
Változó növényvédelem a változó körülmények között – Helyzetkép a legfontosabb szántóföldi növényeink védelméről
Növénytermesztés - 2025.01.01
A szántóföldi növénytermesztést végző gazdálkodók dolgát egyre hátrányosabban befolyásolják az éghajlatunk átalakulása miatti időjárási változások. A jelek arra mutatnak, hogy ezek hosszabb távon is alakítói lesznek a tevékenységüknek, sőt hatásuk egyre meghatározóbbá válik. Mindez természetesen befolyással van a növényvédelemre is, egyes problémák mérséklődnek, míg mások felerősödnek.
A változásokról általában
Éghajlatunk átalakulásának hatásairól bátran kijelenthetjük, hogy bár azokat az ország minden egyes részén érzékelhetik a gazdálkodók, azonban nem ugyanazon hatások, nem egyforma erősséggel és nem ugyanolyan rendszerességgel fordulnak elő. Mást érzékelnek ebből a például nyugati-délnyugati és mást például a délkeleti országrészben élők. Ezek ismeretében melyek általánosságban azok a változások, amelyek hatással vannak a gazdálkodásunkra?
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az őszies időjárás hosszan kitolódik, az a néhány évtizeddel ezelőttihez képest enyhébb, esetenként tartósan meleg, az első jelentősebb fagyok későbbre tolódnak. Ezek a változások lehetővé teszik egyes vírusvektor kártevők felszaporodását, hosszabb aktivitását, amely felveti az őszi vetésű kalászos gabonák vírusfertőzésének kockázatát. De hatással vannak az őszi kelésű gyomnövények tömeges megjelenésére is, különösen, ha az ősz nem bizonyul száraznak. A csapadékhiányos időjárás más ponton, a kalászos gabonák őszi gyomirtásának romló hatékonyságában mutatkozhat meg, hiszen az ott alkalmazott hatóanyagok legtöbbjének a jó hatáshoz szüksége van bemosó csapadékra.
A téli időjárás egyik legmarkánsabb változása a keményebb (-10 °C alatti) fagyok és a tartós, legalább 2 hétig tartó komolyabb lehűlések hiánya. Ez nem csupán a korábban már említett gyomnövényekre van pozitív hatással, hiszen azok nem csupán fennmaradnak, hanem még a tél során is kelhetnek, hanem lehetővé teszik több gombabetegség szaporítóképleteinek problémamentes áttelelését is, de ide sorolhatnánk még a mezei pocok állománygyérülésének elmaradást is.
A tavaszi időszak egyre gyakrabban bizonyul száraznak, ami különösen az Alföldre és a Kisalföldre igaz. Ez növényvédelmi szempontból akár még segítséget is jelenthetne, hiszen az áttelelő gombabetegségek legtöbbje ilyen körülmények között nem képes felszaporodni, így járványszerű fellépése elmarad. Azonban mindez problémát is okoz, hiszen a kapásokban vetés után-kelés előtt alkalmazott gyomirtások a bemosó csapadék elmaradása miatt nem érik el az elvárt hatékonyságot, vagy például ugyanezen kultúrák gyomnövényeinek tömeges kelése elhúzódhat, későbbre tolódhat, ami kései gyomosodást okozhat.
A nyári időszak egyre általánosabb problémája a tartós csapadékhiány, az általában is magas hőmérséklet, amely ráadásul hőhullámok során extrém szintre emelkedhet. Mindez átrendezi legfontosabb kultúráink növényvédelmi problémáinak rangsorát is, amelyre a gyakorló növényvédelemnek reagálnia kell.
Az általános megközelítés után nézzünk néhány példát a legfontosabb szántóföldi növényeink növényvédelméből.
Kukorica
A kukorica különösen érzékeny a mind szárazabbá váló termesztési viszonyokra, amelyet jól tükröznek az országos terméseredmények. A hatások a növényvédelem terén is érzékelhetők, de ezekben éles különbség mutatkozhat meg a csupán a csapadék rossz eloszlása miatt szenvedő, valamint az általános csapadékhiányban érintett országrészek között. Az egyik gyakran érzékelhető változás a nyári rovarkártételben tapasztalható. A száraz körzetekben visszaszorulóban van a kukorica klasszikus kártevőjének, a kukoricamolynak az egyedszáma és kártétele. A kártevő az extrém meleg, alacsony páratartalommal járó körülményeket rosszul viseli, a lerakott tojások ilyen esetekben gyakran beszáradnak, ami az egyedszám általános csökkenéséhez vezet. Ugyanezen hatások azonban segítik egy másik fontos lepkekártevő, a gyapottok-bagolylepke felszaporodását és kártételét, amelynek egyedszáma már olyan térségekben is növekvő tendenciát mutat, amelyekre korábban ez nem volt jellemző. Bár az extrém száraz körülményeket e faj is megszenvedheti, alapvetően mégis a száraz és meleg évjáratok kártevője. Csövön okozott kártétele nagyban segíti az elmúlt években mind nagyobb problémát okozó aszpergilluszos csőfertőzés (1. kép) kialakulását, amely komoly kockázatot jelent a termés aflatoxinnal való szennyeződése miatt.
1. kép: Gyapottok-bagolylepke kártétele nyomán fellépő aszpergilluszos csőfertőzés
E kórokozó is kifejezetten a száraz és forró viszonyokat kedveli és bár a számára kedvező körülmények között a virágzáskor a bibeszálon keresztül is megbetegítheti a csövet, azonban a meghatározó mégis a rovarkártétel okozta sebzéseken keresztüli fertőzés. A kukoricában egy olyan gombabetegség is okozhat problémát, amelyet egyelőre nem e kultúránál hallunk emlegetni. Ez a makrofominás fertőzés (2. kép), amely az utóbbi években mind több gondot okoz napraforgóban és cukorrépában.
2. kép: Makrofominás fertőzésre utaló szürke bélszövet a kukoricaszár alsó részén
A kórokozó meleg és száraz viszonyok között a kukoricát is fertőzheti, a sokkszerűen elhaló, gyorsan felszáradó állományok esetében sokszor nem a vízhiány direkt hatása húzódik meg a háttérben, hanem a kórokozó fertőzése.
A változó környezeti körülmények a szántóföldi növények növényvédelmében is változásokat hoznak.
Napraforgó
A napraforgó esetében leginkább a gombabetegségek erősorrendje alakul át a környezeti változások miatt. Súlyos kártételi potenciálja miatt korábban a növényvédelmi beavatkozások célpontja volt a fehérpenészes szár- és tányérrothadás, azonban e kórokozó fertőzésével egyre kevesebbszer találkozhatunk. Míg a talajból induló szártő- vagy primer fertőzésből több-kevesebb még látható, azonban a tányérfertőzés kifejezetten ritka az utóbbi években. Ez természetesen elsősorban a száraz évjáratokra és termőtájakra igaz. Míg a fehérpenészes fertőzés visszaszorulóban van, addig a rizópuszos tányérrothadás (3. kép) egyre gyakrabban jelentkezik a tányérokon.
3. kép: Rizópuszos fertőzés miatt elhalt napraforgótányér, a kórokozóra jellemző tünettel a levélnyélen
Ez a melegkedvelő gomba szereti a meleg, sőt forró, száraz – de némi éjszakai harmatképződéssel járó – viszonyokat, ilyen körülmények között a fogékony hibridek esetén jelentős fertőzési nyomása alakulhat ki. Bár a növénybe általában rovarkártétel, esetleg jégverés okozta sebzéseken keresztül jut be, a nagy hőingadozás miatt kialakuló szöveti sérülések is elegendőek számára annak megbetegítéséhez. Ha a napraforgó növényvédelméről van szó, az utóbbi években szinte biztosan a hamuszürke szárkorhadás (4. kép), vagy más néven a makrofominás fertőzés kapta a legnagyobb figyelmet.
4. kép: Makrofominás fertőzés miatti tömeges növényelhalás
E kórokozó évtizedek óta itt van már, károkozása korábban is jelentős volt, azonban a környezeti változások miatt az általa okozott kár ugrásszerűen megnőtt, az immár nem csupán a száraz alföldi térségre korlátozódik, hanem azokon a területeken is megjelenik, ahol korábban erre nem volt példa. Sajnos e nagy gondot okozó problémára a növényvédelemnek egyelőre nincs válasza, a védekezésben a fajták között meglévő fogékonyságbeli különbségek felismerése, valamint hosszabb távon a fajtanemesítés adhatnak segítséget.
A rutinszerű növényvédelem egyszerre lehet pénzpazarló és jelenthet veszélyt növényeinkre.
Őszi búza
Az őszi búza esetében az időjárási körülmények hatása leginkább a gombabetegségek terén mutatkoznak meg. Az utóbbi években egyes levélbetegségek, így a vörösrozsda és a pirenofórás levélfoltosság jelentősége visszaesett, miközben a sárgarozsda járványszerű fellépése a korábbinál gyakrabban fordulhat elő. A szintén a leveleket betegítő lisztharmat szinte állandóan, már az őszi időszaktól kezdve jelen van az állományokban, ami önmagában nem jelent újdonságot, azonban a fertőzés nagyobb sikerrel telel át, majd megfelelő növényvédelem híján mind gyakrabban húzódik fel a felső levélemeletekre is. A legszembetűnőbb változás a kalászfuzáriózis esetében érzékelhető. A fertőzés járványszerű fellépése leginkább a virágzás és terméskötődés időszakában kialakuló csapadékos viszonyok között várható, azonban ilyen körülmények az ország nagy részén nem fordultak elő az utóbbi években, így a kalász fuzáriumos fertőzése is alacsony szinten maradt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy elhagyható lenne a kalász védelme, e fertőzés olyan mennyiség és minőségi (DON-toxin szennyezés) kockázattal jár, ami miatt nem maradhat el a beavatkozás.
Őszi árpa
Az őszi árpa termesztésében is leginkább a kórokozók terén okoz érzékelhető átalakulást az időjárási körülmények változása. Ezek közül a legnagyobb jelentősége a levélbetegségeken kívül az árpa sárgatörpülés-vírusának (BYDV) egyes évjáratokban történő fokozott fellépésének (5. kép) van.
5. kép: Árpa sárgatörpülés-vírusának tömegesen megjelenő kezdeti tünetei
Ennek mértéke egyértelműen a vírusvektor levéltetvek őszi egyedszámával és aktivitásuk hosszával van összefüggésben, így a hosszú és meleg őszi időjárás a fertőzés kockázatát növeli. Korábban e veszély mérséklése miatt sok gazdálkodó változtatta meg az addigi vetési sorrendjét és tette későbbre az árpa vetését. Ez segített is a vírusfertőzés mértékének csökkentésében, azonban ennek hatása a kártevők számára egyre kedvezőbb őszi körülmények miatt már kevés lehet és nem hagyható el a vírusvektorok számát mérséklő rovarölő szeres beavatkozás.
A növénytermesztést meghatározó környezeti viszonyok változása a termesztési folyamat több elemére is hatással vannak, így a növényvédelemre is. A fentiekben felsoroltak csupán példák, amelyeken túl másokat is tapasztalhatunk, azonban jól mutatják, hogy a megszokott évjárati eltéréseken túl tendenciájában is változhatnak a növényvédelem feladatai. Ami azt jelenti, hogy mindig figyelnünk kell növényeinket és nem szabad csupán a sokéves rutin alapján megtervezni védelmüket!
Hirdetés
Szerző: AgrárUnió
Címkék: kukorica, napraforgó, búza, árpa, őszi búza, őszi árpa, gyapottok-bagolylepk, aszpergilluszos csőfertőzés, makrofominás megbetegedés kukoricában, rizópuszos tányérrothadás, árpa sárgatörpeség vírus
A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit

Mi történik télen a repcetáblákon?

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban