Kalászosfajta-választás: kulcskérdés az alkalmazkodás

Bene Zoltánt, a Karintia Kft. cégvezetője
 

A nyári betakarítás, az aratás az agráriumban mindig is kiemelkedett a mezőgazdasági munkák sorából. Az idei szezon, a bő első fél év szakmai tapasztalatairól, az egyre nagyobb jelentőséggel bíró fajtaválasztásról, az őszi kalászosok piaci helyzetéről kérdeztük Bene Zoltánt, a Karintia Kft. cégvezetőjét.

– Beszélgetésünk idején július első felében járunk. Milyen ez az idei nyár, jobbnak mutatkozik az őszi árpa, mint tavaly?

Nemeth Lajos meteorologus, a Karintia Kft. klimatanacsadoja
 

– A csapadék eloszlása és mennyisége tekintetében sokkal szerencsésebb időjárási helyzetbe kerültünk, aminek az oka a La Niña és az El Niño klimatológiai jelenségekre vezethető vissza – ahogyan ezt Németh Lajos meteorológus, klímatanácsadónk is hangsúlyozza. Meglátásunk szerint a kalászosok várhatóan ismét átlagon felül tudnak teljesíteni, igaz, ez erősen fajtafüggő. A sörárpánál az osztályozottság, a takarmányárpánál pedig a hektolitersúly országos problémává nőtte ki magát, sőt, ez a probléma nem áll meg az ország határainál. Hasonló kihívásokról hallani Horvátországban is.

– Ez az alacsony hektolitersúly most már tendenciának tekinthető?

– Talán azért tendenciának nem. Időjárásfüggő paraméterről is beszélünk, de biztos, hogy a tavalyi és az idei tapasztalatok után a termelők már nem hagyhatják figyelmen kívül a fajtaválasztás során ezt a nagyon fontos paramétert. Ettől függetlenül az árpáé sikertörténet, hiszen hazánkban az elmúlt öt évben 215 ezer hektárról közel 398 000 hektárra emelkedett a vetésterülete, ami 80 százalékot meghaladó növekedés 2018-hoz képest. Nem véletlen ez a jelentős emelkedés, hiszen megszerették a gazdák az árpát, többek között az alacsonyabb inputanyagigénye miatt. Nem utolsósorban pedig azért, mert a koraisága révén jó eséllyel tudja elkerülni a nyár elejei aszályokat. 

A fajok szerepe

– A 2022-es évi katasztrofális aszálytapasztalatai hogyan, miben segítettek?

– A 2022-es aszály nagymértékben megmutatta a fajok közötti tudásbeli különbséget. A Karintia Kft.-t sokan a szója iránti mély elkötelezettsége alapján ismerik, hiszen nekünk szenvedélyünk a szója. Azt látjuk, hogy az elmúlt évben a rendkívül aszály ellenére csupán 24 százalékkal csökkent a szója vetésterülete az öt év átlagához képest. Ez egy rendkívül jó teljesítmény, és hasonlóan szép teljesítményt mutattak az árpák és a búzák is. Nem véletlen, hogy az ősziek közül ennek a két fajnak a vetésterülete intenzíven emelkedett Magyarországon. Búza esetében meghaladtuk az egymillió hektárt, árpánál pedig nagyon jelentős, hosszú évek óta tartó és várhatóan tovább folytatódó emelkedés mutatkozik. A fajválasztás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a fajták. Míg az árpa esetében felértékelődik a fajta terméspotenciálja, hektoliter-stabilitása és állóképessége, addig a búzafajta-választásnál is várhatóan egyre válogatósabbak lesznek a gazdák. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt és az idei év tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy egyik legfontosabb tulajdonság a termésstabilitás mellett a betegség-ellenálló képesség. Az idei évben átlagon felüli kiadást jelentettek a gazdáknak a növényvédelmi költségek, és ezzel is – az alacsony terményárak miatt – várhatóan csak a veszteséget tudták csökkenteni egy megtámadott állománynál. Meggyőződésünk, hogy a védekezés a fajtaválasztással kezdődik. Nem felejthetjük el a 2014-es nagyon erős fertőzést, amikor évekig éreztük a fajtaválasztásnál ezt a befolyásoló hatást a gazdák körében. 2023-ban ez a tulajdonság bizonyosan ismét a fókuszba kerül.

Meggyőződésünk, hogy a védekezés a fajtaválasztással kezdődik.

– A fajtaválasztás tehát egyre nagyobb jelentőséggel bír. Hol tart a nemesítés, és mi tapasztalható a gazdák gyakorlatában; kellő súlyt fektetnek a termőföldi, éghajlati adottságaiknak megfelelő fajta megválasztására?

– Komoly fejlesztésekbe kezdtek az elmúlt években a nemesítők. Viszont egy kalászos nemesítése hosszú, 7-10 éves periódus, tehát előnybe kerülnek azok a nemesítők, akik előre gondolkodva a klímaváltozásra adott válasz mellett a takarékosságot helyezték előtérbe. Megszoktuk, hogy az elmúlt években a bő termőképesség ígéretét hajszoltuk, és elhomályosult a látásunk a többi paraméter tekintetében akkor, amikor kiemelkedő termést láttunk. Azok a nemesítők, akik már hosszú évek, akár évtizedek óta a betegség-ellenálló, nitrogénhasznosító képességet előtérbe helyezték, most minden bizonnyal lépéselőnybe kerülnek. Miért fontos ez, miért beszélünk erről a tulajdonságról? A rendkívül megemelkedett nitrogénárak takarékosságra ösztönözték a gazdaságokat, ami csökkent nitrogénhasznosítást, esetleg a nitrogénszórás elmaradását eredményezte. Látjuk is a 2023-as eredményekben ennek a hatását. A jobb nitrogénhasznosító képesség, bár nem helyettesíti a nitrogén szórását, viszont mindenképpen előnyt jelent abban az évben, amikor várhatóan alacsony fehérjetartalmú termésekkel fogunk találkozni. Hangsúlyozom, hogy a termés mennyisége továbbra is nagyon fontos paraméter, viszont a gyorsabb értékesíthetőség talán még ennél is fontosabb.

Értékesítés – felértékelődött az információ

– A megtermelt jó gabonát tudnia kell a gazdának jól értékesíteni is, hogy profitálni tudjon belőle. Miként tudja a termelő jókor, jó áron eladni a terményét az igen hullámzó árakkal terhelt gabonapiacon?

– Felértékelődik a teljes körű kiszolgálás. Már a tavalyi, őrült piacon is láttuk ennek az igényét, idén pedig ez a szolgáltatás biztosan felerősödik. Nagyon fontos, hogy a terményértékesítésben is tudjanak segíteni a gazdálkodóknak azok a vetőmag-forgalmazók, amelyek integrátorként a növényvédő szert, vetőmagot és a műtrágyát biztosítják. Miért fontos ez? Látjuk, hogy a feldolgozók és ezáltal a kereskedők is nagyon óvatossá váltak. Ennek az oka összetett, legyen szó takarmánykeverőkről vagy malmokról. Részben az általuk feldolgozott késztermékek értékesíthetősége korlátozottá vált a visszaeső fogyasztás miatt, részben pedig rendkívül volatilissá vált a piac, tehát nagyon óvatosan fognak felvásárolni, hiszen nem tudják, nagyon nehéz előre megmondani, hogy az adott vásárlás a termény árát tekintve jókor történik-e vagy sem. A harmadik fék pedig a feldolgozók számára a rendkívül magas finanszírozási költség, amiben már nemcsak a forint, de az euró is érintett. Az olcsó pénz ideje lejárt, sajnos hozzá kell szoknunk ahhoz a tényhez, hogy a feldolgozók kétszer is meggondolják, mekkora volumenben és milyen hosszú ideig akarják, tudják finanszírozni a felvásárolt terményeket. Sajnos ezt a visszafogottságot már most, a betakarításkor is érezzük. Ezek a szempontok azok, ami miatt felértékelődik a termény értékesítéséhez kapcsolódó, erősen változó piaci információ. Akár egy napon belül is tapasztalható 5-10 százalékos ármozgás, eltérő régiókban nagyon eltérő árakkal lehet találkozni. Csak naprakész információk ismeretében lehet körültekintően dönteni az értékesítés során. Ebben nagy a szerepe az integrátoroknak. Mi magunk is egyre inkább érezzük terményüzletágunkon keresztül ezt az igényt. Még egy nagyon fontos téma, amiről indokolatlanul kevés szó esik: ez pedig a termény értékesítéséhez kapcsolódó logisztika. Az országot legnagyobb volumenben, közúton hagyja el az exportra szánt gabona. Viszont a közúti fuvarozás helyzete nem rózsás, korlátozott számban állnak rendelkezésre gabonaszállító járművek, és ezeknek a visszfuvarja is korlátozottá vált. Mindezek együttesen szűkített keresztmetszetet jelentenek, ezért nagyon fontos, hogy értékesítéskor a gazdák előre, hosszabb időtávban gondolkozzanak, a gyors szállítás és gyors fizetés lehetősége ugyanis egyre kevesebb felvásárlónál lesz elérhető.

Felértékelődik a fajtaválasztás, ami a kalászosok esetében az össztermelési költséget tekintve 7-10 százalékos szeletet jelent, ugyanakkor a teljes gazdálkodásra már 25–30 százalékos ráhatással bír.

A pazarlás kora leáldozott

– Reális félelme-e a termelőknek, hogy az EU-stratégia előírásai, úgymint kevesebb műtrágya, peszticidek visszafogása a hozamok csökkenésével járhat?

– Igen, ez reális aggodalom. Ugyanakkor a Karintia Kft. véleménye, hogy a pazarlás kora leáldozott. Látjuk most, hogy hiába vannak 8-10 tonnás eredmények, még az is előfordulhat, hogy intenzív gazdálkodás során, megemelt imputhasználat mellett, akár ilyen kiemelkedő terméssel sem lesz feltétlenül az adott gazdaság eredményes. Tehát bizonyosan felértékelődik a fajtaválasztás, ami a kalászosok esetében az össztermelési költséget tekintve 7-10 százalékos szeletet jelent, ugyanakkor a teljes gazdálkodásra már 25–30 százalékos ráhatással bír. Hiszen így befolyásolhatjuk a terméspotenciál mellett az egyre fontosabb betegség-ellenálló, a nitrogénhasznosító képességet, a hektolitersúlyt. Nem utolsósorban nagy segítség a termelőnek, ha olyan helyről szerzi ezt a vetőmagot, ahol a vetőmag-értékesítő terménykereskedőként segítséget tud nyújtani a termény gyors elszállításában és kifizetésében is. A Karintia Kft. jó ideje hangoztatja, hogy a kényelmes tétlenség és a megszokásból eredő döntések korszaka lejárt, és ez különösen igaz a kalászos fajták választására.

Szerző: AgrárUnió