlag feletti stabilitásukat és termőképességüket. A Lidea HI-PRO családjából a korai ES WARRIOR és a középérésű ES COMPETITOR érhető el a magyar termelők számára” – árulta el a szakember.
A bővülés útjában alapvetően az áll, hogy bár nem speciális a technológiája, ennek ellenére sokan nem mernek belevágni a szója termesztésébe.
A magas technológiai színvonalon termesztett szója meghálálja a gondoskodást, termésére pedig biztos a kereslet
Szabó Gábor, a Betamag-Trade Kft. értékesítési és marketingmenedzsere is úgy véli: komoly szerepe van a szójának (és lehet még komolyabb) a takarmánynövény-termelésben, nemcsak magas fehérjetartalma, hanem kiváló kalászoselővetemény-hatása miatt is.
„Elővetemény-hatásának teljes körű kihasználásához azonban jól kell ismerni az okokat – fogalmazott a szakember. – Az ezt befolyásoló tényezők közé tartoznak a termőhelyi adottságok, a növénytermesztési gyakorlatok, a vetésforgó, melyek hatékony kihasználásával jelentős mennyiségű nitrogénműtrágya takarítható meg, és javítható a talajszerkezet is. Ezek a hatások költségmegtakarítást tesznek lehetővé és növelhetik a gazdálkodó hozamát. Úgy gondolom, hogy a hazai talajadottságok 400 ezer, a klimatikus adottságaink pedig körülbelül 300 ezer hektáron tennék lehetővé a garantáltan GMO-mentes szója termesztését. Mivel igen vízigényes növényről beszélünk, az országnak csak egyes, párásabb területei alkalmasak a termesztésre. Az öntözés lehetősége nagyban javítja a termelhetőségét, kiemelten fontos a nyári virágzás idején a nedves környezet. Az utóbbi évek időjárása azonban nem kedvezett a szójának, a folyamatos légköri aszályok következtében fellépő termésveszteségek több termelőnek elvették a kedvét a növény választásától, így vetésterülete sajnos akár még csökkenhet is. Ezt a tényt erősíti, hogy a szemes fehérje nem váltja ki a zöldítési kötelezettséget.”
A hazai talajadottságok 400 ezer, a klimatikus adottságaink pedig körülbelül 300 ezer hektáron tennék lehetővé a garantáltan GMO-mentes szója termesztését.
Szabó Gábortól azt is megtudtuk: fajtakínálatukban az igen korai éréscsoportúaktól az egészen hosszú tenyészidejűekig számos fajta található. Mindegyik kiemelkedő alkalmazkodóképességgel rendelkezik, jó stressztűréssel párosítva. Kiváló termőképességre és magas minőségre képes GMO-mentes fajtákat kínálnak a hazai termelők számára. A fajták intenzív csírázási eréllyel rendelkeznek, valamint korai növekedésük kimagasló, ezért nagyon jó gyomelnyomó képességgel bírnak, tehát ökológiai gazdálkodóknak is javasolják ezeket.
Legkorábbi fajtájuk, a Maestral az igen korai éréscsoportba tartozik, termőképessége 3,5-4 tonna hektáronként, fő- és másodvetésre egyaránt alkalmas. Erőteljes, gyors kezdeti fejlődés jellemzi, pergésre nem hajlamos. Egyöntetű az érése, féldeterminált, a mag fehérjetartalma 38-40 százalék, olajtartalma pedig 20-21 százalék.
A Pasat nevet viselő fajtájuk a korai éréscsoportba tartozik, termőképessége 3,5-4,5 t/ha. Fővetésre, megkésett vagy másodvetésre is alkalmas. A fajta kimagasló termésre képes, szára erős, megdőlésre nem hajlamos, kiegyenlített, egységes érés jellemzi. Minden termőhelyre ajánlott, fehérjetartalma 37-39%, olajtartalma pedig 20-22 százalék.
A Ducat fajta a középkorai éréscsoportba tartozik 130-135 napos tenyészidejével. Termőképessége 3,5-4,5 t/ha, másodvetésben 3-4 t/ha. Megbízható, stabil fajta, ökológiai gazdálkodásban is termeszthető, jó alkalmazkodóképességű, kiváló aszálytűréssel bír. Erőteljes kezdeti fejlődés jellemzi, így jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Az átlagosnál magasabb, körülbelül 125 centiméteres növényállományt képez. Magjának magas, 40 százalékos a fehérjetartalma, olajtartalma pedig 20-21 százalékos.
A Betamag leghosszabb tenyészidejű (135-145 nap) fajtája a Gorstak, melynek termőképessége 3,5-5 tonna hektáronként. A növény robusztus felépítésű, folytonnövő/indeterminált típusú. A fajta nagyon jó termőképességű korai vetés esetén is. Magas növésű, állománya az átlagosnál magasabb, körülbelül 135 centiméteres. Nagyszámú elágazódást fejleszt, a rendelkezésre álló területet jól kihasználja. Kipergésre nem hajlamos. A mag fehérjetartalma 37-39, olajtartalma pedig 20-22 százalékos.
A Gorstak 135-145 nap tenyészidejű, 4,5-5 t/ha termőképességű, folytonnövő, robusztus, jól kompenzáló fajta a Betamagtól
Mivel 2022-ben az ország túlnyomó részén aszály volt, ez természetesen meglátszott a szója termésmennyiségén – még a legfontosabb szójatermő területen, Baranya megyében is lényegesen csökkentek a hozamok. Az időjárási anomália eltérő mértékben érintette a különböző érési idejű szójákat.
Balogh László szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a középérésű fajták rendelkeznek a legnagyobb terméspotenciállal, a szójatermő területek jelentős részén a rövidebb tenyészidejű fajtákat hasonló vagy magasabb terméssel lehetett betakarítani. Ennek oka az, hogy korábbi virágzási idejük miatt kevésbé érintette őket az aszály és a hőstressz a vegetáció kritikus fejlődési szakaszaiban Érdekes megfigyelés volt, hogy bár a szója vízigényes növény, de sok helyen jobban tűrte a szárazságot, mint a kukorica.
Szerző: AgrárUnió
LEGOLVASOTTABB HÍREK
