TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Egzóták: otthon vannak-e már itthon is?

Egzóták: otthon vannak-e már itthon is?

Növénytermesztés - 2023.01.09

Azt gondolhatjuk, a klímaváltozás kedvez a melegkedvelő gyümölcsöknek, de a szélsőségeket ezek sem viselik jól

Vannak vidékek, ahol a klasszikus gyümölcsfajok helyét az új telepítésekben már részben az egzóta (szubtrópusi/trópusi, közel állandó klimatikus feltételek között élő) gyümölcsök, a füge, a kivi és a káki (datolyaszilva) vették át. Az ember azt hihetné, hogy ez a globális felmelegedés következménye, de a következtetés csak részben igaz.

Ilyen vidék Zala, ahol az ország legnagyobb összefüggő termőterületei találhatók mindhárom gyümölcsfajból. Sokat tett ezen növények hazai elterjedéséért a letenyei olasznyelv-tanár, Varga János, aki a dél-zalai térségben elsőként folytatott megfigyeléseket és sikeres kísérleteket a nevezett gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatban. Tanítványa, Harcz Endre testvérével Becsehelyen telepített 1,7 hektáron kákit, vagy ahogy a köznyelv ismeri: datolyaszilvát. Utóbbi elnevezés nem túl szerencsés, a kákinak ugyanis se a datolyához, se a szilvához nincs köze.

Termesztésük lehetséges, de nem egyszerű

„Miközben a szakirodalom arról írt, hogy a mi éghajlatunkon nem lehet termeszteni bizonyos, eddig egzotikusnak gondolt gyümölcsöket, mi bebizonyítottuk, hogy igenis, ez lehetséges – jelentette ki Harcz Endre. – Bejártuk a környék szőlőhegyeit, a falvakat, komoly kutatómunkát végeztünk, nagyon sok kivi-, füge- és kákipéldányt tartottunk szemmel. Sok helyen láttuk, hogyan rontják el a nevelésüket, így óriási tapasztalatra tettünk szert. A rossz művelés mellett a komoly téli hideg lehet az egyetlen probléma. Igaz, ez utóbbi az elmúlt években szerencsére ritka volt. Talán ez az egyetlen momentum, ami a klímaváltozás kapcsán előnyös, mert ez a tény biztonságosabb a termelési folyamat számára. Minden más, ami kapcsolódik az éghajlat átalakulásához, nemhogy könnyebbé tenné, hanem inkább veszélyezteti a termelést. A súlyos szárazságok, a nyári nagy melegek, a szélsőséges és rapszodikus csapadékeloszlás, az óriási károkat okozó tavaszi fagyok mind sokkal többet ártanak, mint amennyi előnye van az egyfokos átlaghőmérséklet-emelkedésnek.”

Egzóták: otthon vannak-e már itthon is?A kákinak akár több hónapos utóérésre van szüksége. Harcz Endre a szedés utáni állapotot mutatja, amikor még fanyar ízű, nem

Harcz Endre hozzátette: az elmúlt években komoly terméskiesésük volt a kákiültetvényben a tavaszi fagyok miatt. Idén szerencsére ez elmaradt, helyette nyáron a komoly csapadékhiány, a rendkívül erős napsugárzás és a nagy meleg miatt szenvedtek a fák.

„S akkor még nem beszéltünk a megnövekedett számú jégesőről, a viharokról és az időszakos, extrém mennyiségű csapadékról, amely nagyon rosszul hasznosul a talajban, mert a nagy része elfolyik. Tehát nem a globális felmelegedésnek és klímaváltozásnak köszönhetően lehet ezeket a gyümölcsfajokat termeszteni, hanem a leírtak tükrében inkább annak dacára is” – fogalmazott a szakember.

Nem a globális felmelegedésnek és klímaváltozásnak köszönhetően lehet ezeket a gyümölcsfajokat termeszteni, hanem inkább annak dacára.

A fügével most nehezebb

Szintén Zalában, Tormaföldén található Magyarország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 4-5 hektáron közel 800 fügefa áll. A 11 éves fügeligetben évente kétszer szüretelnek.

Egzóták: otthon vannak-e már itthon is?Utassy Luca sok helyen látott a környezetében fügét, ennek hatására alapította meg édesapjával a ma már 800 fából álló fügeültetvényüket

„2009 táján, elsőéves kertészmérnök hallgatóként kezdtem el édesapámmal azon gondolkodni, milyen jó is lenne közös mezőgazdasági vállalkozásba fogni – idézte fel Utassy Luca, a Fügeliget Kft. tulajdonosa. – Édesapám agrármérnökként már korábban is kereste azokat a – főként mediterrán – növénykultúrákat, amelyeket érdemes lehet itthon is nagyobb mennyiségben termeszteni, így került képbe a füge. Ugyanis azt láttuk, hogy szinte minden kertben ott van és szépen terem. Ma már tudjuk: ki lehet fogni jó éveket, de ez egyre nehezebb, tavaly például olyan hideg volt a tavasz, hogy elfagyott a füge. A klímaváltozásnak ez a fajta kiszámíthatatlanság is része. A júliusban érő termést a kései fagyok bizony elvihetik, ma már nagyobb biztonsággal realizálható a második, augusztusi terméshullám. Persze a nyári forróság még okozhat meglepetéseket, tapasztalataink szerint a sárga fajták jobban bírják a hőséget. Az elmúlt 11 évben arra sem volt példa, amit ebben az évben megtapasztalhattunk: a külsőre érettnek látszó gyümölcs belülről olyan volt, mint a szikkadt faforgács. A vízhiány a füge esetében így jelentkezett.”

Nagyüzemi kivi

Becsehelyen 4 hektáron termel kivit a Miklós család. Miklós Ákos Márton tulajdonostól megtudtuk: az itteni talaj és klíma kiválóan alkalmas a kivi nagyüzemi termesztésére. Túllépve az indulás nehézségein, az egzotikusnak mondott gyümölcsöt áruházláncoknak tudják értékesíteni. A termésmennyiség évről évre nő, jelenleg a munkafolyamatok automatizálásán gondolkodnak.

Egzóták: otthon vannak-e már itthon is?Miklós Ákos Márton a kiviültetvényét mutatja, amely, ha nem éri kirivó fagy vagy hősokk, szépen terem hazánkban is

„A kivi mellett más gyümölcsökkel és különleges növényekkel is kísérletezünk, ilyenek a füge, datolyaszilva, gránátalma, indián banán, minikivi, jujuba, pekándió és egyéb egzotikus termések – magyarázta Ákos. – Kialakítás alatt áll egy körülbelül félhektáros bemutatókert is pálmákkal, yukkákkal, kaktuszokkal, örökzöld tölgyekkel, selyemmirtuszokkal. Ebben a fekvésben nem szoktak tavaszi fagyok lenni, de az elmúlt három évben sajnos meg kellett tapasztalnunk ezeket is, emiatt bizony keletkezett terméskiesésünk. Mi is érzékeljük, hogy egyre több a szélsőséges időjárási körülmény, ami igencsak megnehezíti a kivi termelését. A faj szereti a meleget és a napsütést, de az aszályt és a hőséget, illetve a nagy hőingást nem.”

Miklós Ákos Márton azt is hozzátette: a téli – vagy tavaszi (ma már ez is előfordul) – időszakban nem az átlag vagy egy-egy hosszabb periódus hőmérséklete a döntő. Akár egyetlen hajnali –16 fok végzetes lehet még egy többéves, fás szárú növénykultúra számára is. A kivi mélynyugalomban akár –20 Celsius fokot is kibír, annál az a gond inkább, hogy már februárban megindul a nedvkeringés, ezután pedig már –10 fok is károsíthatja.

„A klímaváltozás miatt tehát rendkívül kiszámíthatatlanná vált a hőmérséklet-ingadozás, s amikor az úgynevezett küszöbérték alá csökken a hőmérséklet, több év(tized) munkája megy kárba” – fogalmazott végül a fiatal gazda.

Akár egyetlen hajnali –16 fok végzetes lehet még egy többéves, fás szárú kivikultúra számára is.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gyümölcs, gyümölcstermesztés, füge, kivi, klímaváltozás, káki, egzóták
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Korszerű fejési rendszerek – Második rész

A mai technológia lehetővé teszi a tejtermelő gazdaságok számára, hogy robotok segítségével automatizálják az ...