fejtrágyázás

Tavaszi NPK- és fejtrágyázás
 Genezis technológiával

A február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Az első feladatok közt jelentkezik – különösen, ha gyorsan melegedik az idő – az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása.

Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten folytatódik, ezért gyakran láthatunk februárban sárguló növényeket, ami általában nitrogénéhségre utal. Az ősszel kijuttatott 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyagot az október eleji vetés már rég elhasználta, ezért szükséges a pótlása. A repce tőlevélrózsájának tél végi regenerálódásához szintén jelentős mennyiségű nitrogénre van szükség. Átlagos csapadékviszonyok mellett hatékony és egyben környezetkímélő választás a 39% összes hatóanyagot tartalmazó Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO). A Pétisóval tonnánként 228 kg talajjavító anyag kerül a talajba, azaz használatával gyakorlatilag nem savanyítjuk termőföldünket. Oldódási sebessége szinte azonos az ammónium-nitrátéval, ami februárban szerényebb nedvességviszonyok mellett is biztos nitrogénellátást jelent növényeinknek. Száraz tavaszokon megoldást jelenthet az UAN oldatok (például Nitrosol) használata, azonban kijuttatását talajsavanyító hatása miatt nem ajánljuk.

A nitrogénnel párhuzamosan egy másik elem pótlására is gondot kell fordítani, ez a kén. A búza a nitrogénhiányhoz hasonlóan már kora tavasszal sárguló levéllel reagál a kén hiányára. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két hiánytünetet. A nitrogénhiányt az idősebb levelek csúcs felőli sárgulása jelzi, a kén hiánya esetén minden levél halványsárga elszíneződést mutat. A kénigényes repce fejlődése és később a zsírsavak képződése már látens kénhiány esetén is zavart szenved, aminek termésdepresszió és a bonifikáció során alacsonyabb olajtartalom a következménye. Őszi búzában hektáronként 20–40 kg-ot, repcében ennek akár 
a dupláját is pótolni kell, amire kiváló választás a Genezis NS 21:24. Az NS műtrágyánk kiváló vízoldékonysággal rendelkezik, ami gyors és hatékony megoldást jelent a kénpótlásra.

Az NPK hatóanyag felhasználás alakulása

Tavaszi vetésű kultúráinkban a nitrogénpótlást megelőzi a foszfor és a kálium együttes kijuttatása, amennyiben arra ősszel még nem került sor. Ne mondjunk le a kiszórásukról, mert ezzel alapozhatjuk meg a biztonságosan nagy terméseket! Hazánkban a szántóterületre kijuttatott PK hatóanyag mennyisége még együttesen sem éri el a hektáronkénti 40 kg-ot (1. ábra)! Összeha-sonlításképpen (a szerves trágya használatát is figyelembe véve – ami hazánkban még mindig minimális) napraforgóban és kukoricában Németország és Franciaország közel a háromszorosát juttatja ki a hazai felhasználáshoz képest (2. és 3. ábra).

Foszfor hatóanyag felhasználás alakulása

Kálium hatóanyag felhasználás alakulása

A kukorica és a napraforgó tavaszi NPK-alaptrágyázására legkésőbb március elején kerüljön sor. A kijuttatott káliumtúlsúlyos Genezis NPK-alaptrágyák foszfor- és káliumkészlete a kiváló minőségű vízoldható alapanyagoknak köszönhetően gyorsan felvehetővé válik, így tavasszal kijuttatva is időben hasznosulnak. A korai fejlődés foszforigényét NP starter vagy mikrogranulált NP starter műtrágyával tudjuk kielégíteni (Genezis NP 15:25 + 11 S + 0,1 B + 0,02 Fe + 0,02 Cu 100–200 kg/ha; Genezis Gold NP starter mikogranulátum, NP 10:48 + 1 Zn + 0,1 B + 0,3 Fe 15-25 kg/ha). Tavaszi kijuttatás folyamán fontos a gyors oldódás. A Kompaktált Genezis NPK-műtrágyák porózus szerkezettel és nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, így könnyebben oldódnak, előbb válnak felvehetővé a növények számára még szárazabb tavaszokon is. További előnyt jelent, hogy nitrogén- és a káliumtartalmuk közel 100%-a, foszforkészletük minimum 95%-a vízoldható formában kerül a termékbe. Ezenfelül összetételtől függően tartalmaznak ként, kalciumot, magnéziumot, prémiumtermékeink pedig mikroelem-hatóanyagokat is.

Akárcsak a foszfor és a kálium esetében, szántóterületeinken nitrogénből is keveset, mindössze 68 kg hatóanyagot juttatunk ki hektáronként (AKII, 2017). Itthon a napraforgóban jellemző a visszafogott nitrogéntrágyázás, pedig 80–90 kg/ha hatóanyag kijuttatása a legtöbb talajon indokolt lehet megfelelő PK-ellátás mellett.

A kukorica hozama is hatékonyan növelhető nitrogéntrágyázással, ennek ellenére átlagosan 30%-kal kevesebb hatóanyag kerül ki, mint Németországban vagy Franciaországban. A nitrogént napraforgó alá általában egy alkalommal alaptrágyaként juttatják ki, azonban a jobb hasznosulás érdekében érdemes laza talajokon megosztani, ha a mennyisége meghaladja a 80 kg/ha-t. Kukoricában ma már nem kérdés az osztott nitrogéntrágyázás, sőt több gazdaságban (nyugat-európai mintára) már nem két, hanem három részletben kerül kijuttatásra a nitrogén, amennyiben az N hatóanyag dózisa eléri a 170–190 kg/ha-t. Tavaszi nitrogénpótlásra a legjobb választás a Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) használata. Ezzel növényeink nitrogénigényének biztosítása mellett kalcium- és magnéziumszükségletének kielégítéséről is gondoskodhatunk.

Ha egészséges és kiemelkedő terméshozamú növényt akar termeszteni, juttasson ki tavasszal megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot Genezis termékek formájában!

www.genezispartner.hu

Tags: Genezis, fejtrágyázás, NPK, foszor, kálium

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom