A Hormuzi-szorosban zajló konfliktus veszélyezteti a globális élelmiszerárakat, az FAO figyelmeztet, hogy fogy az idő

A Hormuzi-szoros lezárása nem átmeneti hajózási fennakadás, hanem egy rendszerszintű agrár-élelmiszeripari sokk kezdete, amely hat-tizenkét hónapon belül súlyos globális élelmiszerár-válságot válthat ki. Egy ilyen kimenetel elkerülése alternatív kereskedelmi útvonalakat, az exportkorlátozások visszafogását, a humanitárius áramlások védelmét és a magasabb szállítási költségek elnyelésére szolgáló puffereket igényel – figyelmeztetett az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

„…hogy elkezdhessük minimalizálni a lehetséges hatásokat”

Eljött az ideje, hogy „komolyan elkezdjünk gondolkodni azon, hogyan növelhetjük az országok abszorpciós kapacitását, hogyan növelhetjük ellenálló képességüket ezzel a szűk keresztmetszettel szemben, hogy elkezdhessük minimalizálni a lehetséges hatásokat” – mondta Maximo Torero, az FAO vezető közgazdásza egy május 20-án közzétett új podcastban.

Ez magában foglalja „a kormányok, a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a magánszektor, valamint az ENSZ ügynökségei és más kutatóközpontok beavatkozásának lehetőségét, hogy megpróbáljanak segíteni az országoknak abban, hogy jobban megbirkózzanak a jelenlegi helyzettel” – mondta Torero.

Az FAO szerint a megelőző intézkedésekre rendelkezésre álló idő gyorsan zárul. A gazdálkodók és a kormányok által a műtrágyahasználatról, az importról, a finanszírozásról és a növényválasztásról most meghozott döntések fogják meghatározni, hogy hat-tizenkét hónapon belül kialakul-e súlyos globális élelmiszerár-válság.

A sokk szakaszosan bontakozik ki: energia, műtrágya, vetőmagok, alacsonyabb terméshozamok, árucikkek árának emelkedése

A hatás már látható. Az FAO élelmiszerár-indexe , amely a globálisan kereskedett élelmiszeráruk kosara nemzetközi árainak havi változásait követi nyomon, áprilisban harmadik egymást követő hónapban emelkedett, amit a magas energiaárak és a közel-keleti konfliktussal összefüggő fennakadások vezéreltek.

A sokk szakaszosan bontakozik ki: energia, műtrágya, vetőmagok, alacsonyabb terméshozamok, árucikkek árának emelkedése, majd az élelmiszer-infláció.

Ezen hatások enyhítéséhez alternatív szárazföldi és tengeri útvonalakra kell áttérni, beleértve a keleti Arab-félszigeten, nyugati Szaúd-Arábián és a Vörös-tengeren keresztül vezető útvonalakat is – mondta David Laborde, az FAO Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Osztályának igazgatója. Ezek az útvonalak azonban korlátozott kapacitással rendelkeznek, ezért kritikus fontosságú elkerülni a nagyobb termelők exportkorlátozásait.

Ez különösen kritikus a humanitárius élelmiszeráramlások védelme érdekében – tette hozzá Torero.

A helyzet rosszabbodhat az El Niño beköszöntével, amely várhatóan aszályokat hoz, és több régióban is felborítja a csapadék- és hőmérsékleti mintákat.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakpolitikai ajánlásokat állított össze a Hormuzi-szorosban kialakult válság kezelésére

Rövid távú ajánlások:

• Gyorsan biztosítani kell alternatív szárazföldi és tengeri folyosókat Hormuz megkerülésére – ez nem fogja megoldani az inputok kínálati sokkjának mértékét, de segít majd kismértékben csökkenteni azt.
• Kerüljék az exportkorlátozásokat, különösen az energia, a műtrágyák és az inputok esetében.
• Mentesítsék az élelmiszersegélyt a kereskedelmi korlátozások alól.
• Vészhelyzeti beavatkozások esetén a köztes termesztés (gabonafélék + hüvelyesek) előmozdítása a nitrogénműtrágya-felhasználás csökkentése és a jelentős táplálkozási, környezeti, gazdasági és agronómiai előnyök biztosítása érdekében.
• Aktiválni kell a szociális védelmi programokat, a latin-amerikai tapasztalatokra építve.
• Kerüljük az általános támogatásokat, amelyek jelentős költségvetési nyomást gyakorolnak és általában regresszívek; ehelyett a legkiszolgáltatottabbak célzott támogatását kell előnyben részesíteni digitális nyilvántartásokon keresztül, amelyek hatékonyan tudják irányítani a segítséget a kiszolgáltatott vidéki háztartásokhoz és kisgazdálkodókhoz, különösen Afrikában.

Középtávú ajánlások:

• Kerüljük a bioüzemanyag-kereslet növelését hiány idején, hogy korlátozzuk az élelmiszer-üzemanyag versenyt.
• Biztosítani kell, hogy az energiapolitikai válaszok ne súlyosbítsák az élelmiszerválságot.
• Bővítsék a megfizethető hiteleket a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások számára másodlagos intézményeken keresztül, hogy hitelkereteket biztosítsanak a kkv-k, mikro- és kisvállalkozások, valamint az értéklánc szereplői számára. Ezeknek a hitelkereteknek alacsony kamatozású sürgősségi hiteleknek kell lenniük, a visszafizetési ütemtervnek a betakarítási időszakokhoz kell igazodnia, és legalább hat-kilenc hónapos türelmi idővel kell rendelkezniük.
• Kombinálják a mezőgazdasági hiteleket aggregátorokkal, feldolgozókkal vagy közbeszerzőkkel kötött garantált átvételi megállapodásokkal.
• Használják a digitális gazdálkodói nyilvántartásokat és a mobilpénz-rendszereket, ahogyan azt Mozambikban és Peruban is bevezették, a gyors kifizetésekhez.
• Az informális gazdálkodók integrálása a horizontális koordináció különböző formáiba (gazdaszervezetek, gazdacsoportok, szövetkezetek stb.) a finanszírozáshoz és támogatáshoz való hozzáférés javítása érdekében, és a válságokat lehetőségként kell felhasználni a gazdálkodók digitális nyilvántartásokon keresztüli formalizálására.
• Biztosítani kell a fizetési mérleg egyensúlyát, a gyors kifizetések támogatását és az élelmiszer- és műtrágyaimport finanszírozásának bővítését. Az Élelmiszerimport-finanszírozási Eszköz erre a célra készült, és a 2022-es élelmiszersokk-alapú támogatási ablak végrehajtását újra kell aktiválni.
• Gyorsított finanszírozás alkalmazása és az adóssághiányos országoknak nyújtott támogatások növelése a multilaterális fejlesztési bankok és a nemzetközi pénzügyi intézmények meglévő mechanizmusain keresztül.

Hosszú távú ajánlások:

• A kikötők, folyosók, tárolási és logisztikai rendszerek diverzifikálása globálisan a jövőbeni szűk keresztmetszetek kockázatának csökkentése érdekében.
• Építsenek ki regionális tartalékokat és raktározási kapacitást a jövőbeli sokkhatások elnyelésének megerősítése érdekében.
• A belföldi és a határokon átnyúló közlekedési rendszerek ellenálló képességének javítása.
• Kedvezményes finanszírozás igénybevétele az energiamix diverzifikációjának felgyorsítására és az öntözés bővítésére a dízel üzemanyag elektromos és napelemes rendszerekkel való helyettesítésével, különösen az öntözés területén.
• Bővíteni az elektromos gépek, drónok és precíziós mezőgazdasági technológiák használatát.
• A hatékonyság növelése talajtérképezéssel és precíziós kijuttatással a műtrágyapazarlás csökkentése és a tápanyag-felhasználás hatékonyságának növelése érdekében.
• Innovációs alapok kidolgozása a zöld ammónia, a biostimulánsok, a növénygenetika és a tápanyag-hatékony technológiák támogatására. Bár ez három-öt évet vesz igénybe, jelentősen erősíti majd a hosszú távú ellenálló képességet.
• Együttműködés a műtrágyagyártó cégekkel a közösen elfogadott szabványokon alapuló közös talaj- és műtrágya-térképezési rendszerek kidolgozásában.
• A teljes rendszerfelújítás helyett támogassuk a növényváltást, a köztes vetést és a műtrágya-hatékonyság javítását.
• A makrogazdasági ellenálló képesség erősítése az élelmiszer-inflációval és az importsokkokkal szemben.
• A korai figyelmeztető rendszerek, a biztosítás és a monitoring mechanizmusok használatának kiterjesztése a válságok eszkalálódása előtti fellépés érdekében. Ez még sürgetőbb, tekintettel egy erős El Niño esemény nagy valószínűségére.

A podcast itt érhető el.

Forrás: fao.org/newsroom