Kezünkben a zsupszkulcs – Dimenzióváltásra felkészülni!

De komolyra fordítva a szót! Aki kialakítja hozzá a képességet, annak valódi dimenzióváltást hozhat a mesterséges intelligencia. Ahogy az MI fokozatosan borítja be életünket, növeli a kényelmünket, dolgozik helyettünk, úgy fokozódik az emberiség kiszolgáltatottsága, silányulása. Az érme egyik oldala az, hogy ha a már semmihez nem kell venni a fáradtságot, ha a kézzel végett munka szentsége tovább halványul, elvész a fókusz, az értékrendi zavar súlyosbodik. A másik viszont az, hogy a mesterséges intelligencia hasznosságához persze nem fér kétség. A mezőgazdaságban is végtelen a felhasználás tere és gyorsan tágul. Ebben a cikkben is csak az ezzel kapcsolatos ismeret bővítésére vállalkozhatom, gyakorlatilag ötletelésre. Le kell szögezni: az MI nem helyettünk fog dolgozni, hanem értünk. Sokkal nagyobb átlátást, jobb döntési pozíciót tesz lehetővé, de a döntés a miénk.

Az MI egy munkaeszköz, amely eredményesebb döntéshozatalt tesz lehetővé.

Miben segíthet a gazdáknak?

• Előre tolakodik az időjárás előrejelzése, figyelmeztetések,
• A kártevőkre való reagálás,
• Az erőforrások optimalizálása, csökkentheti például a műtrágya, a víz felhasználását,
• Segít a terméshozam előrejelzésében,
• A beavatkozási ablakok meghatározásában, a vetési/betakarítási időpontban,
• Az adatok értelmezésében, összefűzésében,
• A vetésszerkezet változtatásában, az időjáráshoz való alkalmazkodásban, új termelési modellek kialakításában,
• Az ellátási lánc optimalizálásában, folyamatszervezésben,
• Hosszú távú éghajlati alkalmazkodási modellek kialakításában,
• A kockázatok felismerésében, kezelésében,
• A tudás szintetizálásában,
• Valójában egy döntéstámogató rendszer…

De minek is sorolom, hiszen gyakorlatilag tevékenységünk teljes spektrumában juthat neki szerep. A neten elképesztő esettanulmányokra lehet bukkanni. Néhány példa. Az MI 12–17 százalékkal magasabb pamuttermést tud biztosítani, 25 százalékkal több szőlőhozamot 20 százalékkal kevesebb vízzel, és 90 százalékkal csökkentheti a magvizsgálati költségeket. McKinsey becslése szerint az MI évente 250 milliárd dollár értékű hozamnövekedést, input-megtakarítást és termelékenység-növekedést eredményezhet az amerikai gazdák számára. (A McKinsey & Company a világ egyik vezető menedzsment-tanácsadó cége – a szerk.)

Azzal is próbálkozik az MI, hogy az időjárási és korábbi piaci adatok alapján ár-előrejelzéseket készítsen, de ez nem megy neki. Szóval, nem féltem a munkámat. Az árak alakulását ugyanis olyan soktényezős modellek és nem kevés érzelmi tényező, informáltsági, kapcsolati, geopolitikai faktor befolyásolja, hogy digitálisan nem modellezhető. Sok menedzsment információsrendszer-fejlesztésben vettem részt, amely az előrejelzést is a zászlajára tűzte, de végül mindegyik arra jutott, hogy én írjam be, lehetőleg minél nagyobb rendszerességgel az ár-várakozásaimat.

Választóvonalat jelent a haladók és a lemaradók között.

Hogyan kell belevágni?

Meg kell ismerkedni azokkal az eszközökkel, amelyek a fenti felsorolás valamelyikével kecsegtetnek. Terjed a szlogen, hogy napi 15 perc hírgörgetés helyett tanulj valamit a mesterséges intelligenciáról, és nyerő leszel. Tanulni, megérteni, kipróbálni, használni. A tapasztalatok alapján pedig finomítani a módszereken. Hogy ez nem mezőgazdálkodás? Ma még nem, de holnap már az lesz. Ahogy a támogatásokkal kapcsolatos adminisztrációs munka ma már a jövedelmünk nagyon jelentős részét állítja elő, úgy az MI is el fog uralkodni mindennapi gazdálkodásunkban.

Hirdetés

Felfoghatjuk úgy is, mint a technológiák évezredes fejlődésének újabb lépcsőfokát. Ahogy néhány éve már emésztjük, integráljuk a precíziós módszereket, ismerkedünk a digitalizáció lehetőségeivel, az MI beillik a sorba. Hisz miről is van szó? A termelés biztonságának növeléséről, hozamnövelésről, az időjárási kitettség mérsékléséről, mint volt mindig is a mezőgazdasági technológiai fejlesztések során.

Érzek egyfajta szakadékot a magyar rögvalóság és az MI-re alapozott működés között, méghozzá szemléletit, felkészültségit. De hát mire valók a fiatalok?! A jövőt mindenképp a rugalmas ellenállóképesség (reziliencia), a pozitív alkalmazkodás határozza meg már ma is. Csak nem nevezzük ilyen költőien. Valójában egy munkaeszköz, amely eredményesebb döntéshozatalt tesz lehetővé. De nem szabad azt gondolni, hogy minden problémánk megoldója. Az MI egy újabb nagy lépés előre, egy lehetőség a fejlődésre, de rajtunk múlik, mennyire használjuk ki. Bizonyos, hogy használatának terjedésében inputbeszállítóink lesznek a legaktívabbak. A gépekben máris bujkál ilyen algoritmus, de a vetőmagok, a növényvédőszerek és a műtrágyák használatában is minőségi ugrást jelent az optimalizáló program. A felkészültség viszont, amit az MI igényel, olyan kihívás, amely egy nagyon hosszú feladatsor végére áll be. Szolgáltatásként jutunk hozzá legkönnyebben. Ott szolgál nagy haszonnal, ahol már fejlett az adatalapú rendszer és gondolkodás, ahol konzekvensen gyűjtik az adatokat. Az e téren lemaradásban lévők számára üzenet, figyelmeztetés arra, hogy aki lemarad az kimarad. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetében az MI is egy választóvonalat jelent a haladók és a lemaradók között.

A technológiák évezredes fejlődésének újabb lépcsőfoka?

Ahhoz azonban, hogy a mesterséges intelligencia új korszakot nyithasson a magyar mezőgazdaság számára, több kell, mint magunkévá tenni e technikai vívmányt. Téved, aki azt hiszi, hogy megoldja helyettünk az alapvető problémákat és nem kell együttműködnünk. Át kell ugranunk a saját árnyékunkat! Integráció nélkül nem képzelhető el a fenntartható agrárgazdaság. Az olyan központok köré kell csoportosulnunk, ahol megfelelő a tudás, a felkészültség, és előrébb tartanak például az MI alkalmazásában is. De még ez sem elég! Egyetértésen alapuló jövőkép kell, amely felé, tehát egy irányban húzzuk a szekeret. Ennek kialakításában pedig hatalmas az agrárértelmiség felelőssége, akit ezúton is cselekvésre, együtt gondolkodásra kérek és hívok.

Szerző: Fórián Zoltán, Vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ