Magyar komlóból magyar sör?

2020.01.22

Hiányoznak az új hazai fajták, amelyeket megérné termeszteni Elsősorban a hazai söripar kiszolgálása a célja annak a 100 millió forintos keretösszegnek, amelyet az agrártárca az új komlóültetvények telepítésének támogatására csoportosít át. Piaci szereplők szerint a kezdeményezésből később akár jó dolgok is létrejöhetnek, 
de a nemzetközi sörpiacra csak új magyar komlófajtákkal tudnánk belépni.

Magyar komlóból magyar sör?


Magyarországon az 1980-as évek első felében még 500-nál több hektáron termeltek komlót, ennek azonban fokozatosan vége szakadt, és végül mindenhol felhagytak a nagyobb léptékű termesztéssel. Most azonban úgy tűnik, hogy ismét lendületet kaphat a hazai termesztés, 
az agrártárca ugyanis a maximálisan adható 6 millió forintot juttatja majd azoknak 
a gazdáknak, akik újonnan vállalkoznának komlótermesztésre.

[elofizeto]

A komlótermesztés története

Magyarországon két nagy komlótelepítési program is zajlott, az egyik 1954-től nagyjából 1970-ig, a másik pedig az 1970-es éveket követően. Az 1970-ig tartó időszak a megfelelő szakmai tudás hiánya miatt nem volt sikeresnek mondható, 
a termés mennyisége alacsony maradt és csak minimális megtérülést hozott. Az 1970 utáni években a hazai sörgyárak már önellátásra szerettek volna törekedni, ezért a búza vagy éppen a borsó mellé komlót is több helyen ültettek. Önálló kutatóműhelyt is létrehoztak, és évente néhány millió forintot költöttek el kutatásra és fejlesztésre. A nyolcvanas évek elejére a komló termőterülete több mint 500 hektárra nőtt, a kitűzött 1000 hektáros célt azonban végül nem sikerült elérni. 
Az ok nagyon egyszerű volt: hiába növelték a komlótermesztő területeket, a termelési és feldolgozási költség magas maradt, így a rendszer fokozatosan összeomlott. 1992-ben például a leghíresebb újszilvási gazdaságban is kivágták az összes komlót, és bár 1996-tól újra termesztették 
a növényt, az ingadozó termésátlag és 
a világpiaci túlkínálat miatt 2012-től itt sem foglalkoztak tovább a növénnyel.

Újra itt van

Jelen pillanatban két olyan komlóföld létezik hazánkban, amelyekről kereskedelmi forgalomban lévő sörökbe kerül komló: az egyik a Váli Uradalomban található, az Uradalmi Sörmanufaktúra gondozásában, a másik pedig Jászapátiban, 
a Yeast Side Sörfőzde kezelésében. Van egy harmadik ültetvény is Kastélyosdombón, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központjának területén, ahol 2018 őszén ültettek el nagyjából 2500 tő komlót a Heineken Hungária és a Yeast Side Sörfőzde segítségével. Itt azonban idén még nem szüretelnek, hogy a tövek igazán meg tudjanak erősödni.

mkNagy Istvan AM

Nagy István miniszter komlópalántát ültet a Somogy megyei Kastélydombón (Fotó: Agrárminisztérium)

„Az ipari méretű komlótermesztés na­­­gyon nagy beruházást igényel. A növényeknek nincs szükségük nagy területre, mivel felfelé nőnek, nagyon gépigényes viszont a termés betakarítása és feldolgozása. Ehhez drága berendezéseket kell vásárolni, ami nélkül csak kézi szüre­telésre és a komló azonnali, szárítás nélküli felhasználására van lehetőség. 
A leg­­­­nagyobb felvásárlópiacot korábban a nagy sörgyárak jelentették, nekik viszont jelenleg megvannak a saját komlóforrásaik, így ha valaki nem a saját söreit készíti el, akkor eddig nem tudta volna hová eladni a megtermelt komlómennyiséget” – mondja Németh Antal sörfőző mester, a MONYO Brewing Co. sörfőzde egyik alapítója. A cég azért jött létre még 2014-ben, mert Németh alapítótársának, Pein Ádámnak elege lett abból, hogy a kocsmájában hiába akarta különlegességekkel kiszolgálni vendégeit, a kézműves sörök minősége nagyon ingadozó volt. Az akkori főzdék nem tudták mindig ugyanazt az ízvilágot hozni, ezért a csapat – Antal és Ádám mellett Elek Zoltán – úgy döntött, hogy forradalmasítja a hazai kisüzemi sörfőzést.
A vállalkozás hamar sikeressé vált, jelenleg is Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő sörfőzdéjének számítanak, több hazai és külföldi elismeréssel, több mint 15-féle önálló, saját sörtípussal. „Nekünk sem anyagilag, hanem a sztori miatt éri meg ezzel foglalkozni, és mert nagyon élvezzük csinálni. Rendszeresen együttműködünk a komlótermesztéssel is foglalkozó Uradalmi Sörmanufaktúrával is, velük minden év szeptemberében közösen készítünk nagyjából 1000 liternyi szüreti sört a frissen szedett komlóból. Ilyen volt például 2016-ban az ország első wet-hopped söre, amelyben a komlót szárítás nélkül, közvetlenül a szüretelés után adtuk hozzá a felforralt sörléhez” – idézi fel Németh Antal.

Az aromakomlók az érdekesek

A nagyüzemi sörfőzésben más komlótípusok a népszerűek, mint a kézműves söröknél. A nagy sörfőzdék elsősorban az olcsóbban beszerezhető keserűkomlót keresik, míg a kisebb, egyedi söröket készítő sörfőzdék inkább az amerikai típusú illatos aromakomlókkal dolgoznak. „Az ipari méretű sörgyártást főleg a komló keserűtartalma érdekli, a kisüzemi főzésben viszont a komlóban lévő illóolajok, aromák az érdekesek. A Váli Uradalomban a komlóültetvény mintegy 10 százalékát teszi ki a keserűkomló, a maradék 90 százalékban pedig aromakomlókat termesztünk, nagyobb részt Cascade, Centennial és Chinook fajtákat, valamint a Magnum, Northern Brewer fajtákat és az egyetlen jelenleg ismert magyar fajtát, a bácskait” – sorolja Vigh Dávid, az Uradalmi Sörmanufaktúra tulajdonosa. „Ipari méretű hazai komlóültetvények híján a söreink nagyobb részét másokhoz hasonlóan mi is importkomlóból főzzük. A váli, 70-80 töves ültetvényen – vagy talán inkább mintakertben – termesztett komló évi egyszeri főzésre elég, 1000-3000 liter mennyiségben.”

Megfelelő a hazai éghajlat

A korábban zajló, nagyobb területeken történő komlótermesztéshez egyébként teljesen megfelelő a hazai éghajlat, azzal a feltétellel, hogy szükséges mennyisé­­­­gű öntözés is zajlik.

„Tőlünk északabbra a csapadék na­­gyobb intenzitása miatt egy kicsit talán ide­­­álisabbak a körülmények a komlónak, öntözéssel viszont hazánkban is megfelelő az éghajlat a növény számára. Azt még nem tudjuk, hogy a jelenleg termesztett aromakomlóink milyen beltartalmi értékekkel rendelkeznek. A szüreti söreink immár negyedik éve készülnek, 
a beltartalmi értékek vizsgálatára viszont még nem kerítettünk sort. A növekedési fázisban öntözni kell a növényeket, mi is idén telepítettünk új locsolócsöveket. Az eddigi tapasztalataink nagyon pozitívak, folyamatosan tanuljuk, hogyan kell friss komlóból sört főzni, minden évben módosítottunk kicsit a technológián, jó irányba haladunk. Mi nem is szeretnénk a mostaninál nagyobbra nőni, mert az már túl nagy beruházásokat igényelne: szárítóüzemre és szedőgépekre lenne szükség, ami hatalmas költségekkel járna” – mondja Vigh Dávid.

mkKomloszedes

Váli komlószüret (Fotó: Uradalmi Sörmanufaktúra)

Felpezsdítheti-e a hazai komlótermesztést a kormányzat által idén bejelentett 100 millió forintos támogatás? Vigh Dávid szerint a kezdeményezés nem nevezhető feleslegesnek, viszont csak az új ültetvények telepítését célozza, így a hazai, kisüzemi sörfőzést közvetlenül nem támogatja. „Egy ültetvény telepítésével a beruházási költségek még nem állnak meg. 
A komló kézzel szedése munkaerő-igényes feladat. Üzemi méretű ültetvények esetében a szedést gépesíteni kell. Ezek a gépek komoly beruházást igényelnek. Ha nem történik meg azonnal a komló felhasználása, mint a szüreti söreink esetében, akkor a szüretelés után közvetlenül meg kell kezdeni a komlótobozok kiszárítását, különben tönkremennek. Ehhez vagy szárítóüzemet kell bérelni, vagy magas költségen saját szárítóüzemet kell telepíteni. Gépesített szedés és szárítókapacitás híján az ipari léptékű komlótermesztésnek nincs létjogosultsága” – állítja Vigh Dávid.sörA szakember azt is kiemelte, hogy érdemes lenne több forrást szánni kutatás-fejlesztésre, amelyek során nemesítéssel új magyar komlófajtákat lehetne létrehozni. „Ha ez is megtörténne, akkor a jelenleginél nagyobb létjogosultsága lenne annak, hogy nagyobb hazai ültetvények kerüljenek telepítésre. A hazai génbankokban nem maradt magyar fajta, bácskai komlóból van öt tövünk, ami Szerbiában maradt meg, ahol nem szántották be a töveket. Kizárólag új magyar fajtákkal látok arra esélyt, hogy ipari méretekben mi is be tudjunk lépni a nemzetközi piacra” – emeli ki Vigh Dávid.

 

[/elofizeto]


TOVÁBBI  HÍREK MEGTEKINTÉSE...

A MAGYAR GAZDÁLKODÓK SZAKMAI KÖZÖSSÉGE