Az ökológiai gazdálkodás szerepe a növénytermesztésben

A klímaválság, a mezőgazdasági inputanyagárak növekedése, valamint az egészségtudatos táplálkozás hatása szintén nagy szerepet játszott ezeknek az új struktúráknak a kialakulásában, melyeket modern növénytermesztési rendszereknek nevezünk. Napjaink korszerű, fenntartható földhasználati stratégiái közé tartozik az integrált, a precíziós és digitális, valamint az ökológiai növénytermesztés.

Öko-, bio-, organic

Az ökológiai gazdálkodás gyökerei egészen a 20. század elejéig nyúlnak vissza (biodinamikus gazdálkodás), de a mai modern ökológiai gazdálkodásban sok tradicionális elem megőrzése mellett a legkorszerűbb technológiai vívmányokat is beépítik a gazdálkodók az agrotechnikába. A biogazdálkodás napjaink korszerű földhasználati rendszerei közül a legnagyobb mértékeben veszi figyelembe a fenntarthatóság elveit. Az ökogazdálkodási rendszerben tiltott minden szintetikus anyagból készült növényvédőszer, talajjavító anyag és műtrágya. A gazdálkodás során szigorú szabályozásnak kell megfelelni, melyet a Nébih a következőképpen foglal össze: „A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az »öko« előtag, valamint szinonimái, a »bio« és az »organic«, azaz organikus gazdálkodás használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő pl. »vegyszermentes«, »natúr«, »hagyományos«, azonban ezek nem értelmezhetők az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerint.” (Nébih).

Hirdetés

Az ökológiai gazdálkodás egy jogszabályok által védett fenntartható mezőgazdasági rendszer.

A legfontosabb elvei a Magyar Biokultúra Szövetség megfogalmazásában a következők:

• „környezeti, szociális és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható
• egészséges termékeket, élelmiszereket állít elő
• óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát
• előtérbe helyezi a növények, az állatok és a talaj természetes egyensúlyát
• célul tűzi ki a környezet állapotának javítását
• csökkenti a külső erőforrások bevitelét
• nem alkalmaz szintetikus trágyákat és növényvédő szereket
• a természet folyamatait engedi érvényesülni a terméshozam és az ellenálló képesség növelése érdekében” (forrás: Magyar Biokultúra Szövetség).

Az elmúlt évtizedben az ökológiai célú területek nagysága nőtt Magyarországon.

Feltételrendszer

A 34/2013. (V. 14.) VM rendelet előírásai szerint az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenységének végzésére a Nébih tanúsító szervezeteket ismer el, melyeknek egyedi azonosításra alkalmas kódszámot bocsájt ki. Magyarországon két tanúsító szervezet tevékenykedik az Európai Unió Öko rendeletének előírásai szerint, melyek az ökológiai gazdálkodókat, feldolgozókat és forgalmazókat ellenőrzik és tanúsítják. A tanúsítási rendszer az Európai Unió szabályozási rendszerével harmonizációban van.

A jelenleg tevékenykedő két elismert tanúsító szervezet Magyarországon, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01), valamint a Bio Garancia Kft. (HU-ÖKO-02). A két tanúsító szervezetnek azonos jogszabályi feltételeknek megfelelve kell működnie. amit a Nébih egyértelműen előír:

Hirdetés

Az ökológiai termelés csak tanúsító szervezetekhez kapcsoltan működhet: „Valamennyi, az alábbi mezőgazdaságból – beleértve az akvakultúrát és a méhészetet is – származó termékeket és az ezen termékekből származó termékeket előállító, elkészítő, jelölő, forgalomba hozó, harmadik országból az Unióba importáló, vagy az Unióból exportáló gazdasági szereplő bármilyen termékének ökológiaiként vagy ökológiaira való átállásban lévőként való forgalomba hozatala előtt köteles ökológiai gazdálkodás vonatkozásában elismert tanúsító szervezethez bejelentkezni, és tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezni”. (forrás: Nébih).

Az ökológiai termelés feltételrendszere a következő ágazatokra terjed ki:

• ökológiai növénytermesztés
• ökológiai vadon termő növények gyűjtése
• ökológiai gombatermesztés
• ökológiai állattartás (szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék, szarvasfélék sertésfélék, baromfifélék nyúlfélék, méhek)
• ökológiai algák és tenyésztett vízállatok tartása
• feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása
• ökológiai termékek kereskedelme
• feldolgozott ökológiai élelmiszer előállítása
• ökológiai termékek raktározása
• ökológiai termékek importja és exportja
• ökológiai bortermelés

Az elmúlt évtizedben az ökológiai célú területek nagysága nőtt Magyarországon. Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága 2010-ben 127 605 ha volt, melynek nagysága 2023-ban közel 50 százalékkal növekedett (320 051 ha). Jelentős növekedés figyelhető meg ugyanakkor művelési áganként is. A szántóföldi növények esetében a területi növekedés 60 százalékos volt, de az ültetvények és a rét, legelő művelési ágban is jelentős emelkedés figyelhető meg (49%, 63%). (1. tábla)

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területeken legnagyobb arányban a gabonafélék (37,7%), a zöldtakarmányok (35,6%), és az ipari növények kerülnek termesztésre. Kisebb területen, de jelen vannak a hazai öko-gazdálkodásban a friss zöldségfélék (3,8%), a fehérjenövények (2,9%), és a egyéb szántóföldi növények is (1,6%). A gyökérnövények ökológiai termesztése minimális (0,1%) (2-3. tábla). Az ökológiai szántóterületek 21%-án az őszi búza termesztése folyik. Az ökológiai termőterület növekedése figyelhető meg a takarmányborsó és a bükkönyfélék esetében is, melyek elsősorban nyugat-európai exportra kerülnek. Az ipari növények közül legnagyobb termőterülettel a napraforgó (kb. 5000 ha), a szója (kb. 1500 ha) és a káposztarepce (kb. 1400 ha) rendelkezik.

Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek magasabb minőségi értéket képviselnek, és a termelés jellege az agroökológiai rendszer védelmében is jelentős szerepet játszik. Ezeknek a céloknak az elérése azonban a hagyományostól teljesen eltérő szemléletmódot igényel. Az agrotechnikai tényezők alkalmazása során leginkább a tápanyag-gazdálkodásban és a növényvédelemben szükséges új szemlélet kialakítása, mivel csak természetes anyagok használata engedélyezett (például szerves trágyák, ásványi vagy biológiai hatóanyagok, készítmények). Ezek mellett azonban a vetésváltás, fokozott szakszerűségének biztosítása, az integrált szemlélet alkalmazása a talajművelésben, valamint az optimális vetési paraméterek használata és a jól időzített okszerű növényápolás szintén kritikus eleme az ökológiai növénytermesztés agronómiájának.

Dr. Szabó András
adjunktus

Dr. Dóka Lajos Fülöp
adjunktus

Dr. Ragán Péter
adjunktus

Dr. Ragánné Dr. Szabó Éva
adjunktus

Felhasznált irodalom: Nebih (2023. június 1.): Részvétel az ellenőrzési rendszerben. In: portal.nebih.gov.hu
Magyar Biokultúra Szövetség (2020. szeptember 17.): Mit nevezünk öko-/bioterméknek? In: biokultura.org
Nébih (d. n.): Nem termesztett biomassza fenntarthatóságát igazoló biomassza-kereskedői nyilatkozat formanyomtatványa. In: portal.nebih.gov.hu