Talajmegújító gazdálkodás – Technikák és technológiák a romlás megállítására, regenerálásra

Létjogosultságot kaptak különböző technikák/technológiák, amelyekkel a romlás megállítható, esetlegesen visszafordítható. Több irányból is megközelíthető, a termesztéstechnológia több elemén keresztül egyen-egyenként alkalmazva, de egybeolvasztva is segíthetjük talajaink javulását. Ezeket a technológiai javaslatokat fogja össze a talajmegújító gazdálkodás, amely már nem egyszerűen az eddigi, megszokott műveletektől eltérő, új elemeket vonultat fel, tartalmaz, hanem egyfajta szemléletet is kialakít, ahol a talaj, mint gazdálkodásunk alapvető erőforrása áll a középpontban.

Jelen cikkünkben szeretnénk a teljesség igénye nélkül néhány megoldást megmutatni, amelyek vagy már régebben élnek valamilyen szinten a köztudatban, vagy még nagyon újak, de a jövőre nézve ígéretesek.

Hirdetés

Talajaink megújulására több eszköz is rendelkezésünkre áll, sőt ezek kombinációjával komoly javulást érhetünk el.

Talajkímélő művelés

Kezdhetjük a talajműveléssel, hiszen ez az a technológiai elem, amely közvetlenül a talajjal van kapcsolatban. A műveléssel történő talajkímélésnek több összetevője is van:

1. A levegőtlen állapotok kialakulásának megelőzése a termőtalajon mozgó gépeken:

• alacsony nyomású gumiabroncsok használatával
• a felfekvő felület növelésével (szélesebb abroncsok, ikerkerekezés)
• gumihevederes járószerkezet használatával
• periodikus, 3-4 évente végzett mélyműveléssel

2. A már kialakult tömör rétegek lazításával.
3. A talajművelési-vetőágykészítési műveletek számának csökkentésével, redukált műveléssel, a növény igényéhez igazodó talajbolygatással. Erre már sok technikai megoldás létezik, jó példa az úgynevezett vetőkultivátorok alkalmazása, ahol már az alapművelés elmunkálása-magágykészítés-vetés egy menetben zajlik.
4. Mulcshagyás: a mulcs a durván összezúzott, talaj felszínén hagyott szerves anyag, főként az elővetemény szármaradványa. Szerepe nagyon fontos a talajfelszín takarásában, ezzel a nedvességveszteség jelentős csökkentésében, valamint az árnyékolásban. Főként a nyári időszakban a fedetlen talajfelszín rendkívül felmelegedhet, akár +45-50 ^oC is lehet, ehhez képest a mulccsal takart terület felszínén 10 ^oC-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Nagyon fontos szempont ez, mert a talaj regenerálódásáért, szerkezetességének kialakításáért, a tápanyagszolgáltató képesség javulásáért felelős mikroorganizmusok az utóbbi talajban, ahol nincs olyan meleg és a nedvességet is visszatartjuk, jobban elszaporodnak.
5. Sávos talajművelési technológia, amely a mulcshagyást és a sekély talajbolygatást ötvözi. Alapvetően nem a teljes talajfelszín kerül megművelésre, csak a növénysorok alatti terület, a többi pedig szármaradványokkal borított marad.

Szervesanyag-pótlás

A talajművelés mellett a szervestrágyázás is meghatározó a talajok megújulásában. Az istállótrágyáról már sokan és sokat írtak, de nemcsak ez a szervestrágya létezik, nemcsak ezt használhatjuk. A különböző környezetvédelemmel kapcsolatos pályázati programok hatására felerősödött a zöldtrágyázás is. Hivatalosan zöldtrágya az a növényi biomassza, amelyet azért vetünk, hogy később, virágzó állapotában összezúzzuk és a talajba dolgozzuk. Ennek értelmében az árvakelés, gyomok által borított terület, nem tekinthető zöldtrágyának, azonban mégiscsak az, hiszen valamennyi szervesanyagot képeznek, ami egy tarlóápolás, alapművelés során visszakerül a talajba. Ha pedig van szervesanyag, felszaporodhatnak a mikróbák, a nedvességet a talaj képes lesz jobban befogadni, tárolni.

Hirdetés

A zöldtrágyázásnak a szervesanyagon túl egyéb pozitív tulajdonságai is vannak. Általában több növényfaj vetőmagját érdemes ilyen célból egyszerre elvetni, azaz zöldtrágya vetőmagkeveréket használni, mert a kikelt különböző növényfajták más-más jótékony hatással szolgálnak. Vannak nitrogénkötők (hüvelyesek: bükkönyfélék, baltacim, somkóró, csillagfürt stb.), amelyek tápanyaggal gazdagíthatják a talajt, míg a keresztesvirágúak a karógyökerükkel talajlazító hatást érnek el. Egy olajretekmustár zöldtrágyakeverék után a talaj szerkezetére rá sem lehet ismerni: porhanyós, morzsás szerkezetű, kellően lazult állapotot hagynak maguk után. Köztesnövényként, két kultúra (egy nyár eleji betakarítású és egy tavaszi vetésű között) alkalmazva, a zöldtrágyanövények talajvédő hatással is bírnak. Nyáron árnyékolják a talajt, védik a túlzott felmelegedéstől, gyökereikkel lejtős területeken az őszi esőzések eróziós hatásait is jelentősen mérsékelhetik.

A talajművelés mellett a szervestrágyázás is meghatározó a talajok megújulásában.

Meszezés

Kémiai és fizikai javító hatással is jár a talaj meszezése. Napjainkban Magyarország szántóterületének majdnem felére a talajsavanyodás a jellemző, több műtrágya savanyító hatása is ismert. A kémhatás csökkenése pedig a kalciumionok mennyiségének csökkenésével járhat, ami a talajszerkezet romlását is előidézheti. A morzsás szerkezet kialakításáért a kalcium is felelős, hiányában porosodás, esőzések vagy nagyobb mennyiségű öntözővíz hatására eliszapolódás, levegőtlenség jelentkezhet. Olyan mikroelemek felvétele kerülhet túlsúlyba, amelyek a növényeknek csak nagyon kis mennyiségben szükségesek, míg mások felvehetetlen állapotba kerülnek.

Ilyen esetben a kalcium pótlása, azaz a mésztrágyázás, meszezés alkalmazása fontos. Többféle anyag is létezik, köztük van rövidebb, így tervezhetőbb hatású, és van nehezebben bomló, javító hatását hosszú távon kifejtő anyag is. Meszezésre használhatóak a természetben meglévő anyagok: a mészkő, a mésztufa, a lápi mész, a meszes lápföld, a dolomit, az önporló dolomit. Az ipari termelés során is keletkeznek olyan melléktermékek, amelyek kalciumtartalma miatt hasznosak lehetnek: egyetlen cukorgyárunk van, ott,  inkább a gyár környékén elérhető a cukorgyári mésziszap. A papír-, bőr-, vagy acetiléngyártás során is keletkezik mésziszap, azonban ezek a gyártásból visszamaradt összetételek más, káros anyagot is tartalmazhatnak, így körültekintően kell őket kezelnünk.

Hirdetés

Meg kell említenünk a gyorsan ható mésztrágyákat is, amelyek granulált formában tartalmaznak meszet, egyes termékek még humuszanyagokat és talajbaktériumokat is, így még eredményesebbek a talaj javításában, megújításában.

A lignit ajándéka

Segítségül lehetnek a talajoknak a különböző talajkondicionáló szerek is. Most egy speciális, természetes anyagra szeretnénk felhívni a figyelmet, amely jelentős szerepet vállalhat a talajmegújításban: ez a lignit. Valójában nem is újdonság, hiszen már több évtizeddel ezelőtt megállapították, hogy a mezőgazdaságban helye van, de az energiatermelésben nagyobb szükség volt rá. Most viszont újra megjelent a mezőgazdaságban. A lignit szervesanyag (huminanyagok), mikro- és makroelem tartalma, valamint szerves szén tartalma akár egyben – komplementer módon – nyújt megoldási lehetőséget a kialakult környezeti, termelési, élelmiszer-biztonsági és gazdasági nehézségekre. Mindeközben kationcserélő képessége, térszerkezete folyományaként a nehézfémek és a magas sókoncentrációk megkötésében is jelentős szerepet játszhat. Természetes úton kialakult bioszénként működik. A mezőgazdasági felhasználási területei közül prioritást élvez a talaj szervesanyag-készletének feltöltése (meliorizáció) és a fertőzött területek remediációjában való alkalmazása. Fő szempont a termőterületre történő célzott kijuttatása a megfelelő frakcióméretben. Műtrágya helyett lignitet használva csak a növény és a mikroorganizmusok számára szükséges hatóanyagot juttatunk a talajba, egyúttal feltöltjük a talaj szervesanyag- és szén-készletét, javítjuk a struktúráját, valamint optimalizáljuk a kémhatását. Ennek eredményeként megfelelővé válik a talajok vízháztartása, levegőzöttségük és a hőfelvételi vagy -leadási képességük. Mivel a talaj oxidációs és reduktív szakaszai időben megfelelő módon változnak, a kijuttatott hatóanyagok veszteségei csökkennek, ezáltal gazdagabb lesz a talajok tápanyagszolgáltató-képessége. Továbbá intenzívebb lesz a mikrobiológiai aktivitás, így a talaj kiváló kultúrállapotba kerül. A lignit hordozóként alkalmas lehet a továbbiakban a felületén kolonizált cellulózbontó és foszformobilizáló, valamint nitrogénkötő baktériumok célzott kijuttatására is.

Az állattenyésztésben a lignit őrleményt a híg-, az almos vagy a biogáztrágyákhoz is keverhetjük, jelentős abszorbciós képességének köszönhetően a gázok eliminációját ezáltal a minimum értékre csökkenthetjük. A trágyában lévő ammónia a talajban ammóniumionná átalakulva a növénytermesztés kulcsfontosságú elemévé válik. Az állattartás és egyéb mezőgazdasági vagy kommunális biomasszák lignit őrleménnyel történő keverése gyorsabb aerob vagy anaerob fermentációt eredményez.

Látható, még ha nagyvonalakban is, hogy talajaink megújulására több eszköz is rendelkezésünkre áll, sőt ezek kombinációjával komoly javulást érhetünk el. Azonban ne feledjük, első lépés a korábbi szemléletmód megváltoztatása „talajcentrikus” gondolkodásmóddá: az új technológiák, anyagok, eljárások keresése és kipróbálása, hiszen növénytermesztésünk alapja a talaj. 

Szerző: AgrárUnió