Veszélyben a burgonyatermesztés

A burgonya vetésterülete jelentősen nőtt az utóbbi időben Franciaországban, Kínában; ugyanakkor nagymértékben csökkent Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és Oroszországban is (1. táblázat).

A világon a burgonya vetésterülete 19 millió 246 ezer ha, termésátlaga 19,58 t/ha, az összes termése pedig 376 millió 847 ezer tonna. Magyarországon az egy főre jutó burgonyafogyasztás 60-65 kg/fő/év. A hazai termésmennyiség a lakosság igényét sem elégíti ki, ezért jelentős mennyiséget Franciaországból importálunk.

Nem ideális az éghajlat

A burgonya a hűvös, csapadékos éghajlatot szereti. A hőöszszegigénye is csak 1300-1500 ˚C, tenyészidőtől függően. A virágzás időszakában a legintenzívebb a gumókötés és fejlődés, ekkor a napi 17-18 ˚C középhőmérséklet lenne kedvező számá-ra. Ezzel szemben Magyarországon ebben az időszakban a 22-24 ˚C-ot is elérheti, jelentős vízhiánnyal párosulva. A vízigénye a tenyészidőszakban 550-600 mm. Debrecenben a csapadék 30 éves átlaga is csak 565,3 mm, a burgonya tenyészidejében (április–szeptember) 341,5 mm. Ezért különösen fontos lenne az öntözés fejlesztése. Jelenleg – mint közismert – a szántóterület körülbelül két százalékát öntözzük, elsősorban a zöldborsót, csemegekukoricát és a vetőmagnak termesztett kukoricát. Burgonya esetében kisebb területen csak a primőrnek vagy vetőgumónak termesztett burgonyát öntözik. A klímaváltozás és a nem megfelelő vetőgumó használata következtében a termésingadozás 
a 65 százalékot is eléri (1. ábra).

A burgonya vetésterülete az 
EU-n belül is nagymértékben csökkent (2. ábra).

Minősített vetőgumó a minőségért

A burgonyatermesztés kockázatát jelenti a gyors vírusos leromlása, amit elsősorban a levélsodró és az Y vírus okoz, de van ökológiai leromlás is. Az ellene való védekezésnél szükséges a levéltetvek irtása, és fontos az egészséges, megfelelő szaporí-tási fokozatú vetőgumó használata, elit vagy legfeljebb utántermesztett 
I. fok. Azonban Magyarországon sokszor az étkezési céllal termesztett burgonyából kiválogatják a 40 mm alatti, szabványon kívüli gumókat, és azt ültetik el, és csak minimális mértékben újítják fel a fajtákat. 2015-ben 40 ha-on, 2016-ban 90 ha-on állítottak elő elit vetőgumót (3. ábra), ami rendkívül kevés. Ugyanakkor ha a burgonyánál 80-90 százalék a vírusfertőzöttség, már csak 40 százalékos termésre képes.
A burgonya termesztési költsége elérheti az 1-1,5 millió 
forint/ha-t is, aminek jelentős hányadát az anyagköltség teszi ki (vetőgumó, növényvédelem stb.).

Betegségek, tápanyagigény

A gombabetegségek közül változatlanul gondot okoz a burgonyavész (Phytophthora infestans). Minden csapadékos periódus vagy öntözés után azonnal védekezni kell ellene gombaölő szerekkel (például Ridomil Gold Plus, Mikál stb.). Ha nem időben védekezünk, akkor napokon belül elszárad a növény levélzete, a szára, és a száron keresztül a fitoftóra a gumóra is elterjedhet, ami nemcsak terméscsökkenést okozhat, hanem a tárolás alatt gumórothadással is járhat.

A burgonyatermesztés kockázatát nagymértékben növeli a 2002-ben megjelent baktériumos betegség, a ralstonia, amely 
a burgonya rothadását okozhatja akár szántóföldön, akár a tárolás alatt.

 A ralstonia tünetei

A burgonyának több élettani betegsége is lehet, ami legtöbbször valamilyen tápelemhiányra vagy az egyenetlen vízellátásra vezethető vissza (például ikernövény, fiasodás, üvegesség, szürkefoltosság stb.). A burgonya biológiai alapjai, a fajtaellátottság kedvező. A holland fajtáknál azonban nagyon gyors a vírusos leromlás üteme (például Desire, Kondor, Cleopatra stb.). A keszthelyi fajtáknál a céltudatos nemesítői tevékenységnek köszönhetően lassú 
a leromlás üteme, ami lehetővé teszi az utántermesztett első és másodfok visszaültetését is.

A burgonya tápanyagigényes növény. 100 kg termés előállításához 0,5 kg N, 0,2 kg P és 1 kg K szükséges. Kifejezetten káliumigényes növény. Magyarországon napjainkban 110 kg/ha az NPK műtrágyázási felhasználás, és ennek is a 70 százaléka nitrogén, ami a burgonya igényét nem elégíti ki.

Amit tehetünk az ágazatért

A burgonya Magyarországon fontos élelmiszer- és ipari növény. Termesztésünket feltétlenül rendeznünk kell, nem tartható a helyzet, hogy hogy még az önellátást sem tudjuk biztosítani. Korábban a burgonyának Magyarországon nagy hagyománya volt, és végre Keszthelyen egyre korszerűbb fajtákat állítanak elő, melyek betegségekre való fogékonysága is csökkent, illetve kiváló rezisztenciával rendelkeznek. Jó a fajták étkezési és konyhatechnikai tulajdonsága, nyugodtan mondhatjuk róluk, hogy hungarikumnak számítanak, ezért is kár, hogy külföldről kell behozni. Burgonyaágazatunk a fenntartható fejlesztése érdekében akár nagyobb állami támogatást is kaphatna.

Fejleszteni kell az öntözést, hiszen a burgonya termesztésében fontos tényező az egyenletes vízellátás, a harmonikus tápanyag-gazdálkodás, a hatékony integrált növényvédelem. Továbbá korszerű burgonyatárolókra is szükség lehet. Kár a fogyasztókat azzal ijesztgetni, hogy a burgonyában az akrilamid nevű káros anyag is képződhet sütéskor, mert ez csak szakszerűtlen körülmények között fordulhat elő.

A burgonyatermesztés agrotechnikai feltételeinek fejlesztését, tényezőinek pozitív interakcióit is biztosítani kell ahhoz, hogy a termés és a termésbiztonság is nőjön.

Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár
DE MÉK Növénytudományi Intézet