pétisó kijuttatás

Genezis Pétisóval a szakszerű tápanyag-utánpótlásért és a kimagasló terméshozamért!

Napjainkban a szakszerű tápanyag-visszapótlás nélkülözhetetlen eleme a gazdaságos termelésnek. Gyakran irigykedve tekintünk a nyugat-európai országokra, amikor az őszibúza-, 
a repce- vagy a kukorica-termésátlagok kerülnek szóba.

A repcében 40%-kal, a búzában 56%-kal, a kukoricában pedig közel 35%-kal kisebb terméseket takarítunk be, mint nyugat-európai versenytársaink (1. ábra).
Mivel a művelési költségben és a felvásárlási árakban nincs jelentős különbség Magyarország és Nyugat-Európa között, a termésmennyiség és ezáltal az árbevétel növeléséhez nagyobb inputanyag-, és műtrágyamennyiség felhasználására van szükség úgy, hogy a hektáronkénti termés a lehető legtöbb legyen (a jövedelem maximalizálásához)!

termésátlagok alakulása

Termésátlagok (t/ha) alakulása hazánkban és több nagy termelő nyugat-európai ország átlagában (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság*, Hollandia*) *repce és búza

Jelenleg hazánkban a kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége jelentősen elmarad a nyugat-európai országokhoz képest, ráadásul talajaink foszfor- és káliumtartalékai sok helyen jelentősen kimerültek. Foszforból búza alá 30-40%-kal többet juttatnak ki, mint mi, repcében közel másfélszeresét, kukoricában pedig több mint kétszeresét. Káliumból mindhárom kultúrában két-két és félszeresét teszik ki a táblákra, mint itthon. A nitrogén tekintetében sem jobb a helyzet, pedig ezzel tudjuk a legjobban növelni a termésmennyiséget! A nitrogén a növény fejlődésének motorja, ezért felhasználásának növelése kulcskérdés. Csak a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége átlagban búzában több mint 70 kg/ha-ral, kukoricában közel 40 kg/ha-ral, repcében pedig 65 kg/ha marad el attól, amit nyugati országokban használnak fel (2. ábra). Ha ehhez hozzáadjuk a szerves trágyával pluszban kiszórt hektáronkénti 40-50 kg hatóanyag-mennyiséget, akkor repcében és búzában már jóval 200 kg/ha felett járunk, de kukoricában is könnyen elérjük a 180 kg/ha felhasználási szintet. Ennyit itthon nem mindenhol tehetünk ki földjeinkre, mivel a szántóterületek háromnegyede nitrátérzékeny, de átlagosan 50-70 kilogrammal még így is növelhető a kiszórt nitrogén hatóanyag mennyisége. Az 500-ak Klubja kísérletekben is gyakran találkoztunk visszafogott nitrogéndózisokkal, legyen az mezőségi vagy gyenge nitrogénellátottságú homoktalaj.

nitrogénhatóanyag felhasználás alakulása

Nitrogénhatóanyag-felhasználás (kg/ha) alakulása hazánkban és több nagy termelő nyugat-európai ország* átlagában
(Németország, Franciaország, Egyesült királyság**, Hollandia**)

A tápanyagszükséglet pontosabb érzékeltetése érdekében megadjuk a különböző szerzők által közölt fajlagos tápelem-szükségletek átlagértékeit (1. táblázat).

néhány termesztett növényfaj fajlagos tápelem igénye

Az 500-as kísérletek partnereink által ellenőrzött eredményei igazolták, hogy 
a Pétisóval kijuttatott 50–70 kg/ha N hatóanyagtöbblet búzában és kukoricában átlagosan 2–3 t/ha-ral, repcében 0,5–1,5 t/ha-ral növelte meg a termés mennyiségét. Jelenlegi Pétisó- és terményárakon számítva a többlettermés értékének (70-100 ezer forint) 10–20%-át jelenti a plusz nitrogénműtrágya költsége, azaz nagy haszonnal megtérülő ráfordítás.

A Genezis Pétisóval 39% (27% N + 7% CaO, 5% MgO) történő nitrogénkijuttatás hatékony és környezet-, valamint talajkímélő megoldás. A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért alap- és fejtrágyaként minden talajtípusra és növényi kultúrára alkalmazható. Pétisó 39% kiszórásával területeinkre 228 kg/t talajjavító anyagot juttatunk ki. 
A melegen bekevert dolomitliszt 50 mikron alatti szemcséi nedvesség hatására gyorsan reagálnak az AN komponenssel, így biztosítjuk a fiatal kultúrnövények jelentős kalcium- és magnéziumigényét, amely a gyökér növekedését is segíti. Ugyanakkor a dolomit kalcium- és magnézium-karbonátjai – mint bázikus elemek – gátolják a talaj savanyodását, emelik a pH-t és javítják az egyéb tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, 
a morzsák vízállóságát.

500 kg/ha Pétisó kiszórásával, annak kalcium- és magnéziumtartalma miatt, legalább 114 kg/ha igen jó minőségű talajjavító anyagot juttatunk ki. Egy talajjavítással foglalkozó cég nyilvános ajánlata: 28 500 Ft/ha 250 kg/ha granulált talajjavító anyagra. Ezzel az árral a 114 kg/ha talajjavító anyag költsége körülbelül 13 000 Ft/ha, amelyet megtakarít a Pétisó alkalmazásával.

A granulált Pétisó kiváló szemcseszilárd-sággal, valamint szórhatósággal, a prille-zett pedig a konkurens termékeknél jobb hőstabilitással rendelkezik.

www.genezispartner.hu


 

Tags: repce, búza, kukorica, tápanyag-visszapótlás, pétisó, Genezis

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom