A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Takarónövények: keresd a megfelelőt!

Növénytermesztés - 2020.12.30

A talajmegújító gazdálkodásra áttérés nem ad azonnal eredményt Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes egy-egy területen foglalkozni, és mi ezeknek 
az ideális vetésidejük? Legfőképpen ezekre a kérdésekre keresték a választ egy őszi szántóföldi bemutatón.

Takarónövények: keresd a megfelelőt!


Október végén Tiszaföldvár környékén találkoztak a talajmegújító technológia iránt érdeklődők, akik egyre többen vannak: a Démétér Biosystems Kft. rendezvényén közel százan vettek részt. A házigazda Reto Stocker Svájcból hozta magával a direktvetéssel és takarónövényekkel kapcsolatos tudását, mivel azonban csak 2018 óta gazdálkodik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település határában (feleségével, Mariannával együtt), még bőven akad tennivalója az ottani földekkel. A gépbemutatókkal és talajszelvény-vizsgálatokkal tarkított szakmai esemény elsődleges célja annak kiértékelése volt, hogyan viselkednek az eltérő összetételű takarónövények az adott körülmények között. A 4, 8, 16 és 32 komponensű mixek elvetése legfőképpen arra volt jó, hogy a tiszaföldvári gazdálkodó kitapasztalja, melyik fajta működik megfelelően 
a saját területein.
„Svájchoz képest előnyt jelent, hogy nincs kő és nincs csiga a talajban, viszont néha a csapadék is kevés, ami komoly kihívást jelent” – összegezte Reto Stocker, aki egyébként a talajmegújító technológiában használt gépei jó részét is még külföldről hozta magával.

Hogyan válasszunk keveréket?

A sokkomponensű keverékek hasznát az jelenti, hogy a termelők több ökoszisztéma-szolgáltatásra tehetnek szert általuk, így előbb elhagyhatóvá válnak a herbicidek, majd a fungicidek, végül pedig az inszekticidek. „Az itteni földeken egyelőre a 32-es mixből is csupán hat-hét fajta jött föl, de a széles szortiment lehetővé tette a gazdálkodó számára, hogy lássa, milyen takarónövényekben érdemes gondolkodnia a jövőben” – emelte ki Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, utalva arra, hogy a talajmegújító gazdálkodásra való áttérés sohasem kecsegtet azonnali sikerekkel. Reto Stocker egyébként idén az árpa és a búza után is négy-négy keveréket vetett (direktvetéssel), és a rendezvény idején a takarónövények meglehetősen előrehaladott állapotot mutattak: a mustár már magot érlelt, és a szudánifűnek is kint volt a bugája.

Az alkalmazott mixeket Molnár Tamás szaktanácsadó mutatta be. Elsőként a Bo­­róka nevű keveréket, amely 60 százalék csillagfürtből, 30 százalék homoki zabból, valamint 5-5 százalék silócirokból és olajlenből áll. A csillagfürt a savanyú homoktalajokon is eredményesen kötné meg 
a nitrogént, de ebből jelenleg kevés egyed mutatkozott. Inkább a nagy zöldtömeget hozó silócirok, valamint a kevés csapadékra is elinduló, a mikorrhizá­­­kat kedvelő olajlen volt látható a táblán. 
Az Attila PK nevű mix (50 százalék takarmányborsó, 33 százalék tavaszi zab, valamint perzsa here, facélia, talajművelő retek, olajretek és fehér mustár) hosszú tenyészidejűnek számít, benne a borsó és a here a nitrogénért, az olajretek, a mustár és a talajművelő retek a talajlazításért, 
a facélia és a zab pedig a biomasszáért felel, így garantált általa az őszi zöldtömeg. A 16 komponensű mix (benne nagy­­magvú pillangósok, herék, fűfélék, keresztesvirágúak) 50 kg/ha dózisban lett elvetve, s bár a herefélék nem nagyon látszódtak, a négermag például jól teljesített benne, míg az etióp mustár még virágzásnak sem indult. A 32-es keveréktől na­­gyobb diverzitást vártak el, de egyelőre csak annyi volt elmondható róla, hogy sűrű lett, és talán az árvakelés kevésbé volt jellemző benne.

takaronov

Gépek és technológiák

Ami a takarónövények vetési idejét jelenti, a kifagyó keverékeket szeptember végéig mindenképp a földbe kell tenni, az áttelelőket viszont egy komolyabb vetőgéppel akár fagyott talajba is lehet vetni (novemberig ideális), és ki is fognak kelni. Tiszaföldváron kétféle módszert is kipróbáltak: előbb hengerezést követően vetettek pannonbükkönyt a jövő évi kukorica elé, majd megfordították a sorrendet, és a John Deere 750A típusú vetőgéppel elvetett bükkönymagokra mentek rá egy 
6 méteres hengerrel. Az első változatnál a NorAn Technologies traktorra szerelt, front kivitelű, 50 cm átmérőjű aprítóhengerét használták, amely ettől az évtől már akár 6,3 méter munkaszélességig elérhető. Létezik tompa késes kivitele is, csavart alakban elhelyezett késekkel a káros rázkódás kiszűrése érdekében, ez azoknak a gazdáknak való, akiknél nincs szükség aprításra, csupán a növények szárainak megtörésére. A második esetben egy 6 méteres Avers-Agro szártörő hengert alkalmaztak, amelynél a tagok legyezőszerű elrendezése nagyobb munkasebességet tesz lehetővé. A kialakítás révén az egy tagra jutó nyomás is megnő, a 40 cm-es (ferde élű) késtagokból egyszerre, egy időben csak egy ér merőlegesen 
a talajra, és olyankor 470 kg nyomás esik rá. Az eszköz üres tömege 1650 kg, vízzel töltve 2100 kg.

A talajmegújítás fizikai és biológiai hatásainak megismerése céljából három szelvényt nyitottak a Démétér Biosystems Kft. munkatársai a bemutatóterületen. Ezek mind eltérő karaktert mutattak, annak ellenére, hogy egy vonalban, nagyjából 100-100 méterre helyezkedtek el egymástól. Az első szelvény volt az igazán érdekes: ennél lemezes talajt, hangsúlyos eketalpat láthattunk, bár alatta már megjelent a giliszták által átjárt biogén réteg. A felső, bolygatott rész agyagosan kenhető, mész nélküli, gyengén savanyú (6,5 körüli pH-értékű) rétegnek bizonyult. A humusztartalma kielégítő (2,5-3 százalék), a gyökerek viszont képtelenek voltak áthatolni az eketalpon. A szakemberek szerint ezért a kísérleti 16/32-es keverékek helyett érdemesebb volna itt finomabb karógyökereket (például facéliát), illetve bojtos gyökerű növényeket (zab, rozs) beletenni a földbe, hogy megnyissák 
az eketalpat. Ilyen esetben a mélylazítás sem feltétlenül segít, mert gyökér hiányában hamar visszazáródik a talaj, a probléma megoldását tehát csak elodázzuk általa.

A sokkomponensű keverékekkel a termelők több ökoszisztéma-szolgáltatásra tehetnek szert, így előbb elhagyhatóvá válnak a herbicidek, majd a fungicidek, végül az inszekticidek.


Címkék: talaj, takarónövények

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...