Készüljünk, érkezik az új termés a raktárba! – Veszélyek, létesítmény-felkészítés, terményminőség

Rövidesen megkezdődik kalászos gabonáink betakarítása, a remélhetőleg nagy és jó minőségű termést olyan módon kell betárolnunk, amely garantálja, hogy az sem mennyiségi, sem minőségi szempontból sem szenved kárt a raktározás során. Még abban az esetben sem, ha a piaci viszonyok miatt esetleg hosszas tárolásra lenne szükség. A raktározás során sok veszély leselkedhet a terményünkre: élettérként szolgál sok raktári kártevő számára, amelyek elsősorban zsuzsok-félék, lisztbogarak, valamint molyok és atkák lehetnek. Ezek legtöbbje a teljes életciklusát a tárolt terményben éli le, így azt rágcsálékukkal, ürülékükkel, tetemükkel szennyezik, ezért nem csupán csökkentik a termény mennyiségét, hanem minőségét is rontják. Jelenlétük gyakran vezet gócképződéshez, ami kedvező életteret teremt egyes gombás megbetegedések számára is, amelyek ilyen körülmények között sorra fertőzik meg a szemeket, kedvezőtlen esetben ráadásul toxintermelésükkel szennyezik azokat.

Az utóbbi években felfokozott figyelem övezi a gombatoxinokat, így természetesen az azokat termelő gombás megbetegedéseket is. Több olyan gombabetegség ismert, amely a számára kedvező körülmények között a raktározás során is termeli az értékesítést és felhasználást erősen korlátozó toxinjait. Ilyenek például a Penicillium-fajok, amelyek ochratoxin-termelésükről ismertek. De részben ide sorolható a jól ismert Aspergillus flavus is, amely nem csupán a szántóföldön termeli a komoly veszélyt jelentő aflatoxinokat, hanem azok a raktározás során is képződhetnek. Milyen módon akadályozhatjuk meg mindezt?

A nem megfelelő raktározási körülmények mennyiségi és minőségi veszteséget is okozhatnak.

A létesítmények felkészítése

A betárolt terményre leselkedő egyik nagy veszély a nedvesség, ezért a létesítményünk felkészítésekor ki kell zárnunk annak lehetőségét, hogy terményünk be-, illetve felnedvesedjen. Ezért a födém héjazatán lévő sérüléseket javítanunk kell, ezzel megakadályozzuk akár az eső, akár a hó, vagy hóolvadék bejutását, de törekednünk kell a tető belső oldalán lecsapódó párából származó cseppenő víz kiküszöbölésére is. A nedvesség azonban nem csupán felülről érkezhet, hanem alulról is. Az származhat a kültérből befolyó csapadékból, de származhat a padozatból felszivárgó nedvességből is. Az eső, a nedvesség bejutását nem csupán a síktárolók, hanem a silók, tornyok esetében is meg kell akadályoznunk. Ugyanis akárhonnan is érkezzen, a nedvesség ellensége a betárolt terménynek! A benedvesedő magok életfolyamatai beindulnak, a termény melegszik, a lélegzésből fakadó pára lecsapódik, tovább rontva a helyzetet gócképződést indíthat el, amiben a tömörödés miatt tovább fokozódik a páralecsapódás. A gócokban megjelenhetnek a raktári kártevők és gombabetegségek, ami további veszélyeket – például a toxinszennyezés megjelenése vagy emelkedése ̶ hordoz magában.

Hirdetés

A tárolótér felkészítéséhez tartozik többek között a síktárolókban felhalmozott mindenféle hulladék, eszközök, kiürült zsákok, Big-Bag-ek, de az ott tárolt gépek és berendezések eltávolítása is. Ezek ugyanis kiváló búvóhelyet jelentenek a raktári kártevők számára, amelyek nagyon rövid időn belül meg fogják fertőzni a frissen betárolt terményt. Természetesen nem maradhat előző évi termény vagy vetőmag sem valamelyik sarokban, mert azok jó eséllyel képeznek egyfajta kártevőgócot, amiből a fertőzés kiindulhat.

Takarítsunk!

Amikor raktárainkat felkészítjük az új termés fogadására, a legfontosabb feladatunk az alapos, mindenre kiterjedő takarítás kell legyen! Sok esetben ezen áll vagy bukik a hosszú távú, biztonságos terménytárolás. Ennek során a tárolótérből el kell távolítanunk minden korábbi terménymaradékot, tört szemet, szerves törmeléket és port, amelyekben a raktári kártevők túlélhették a terménymentes, számukra táplálékszegény időszakot. Ezt nem csupán a padozaton, annak repedéseiben kell megtennünk, hanem a magasban elhelyezkedő szerkezeti elemeken is. A takarítás nem maradhat el a silókban sem, törekedni kell a falon megtapadt vagy felgyülemlett terménymaradékok lehető legalaposabb eltávolítására. A terménytisztítás (rosták, tisztítóberendezések) és továbbítás eszközei és berendezései (szállító szalagok, csigák, serleges felvonók, azok aknái stb.) az azokban felgyülemlő szerves törmelék, tört szemek és por miatt igazi gócpontok, amelyekben a raktári kártevők akár tömegesen is jelen lehetnek, ezért ezek takarítása szintén kiemelt fontosságú. Terménytároló silók és tornyok esetében ilyen kritikus pont lehet az ürítőtölcsér és az azt lezáró zárszerkezet, amelyekre különös figyelmet kell fordítani.

Hirdetés

A takarítást rovarölő szeres kezelésnek kell követnie, amikor nagy nyomással és lehetőleg nagy vízmennyiséggel kezeljük le a tárolótér padozatát és falát. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a hézagokra, repedésekre, azokat alaposan be kell áztatni a permetlével. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a jelenleg ilyen célra engedélyezett rovarölő szerek többsége kontakt hatású, azaz a hatáskifejtéshez érintkeznie kell a kártevővel, ez pedig poros felületen csak úgy érhető el, ha azt nagy vízmennyiséggel „áztatjuk”.

A tágabb környezet rendbetétele

A tárolt termény védelme, a raktári kártevők elleni védekezés nem korlátozódhat csupán az elhelyezésre szolgáló létesítményekre, annak ki kell terjednie azok környezetére is. Mert lehet patyolattiszta a raktárterünk, ha az ajtón kívül a fal mellett halmokban áll a raktári söpredék, a többéves terménymaradék. Ha így van, akkor csupán idő kérdése, hogy az abban lévő kártevők utat találjanak a frissen betárolt terményhez, mivel aktívan keresik életterüket és táplálékukat, gyalogolva, vagy repülve, de nagyobb távolságok megtételére is képesek és hajlandók. Ezért a takarításnak a telep szintjén is meg kell történnie, a fertőzött terménymaradékokat el kell szállítani, vagy meg kell semmisíteni.

A tárolás során se hagyjuk magára terményünket, figyeljük, ellenőrizzük!

A betárolt termény minősége

Miután alapos munkával felkészítettük telepünket és létesítményeinket az új termés fogadására, érdemes figyelmünket arra fordítanunk, milyen módon és állapotban kerül az elhelyezésre. Nagyon fontos a betárolt termény nedvességtartalma, amelynek kalászos gabonánál és kukoricánál 13 százalékalatt kell lennie. Ez ugyan alacsonyabb a megszokottnál ̶ a 14-14,5 százalékos értéknél ̶, de ez az a nedvességtartalom, amely alatt már nem kell tartanunk a gombás fertőzéstől és a toxinszennyezés megjelenésétől. Fontos tehát az egységesen alacsony nedvességtartalom, de fontos a betárolt termény tisztasága is. Nem szabad elhagynunk a telepre bekerülő termény tisztítását! Rá lehet ugyan mondani, hogy a mai modern kombájnoknál már a kombájntiszta állapot is megfelelő betároláshoz, de ez sokszor lehet hiba. Az anyagmozgatás módjától függően ugyanis akár már 2 százalék szemét, gyommag, tört szem stb. is elegendő ahhoz, hogy tömörödöttebb réteget alkosson, ami hosszabb távon alapja lesz a gócképződésnek, annak összes korábban leírt veszélyével. A síktárolóba bekerülő termény rétegvastagsága ne legyen magasabb 3̶3,5 méternél, mert nagyobb magassággal akár le is nullázhatjuk az addigi sok-sok erőfeszítésünket.

A betárolt gabona élő anyag, lélegzik, nagyobb rétegvastagságnál megkezdődik a pára kicsapódása, aminek távozását a garmada felső rétegének tömörödése vagy az arra kiülő por tovább gátolhatja, nemegyszer a felső magréteg kicsírázását is okozva. Ezért érdemes rendszeres időközönként átjárnunk a garmada tetejét, gereblyével fellazítanunk a felszínét, ami sokat segíthet minőségének megóvásában még hosszabb távú tárolás során is.

A termény tárolására való felkészülés fontos munka, az alaposság biztosan megtérülő befektetés, különösen egy hosszabb távú raktározás során. Az alapos felkészülésen túl azonban az is fontos, hogy a tárolás során is rendszeresen ellenőrizzük, ne hagyjuk magára terményünket!

Szerző: AgrárUnió