Az első 20 év után is új célokkal – Interjú az RAGT Magyarország ügyvezetőjével

Az innovációkról, a legfontosabb fejlesztési irányokról, valamint a magyar mezőgazdaság aktuális kihívásairól beszélgettünk Sík Imrével, az RAGT ügyvezetőjével, aki azt is hangsúlyozta: a jövő kulcsa az alkalmazkodóképesség és a nemesítés szerepének további erősödése.

AgrárUnió: Milyen jelentősebb mérföldköveket említene az RAGT 20 évnyi magyarországi működésében?

Sík Imre: Nyilván az első és legfontosabb mérföldkő, a cég  megalakulása volt, ami egész pontosan 2006. június 14-én történt.

A következő jelentős állomás 2008-ban érkezett el, amikor létrejött az R2N-nek, vagyis az RAGT vetőmag-nemesítési ágazatának mezőfalvi állomása.  Néhány évvel később,  2012-ben a Duo System technológia Nemzetközi Innovációs Külömdíjat kapott az AGROmashEXPO keretein belül. Ez azért számított kiemelkedő eredménynek, mert a kukoricatermelésben komoly problémát jelentenek az egyszikű gyomok.  Bár számos általános egyszikűirtó készítmények elérhetők a piacon, de vannak olyan fajok – mint pld. a fenyércirok vagy a köles – amelyekre ezek korlátozott hatékonysággal alkalmazhatók. A BASF-el közösen kifejlesztett Duo System technológia által olyan hibrideket sikerült előállítanunk, amelyek a szuperszelektív egyszikűirtók közül a cikloxidim hatóanyagú gyomirtó szert, a Focus^® Ultrát károsodás nélkül képesek elviselni. Ez jelentős előrelépést hozott a kukorica növényvédelemben. 

2014-ben újabb mérföldkőhöz érkeztünk: első alkalommal léptük át a 100 000 eladott vetőmagzsákos határt. Egy viszonylag fiatal vállalat esetében ez kiemelkedő eredménynek számított a hazai piacon.

2015-ben bővítettük portfóliónkat a kalászos vetőmagokkal, majd ezt követően a szója is megjelent kínálatunkban. 2022-ben pedig azt is elmondhattuk, hogy Magyarországon minden harmadik elvetett cirok az RAGT-től származott!

A 2025-ös év több szempontból is meghatározó volt számunkra. Egyrészt az RAGT anyavállalata felvásárolta a Deleplanque Csoportot, így a Strube vetőmag-nemesítő és -forgalmazó vállalat hivatalosan is a cégcsoport részévé vált. Ez Magyarországon is új lehetőségeket nyit meg, hiszen 2027-től cukorrépa-vetőmagot is forgalmazunk majd.

2025 azért is volt jelentős számunkra, mert azóta önállóan forgalmazzuk az RGT Palmeo őszi búza vetőmagot. Ez különösen fontos lépés volt, hiszen korábban búzavetőmagjaink értékesítését licencmegállapodások keretében partnereink végezték, saját csapatunk nem foglalkozott közvetlen búzavetőmag-forgalmazással.

2026-ban pedig egy különleges jubileumhoz érkeztünk: a vállalat fennállásának 20. évfordulóját ünnepelhetjük.

AU: Az első nagy lépésnél a vetőmag-nemesítési ágazat helyszínének – Mezőfalva – kiválasztását mi indokolta?

SI: A helyszín kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a terület minden tekintetben kedvező feltételeket biztosítson a szakmai munkához. Mezőfalva ebből a szempontból ideálisnak bizonyult: az ország központi részén helyezkedik el, jó a gépesítése, lehet öntözött és nem öntözött területeken dolgozni, egyúttal jól megközelíthető a nemesítők számára.

Az idő előrehaladtával ugyanakkor a kísérleti hálózatunk jelentősen kibővült, és az ország különböző pontjain is létrejöttek beállított kísérleti parcellák. Ennek oka, hogy az RAGT szakemberei nem konkrétan országra, hanem nagyobb régiókra nemesítenek.

A nemesítési munka kezdetben a kukoricára fókuszált, majd később a napraforgó is kiemelt szerepet kapott. Ma már azonban az RAGT portfóliója több mint 40 különböző növényfajt ölel fel, így a fejlesztési tevékenység is ennek megfelelően rendkívül sokrétűvé vált. 

AU: Milyen nemesítési irányok vannak jelenleg az RAGT-nél?

SI: Az RAGT-nél számos fontos nemesítési irány fut párhuzamosan. Ahogy korábban is utaltam rá, nemesítőink nem kizárólag helyi igényekre fejlesztenek, ugyanakkor vannak olyan tulajdonságok, amelyek a világ szinte minden gazdálkodója számára kiemelt jelentőségűek. Ilyen például a szárazságtűrés, a magas terméspotenciál, a betegségekkel szembeni ellenállóság, vagy kukorica esetében a gyors vízleadó képesség. Emellett fontos szempont a korai és egyöntetű kelés, valamint a megfelelő szárszilárdság is. A kukorica különösen intenzíven fejlesztett növénykultúra, ezért ezen a területen folyamatos az innováció.

Az RAGT már hosszú ideje alkalmazza  a már említett Duo System technológiát, amelynek gyakorlatilag piacvezető szereplői vagyunk. Jelenleg azonban az egyik legfontosabb fejlesztői irányunk az ún. OpLit fejlesztés, amivel a terméshozamot optimalizáló és a korlátozó tényezőkhöz alkalmazkodó hibrideket nemesíthetünk. Ez magában foglalja a stressztűrésre optimalizált ún. Stressless technológiánkat, illetve helyi sajátosságokat is, pld. különféle gombákkal, vírusokkal, akár speciális talajviszonyokkal szembeni ellenállóságot, amelyek egy adott régióban vagy országban meghatározó jelentőségűek lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy az OpLit minősítés mindig az adott termesztési környezethez igazodik. Egy Argentínában OpLit besorolású hibrid nem feltétlenül számít annak Magyarországon, hiszen a klimatikus és termesztési feltételek jelentősen eltérnek. Amikor bevezetésre kerül egy hibrid, akkor nem kapja meg automatikusan ezeket a besorolásokat, a besoroláshoz szükség van a fajtasorokról, a gazdáktól való tapasztalatokra is.

Ezt látjuk most az RGT Mogabrix kukoricahibridünk esetében. A hibrid különösen jól teljesít stresszes körülmények között, de kiváló eredményeket mutat intenzív termesztésben is. A kiváló teljesítményét igazolja, hogy a legutóbbi GOSZ-VSZT-NAK független posztregisztrációs kísérletben aranyérmes lett. Az OpLit minősítéshez ugyanakkor további 2-3 év tapasztalatára és visszajelzésére van szükség.

A fejlesztési irányunk nagyon fontos eleme az, hogy a vetőmagok minél gyorsabban és egy időben keljenek ki. Ezt támogatja a Fortify innovatív vetőmag-biostimulátor, amely  közvetlenül a vetőmag felületére felvitt, huminsavak és fulvosavak optimális keverékéből álló bevonat. Ez segíti a magok gyorsabb csírázását és a fiatal növények erőteljes, egyenletes fejlődését.

Szintén fontos irányt jelent a VigorPlus technológia, ami már a kezdeti időszakban az egyenletes fejlődésű, erőteljes gyökérzet kialakulását támogatja. Az európai fejlesztésben ma már egyértelmű tendencia,  hogy a korábbi, növényvédő szerekre épülő megoldások fokozatosan háttérbe szorulnak és egyre nagyobb jelentőséget kapnak a genetikai és biotechnológiai megoldások. Ez a szemlélet nemcsak a kukorica, hanem a cirok- és kalászosnemesítésben is megjelent. Az RAGT jelenleg 75 nemesítési programot működtet 40 fajnál. 

A gazdák alkalmazkodását természetesen nemcsak az új hibridek segíthetik. Egyre fontosabbá válik a helyi adottságokhoz igazított fajtaválasztás is, lokálisan más anyagokat kell választani, helyenként sokkal rövidebb tenyészidejű fajtákkal kell foglalkozni – néhány éve már azt tapasztaljuk, hogy a 80-100-as FAO-számú, azaz nagyságrendekkel rövidebb tenyészidejű kukoricát vetnek a termelők ott, ahol az aszályos-stresszes idők előtt még 500 körüli FAO-számokkal dolgoztak. Ez a tendencia különösen Magyarországon és Romániában figyelhető meg, elsősorban az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadékeloszlás szélsőségessége miatt.  Ma már nemcsak az jelent kihívást, hogy kevesebb csapadék hullik, hanem az is, hogy az eső gyakran rövid idő alatt, viharok formájában érkezik, nagy mennyiségben, ami akár átmeneti talajlevegőtlenséget is okozhat.

AU: Románia és Magyarország tekinthetők afféle „kísérleti terepnek” ebből a szempontból a fejlesztés számára?

SI: Úgy fogalmaznám meg inkább, hogy olyan megváltozott éghajlati adottságokkal rendelkezik mindkét ország most már Európán belül, ami által előrejelezhető más térségekben gazdálkodók számára, hogy mi várható és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a termesztésben.

AU: A cégtől kicsit függetlenül: a szakértőnek is szól a zárókérdésem. Milyen problémákat lát a hazai gazdálkodásban, és ezen keresztül milyen kiugrási lehetőségeket lát a hazai gazdálkodók számára?

SI: Az első legfontosabb, hogy nagyon beszűkültek a gazdaságok. 25-30 évvel ezelőtt jelentős volt a gyümölcs-zöldségtermesztés, az üvegházi termelés, és sokfajta szántóföldi növény volt egy-egy gazdaságban. Ma ezzel szemben jellemzően 5 növényre építünk (kukorica, búza, napraforgó, árpa és repce). A második, a már érintett vízhiány és a szélsőséges időjárási jelenségek. A harmadik pedig az Európán kívülről érkező mezőgazdasági termékek árversenye. Ezek a termények jelentős nyomást gyakorolnak az európai, így a magyar árakra is, ami tovább nehezíti a hazai gazdálkodók helyzetét. Mindegyiken lehet javítani, és egyik sem könnyű feladat. A beszűkülésben benne van az együttműködésre való hajlandóság hiánya. Pedig a kisebb termelők összefogással sokkal erősebb alkupozíciót érhetnének el és könnyebben tudnának tárgyalni a nagyobb feldolgozóipari cégekkel. Ehhez persze a döntéshozói szinten is szükséges a segítség (az Európán kívülről érkező termékek esetében pedig csak ezen a szinten lehet beavatkozni). Magyarországon történelmi okokból sok gazdálkodó óvatos a szövetkezeti formákkal kapcsolatban, hiszen a korábbi téeszesítési tapasztalatok máig hatnak a gondolkodásra. Ugyanakkor érdemes körbenézni a környező országokban. Ausztriában például a gyümölcstermesztők rendkívül lojálisak saját szövetkezeteikhez, amelyek hatékonyan képviselik érdekeiket a piacon. Még akkor sem kerülik meg a közösséget, ha egy külső felvásárló esetleg néhány centtel magasabb árat kínál számukra. Ez a hosszú távú együttműködés végső soron mindannyiuk versenyképességét erősíti.

A vízhiányon, az aszályproblémán átfogó vízgazdálkodási programmal lehet igazán segíteni – ez is döntéshozói szint. Értelemszerűen nagy és gyors eredményeket országos méretekben elérni nem igazán lehet, de ott, ahol például be vagyunk csatornázva és egyébként is öntözhetőek lennének a földek, vagyis ahol könnyebben elindulhatna egy átfogó és korszerű vízgazdálkodás, ott sincs megteremtve évek óta a lehetőség, hogy átálljanak a gazdálkodók. És persze vannak olyan földterületek, amelyek ma még nem kapcsolódnak megfelelő vízgazdálkodási rendszerhez, ezek esetében hosszabb és nehezebb munka áll a gazdák, a szakmai döntéshozók előtt. Ugyanakkor ezt a munkát nem lehet tovább halogatni: a klímaváltozás hatásai miatt a vízgazdálkodás fejlesztése a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképességének egyik kulcskérdésévé vált.

Szerző: AgrárUnió