TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Takarónövények: keresd a megfelelőt!

Takarónövények: keresd a megfelelőt!

Növénytermesztés - 2020.12.30

A talajmegújító gazdálkodásra áttérés nem ad azonnal eredményt Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes egy-egy területen foglalkozni, és mi ezeknek 
az ideális vetésidejük? Legfőképpen ezekre a kérdésekre keresték a választ egy őszi szántóföldi bemutatón.

Október végén Tiszaföldvár környékén találkoztak a talajmegújító technológia iránt érdeklődők, akik egyre többen vannak: a Démétér Biosystems Kft. rendezvényén közel százan vettek részt. A házigazda Reto Stocker Svájcból hozta magával a direktvetéssel és takarónövényekkel kapcsolatos tudását, mivel azonban csak 2018 óta gazdálkodik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település határában (feleségével, Mariannával együtt), még bőven akad tennivalója az ottani földekkel. A gépbemutatókkal és talajszelvény-vizsgálatokkal tarkított szakmai esemény elsődleges célja annak kiértékelése volt, hogyan viselkednek az eltérő összetételű takarónövények az adott körülmények között. A 4, 8, 16 és 32 komponensű mixek elvetése legfőképpen arra volt jó, hogy a tiszaföldvári gazdálkodó kitapasztalja, melyik fajta működik megfelelően 
a saját területein.
„Svájchoz képest előnyt jelent, hogy nincs kő és nincs csiga a talajban, viszont néha a csapadék is kevés, ami komoly kihívást jelent” – összegezte Reto Stocker, aki egyébként a talajmegújító technológiában használt gépei jó részét is még külföldről hozta magával.

Hogyan válasszunk keveréket?

A sokkomponensű keverékek hasznát az jelenti, hogy a termelők több ökoszisztéma-szolgáltatásra tehetnek szert általuk, így előbb elhagyhatóvá válnak a herbicidek, majd a fungicidek, végül pedig az inszekticidek. „Az itteni földeken egyelőre a 32-es mixből is csupán hat-hét fajta jött föl, de a széles szortiment lehetővé tette a gazdálkodó számára, hogy lássa, milyen takarónövényekben érdemes gondolkodnia a jövőben” – emelte ki Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, utalva arra, hogy a talajmegújító gazdálkodásra való áttérés sohasem kecsegtet azonnali sikerekkel. Reto Stocker egyébként idén az árpa és a búza után is négy-négy keveréket vetett (direktvetéssel), és a rendezvény idején a takarónövények meglehetősen előrehaladott állapotot mutattak: a mustár már magot érlelt, és a szudánifűnek is kint volt a bugája.

Az alkalmazott mixeket Molnár Tamás szaktanácsadó mutatta be. Elsőként a Bo­­róka nevű keveréket, amely 60 százalék csillagfürtből, 30 százalék homoki zabból, valamint 5-5 százalék silócirokból és olajlenből áll. A csillagfürt a savanyú homoktalajokon is eredményesen kötné meg 
a nitrogént, de ebből jelenleg kevés egyed mutatkozott. Inkább a nagy zöldtömeget hozó silócirok, valamint a kevés csapadékra is elinduló, a mikorrhizá­­­kat kedvelő olajlen volt látható a táblán. 
Az Attila PK nevű mix (50 százalék takarmányborsó, 33 százalék tavaszi zab, valamint perzsa here, facélia, talajművelő retek, olajretek és fehér mustár) hosszú tenyészidejűnek számít, benne a borsó és a here a nitrogénért, az olajretek, a mustár és a talajművelő retek a talajlazításért, 
a facélia és a zab pedig a biomasszáért felel, így garantált általa az őszi zöldtömeg. A 16 komponensű mix (benne nagy­­magvú pillangósok, herék, fűfélék, keresztesvirágúak) 50 kg/ha dózisban lett elvetve, s bár a herefélék nem nagyon látszódtak, a négermag például jól teljesített benne, míg az etióp mustár még virágzásnak sem indult. A 32-es keveréktől na­­gyobb diverzitást vártak el, de egyelőre csak annyi volt elmondható róla, hogy sűrű lett, és talán az árvakelés kevésbé volt jellemző benne.

takaronov

Gépek és technológiák

Ami a takarónövények vetési idejét jelenti, a kifagyó keverékeket szeptember végéig mindenképp a földbe kell tenni, az áttelelőket viszont egy komolyabb vetőgéppel akár fagyott talajba is lehet vetni (novemberig ideális), és ki is fognak kelni. Tiszaföldváron kétféle módszert is kipróbáltak: előbb hengerezést követően vetettek pannonbükkönyt a jövő évi kukorica elé, majd megfordították a sorrendet, és a John Deere 750A típusú vetőgéppel elvetett bükkönymagokra mentek rá egy 
6 méteres hengerrel. Az első változatnál a NorAn Technologies traktorra szerelt, front kivitelű, 50 cm átmérőjű aprítóhengerét használták, amely ettől az évtől már akár 6,3 méter munkaszélességig elérhető. Létezik tompa késes kivitele is, csavart alakban elhelyezett késekkel a káros rázkódás kiszűrése érdekében, ez azoknak a gazdáknak való, akiknél nincs szükség aprításra, csupán a növények szárainak megtörésére. A második esetben egy 6 méteres Avers-Agro szártörő hengert alkalmaztak, amelynél a tagok legyezőszerű elrendezése nagyobb munkasebességet tesz lehetővé. A kialakítás révén az egy tagra jutó nyomás is megnő, a 40 cm-es (ferde élű) késtagokból egyszerre, egy időben csak egy ér merőlegesen 
a talajra, és olyankor 470 kg nyomás esik rá. Az eszköz üres tömege 1650 kg, vízzel töltve 2100 kg.

A talajmegújítás fizikai és biológiai hatásainak megismerése céljából három szelvényt nyitottak a Démétér Biosystems Kft. munkatársai a bemutatóterületen. Ezek mind eltérő karaktert mutattak, annak ellenére, hogy egy vonalban, nagyjából 100-100 méterre helyezkedtek el egymástól. Az első szelvény volt az igazán érdekes: ennél lemezes talajt, hangsúlyos eketalpat láthattunk, bár alatta már megjelent a giliszták által átjárt biogén réteg. A felső, bolygatott rész agyagosan kenhető, mész nélküli, gyengén savanyú (6,5 körüli pH-értékű) rétegnek bizonyult. A humusztartalma kielégítő (2,5-3 százalék), a gyökerek viszont képtelenek voltak áthatolni az eketalpon. A szakemberek szerint ezért a kísérleti 16/32-es keverékek helyett érdemesebb volna itt finomabb karógyökereket (például facéliát), illetve bojtos gyökerű növényeket (zab, rozs) beletenni a földbe, hogy megnyissák 
az eketalpat. Ilyen esetben a mélylazítás sem feltétlenül segít, mert gyökér hiányában hamar visszazáródik a talaj, a probléma megoldását tehát csak elodázzuk általa.

A sokkomponensű keverékekkel a termelők több ökoszisztéma-szolgáltatásra tehetnek szert, így előbb elhagyhatóvá válnak a herbicidek, majd a fungicidek, végül az inszekticidek.

Címkék: talaj, takarónövények
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

ANImashExpo a MATE szakmai partnerségében

Új kiállítással bővül a HUNGEXPO kínálata: 2024. december 5-7. között rendezik az ANImashEXPO-t, melynek célja, ...