Igényre szabott választék

A délkelet-magyarországi bemutatóra – amelyet a Hódagro Zrt.-vel közösen szerveztek – Hódmezővásárhely határában, a Hódagro Zrt. batidai kerületében június 7-én került sor. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen termelők, partnerek, integrátorok közel négyszázan vettek részt.

Teljes körű megoldás

Köszöntőjében dr. Szarka Béla, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója kiemelte: a GK portfóliója megújult, teljes körű megoldást kínál minden szegmensben. Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója egyebek között arról szólt, hogy egy, a Gabonakutatóval közös nyertes pályázatuk öttagú konzorciumában második éve együttműködnek olyan fajták nemesítése, előállítása érdekében, amelyek egységnyi területről a legnagyobb tápértéket tudják adni.

Fajtaelismerési oklevelek és növényfajta-oltalmi okirat átadásával folytatódott a program: dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató szakmai igazgatója a GK Fehér tönkölybúza és dr. Palágyi András, a GK Arany zabfajta nemesítője vehette át az oklevelet, illetve dr. Mihály Róbert, a GK Toma tavaszi árpa nemesítője az oltalmi okiratot dr. Szarka Bélától. A nemesítés, új fajták előállítása mellett a hasznosításra, így a tritikálé humán alkalmazására, a színes búzák felhasználására szolgáló ajánlásokat is kidolgoz a Gabonakutató – erről számolt be a hallgatóságnak Ácsné Bozóky Erika kutató, tudományos munkatárs, laborvezető.

Merre tart a magyar búzatermesztés? – Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (MGTSZ) főtitkára ezt vázolta előadásában. Elmondta sok egyéb mellett, hogy hazánkban csökkenő tendenciát mutat a búza, árpa, kukorica vetésterülete, de egyre nagyobb területen termesztenek napraforgót, repcét. A gabonafelvásárlási árak nem a minőségre ösztönzik a honi termelőket, miközben az igazán jó minőségű búza a külpiacokon ma is keresett, eladható.

A virtuális fajtabemutató után élőben is láthattuk a fajtasorokat

Mit éri meg termelni?

„Kalászoskínálatunk, újdonságaink” címmel mutatott be GK-fajtákat Virágné Pintér Gabriella, a Gabonakutató kereskedelmi igazgatója. Elöljáróban kiemelte: amikor a „mit termeljünk, mi hoz jövedelmet?” kérdésben döntést hoz a termelő, három fő szempontra célszerű figyelemmel lenni. Ezek pedig: a célpiac, 
a fajta és az agrotechnika. A Gabonakutató portfóliójában – amelyet az eltérő termelői igények ismeretében állítottak össze – teljes a kínálat minden tekintetben. A mennyiségi termelőknek ajánlott, nagy termőképességű búzák között elsőként említette az előadó az elmúlt bő évtized sikerfajtáját, a GK Csillagot, amely egyszerre felel meg minőség és mennyiség tekintetében is az elvárásoknak; a szaporítóterület részarányát tekintve évek óta az élen teljesít, első-második helyen áll. Nagy termőképességű fajta a malmi minőségre is képes GK Szilárd, valamint az újdonság, a GK Arató. Ez a középkései érésű, szálkás kalászú fajta a 10 tonna/ha hozamot is átlépheti. A minőségi búzát termelőknek összeállított kínálatban a javító minőségű GK Bakony és GK Békés, illetve a malmi GK Ígéret, GK Pilis és a 
GK Futár nyitja a sort. Új termék a palettán a búzatermelők számára nemesített GK Bagó, egy korai érésű, szálkás kalászú fajta, termőképessége 6,5-9 tonna/ha. 
A durumbúzák közül a GK Bétadurt és 
a GK Julidurt, a tritikáléknál a GK Szemest, GK Marost, az őszi zabok sorában 
a GK Impalát és az új, kiváló télállóságú GK Aranyt mutatta be Virágné Pintér Gabriella. Szintén újdonság a GK Fehér tönkölybúza, amelyet kiváló betegségtolerancia, jó télállóság, magas fehérjetartalom jellemez; igen jól tűri a szárazságot, és kiváló a termőképessége. Végezetül azt hangsúlyozta az előadó, hogy a jó termés alapvető feltétele a jó minőségű, fémzárolt vetőmag és az adott termőhelyre adaptált technológia.

A szegedi repcékről, a termesztés aktuális kérdéseiről Bácsi János, a GK területi képviselője tartott előadást. Bemutatta 
a GK fajtákat; a GK Csengét, GK Rékát, 
GK Gabriellát.

Fajtasorok a szántóföldön

A szántóföldi bemutató ezúttal virtuális sétával kezdődött; mivel lecsapott egy zivatarfelhő, dr. Cseuz László osztályvezető vetített képein mutatta be a látványos GK-fajtasorokat. Közben elállt az eső, és a határban „élőben” is szemrevételezhették a résztvevők parcellákat. Egy közös GK–YARA–BASF technológiai kísérletben vesz részt két őszi búza, a GK Ígéret és 
a GK Szilárd – ezek bemutatásával kezdődött a szántóföldi szemle. Ennek a magas színvonalú, intenzív technológiának köszönhetően a búzák az input anyagokat jól tudják hasznosítani. A továbbiakban öt őszi káposztarepce, tizenegy őszi búza, két durumbúza, egy tönkölybúza, három tritikálé, egy-egy őszi árpa és ősz zab, valamint négy tavaszi kalászos fajtasorát mutatott be dr. Cseuz László és Székely Réka. Az őszi búzák sorában nagy érdeklődést tanúsítottak a hozzáértők az újdonságok – a jó malmi minőségre képes, kiválóan alkalmazkodó GK Bagó és a sárgarozsda-ellenálló, középkései, kiváló állóképességű GK Arató – iránt is.

Megfelelni az elvárásoknak

Dr. Szarka Béla
Ügyvezető

Dr. Szarka Bélát, a Gabonakutató Nonprofit Kft. gyvezető igazgatóját a cég élén eddig eltöltött közel egy év tapasztalatairól, a jövő terveiről kérdeztük.

„A takarékos és hatékony gazdálkodás erősítése érdekében sokat tettünk az elmúlt időszakban – kezdte dr. Szarka Béla. Az individuális szempontok mellett előtérbe került a kiadás-bevétel arányának javítása, az utóbbi javára. A vetőmagtermesztés óriási költséggel jár, csak az ezt meghaladó bevétellel lehet gazdaságos. Ehhez erősíteni kell az értékesítést, eladni pedig csak kiváló, a legkülönfélébb igényeket kielégítő termékeket lehet. Egyetlen növény nem tud minden igényt kielégíteni, képesnek kell lennünk arra, hogy megfeleljünk annak a gazdának is, aki a nagy termésű búzát keresi, annak is, aki a minőséget helyezi előtérbe, és annak is, aki speciális igényekkel jelentkezik. Elmondhatjuk, hogy ennek ma már megfelelünk, a legjobb visszajelzés, hogy keresik, veszik a vetőmagjainkat.

Ez az alfája és ómegája mindennek. Hiába mondanánk szépeket és kedves szavakat egymásnak, ha nem vennék a vetőmagjainkat, semmire nem mennénk. Figyelnünk, reagálnunk kell a megjelenő újabb igényekre, a vevő ezt várja tőlünk. Ami a jövőt illeti, komoly lehetőséget látunk abban, hogy olyan új, nagyon egészséges, jelentős mértékben toxinmentes kalászosokat hozzunk létre, amelyekre szintén igény van. Ez a tanácskozás sokat adott számunkra és minden bizonnyal a szép számban megjelent gazdálkodóknak, valamennyi érdeklődőnek” – mondta dr. Szarka Béla ügyvezető igazgató. 

Csak a szegedi fajták

Molnár György
őstermelő

Molnár György őstermelő a Szentes, Szarvas közeli határban gazdálkodik, mintegy 160 hektáron, nem a legjobb földeken. Több évtizedes tapasztalatairól és arról kérdeztük, adott 
e számára valami újat a tanácskozás.

„Folyamatosan figyelem a GK fajtáit, most is sok újat hallottam – mondta bevezetőben Molnár György. – Az érdeklődésem nem véletlen, a fiaim, akik külön területen gazdálkodnak, és én is csak szegedi fajtákat termesztünk. A Békés, a Körös, a Futár, újabban a Berény és a többi bevált, ezek tökéletesen megfelelnek az alföldi talaj- és természeti viszonyoknak, aszálytűrők, a betegségeknek ellenállóak. Az idén is volt mit tűrniük, akadt ugyanis olyan terület, ahol májusban három-négy milliméter csapadék hullott. Búzát, árpát, repcét, lucernát, napraforgót, borsót, héj nélküli tököt termesztünk, és továbbszaporítással is foglalkozunk. A megtermelt vetőmagokat saját üzemünkben készítjük ki” – sorolta. Arra a kérdésre, hogy miben kellene nagyobb segítség a gazdáknak, a következőt mondta. „Nemcsak beszélni, ígérgetni kellene sok mindenben, hanem cselekedni. Több dolog közül csak egyet említek, a kutatás, fejlesztés területén kellene nagyobb támogatás, ami a mindennapokban több segítséget nyújtana a gazdáknak. Minden előrelépésnek ez lenne az alapja” – summázta Molnár György.

Szerző: AgrárUnió