Feltárni a rejtett értékeket – Ökrös Marianna ismertté tenné a kézműves magyar élelmiszereket
Nem csak nőknek - 2015.10.01
Amikor ismételten rákérdezek, mintha elsőre nem hinnék a fülemnek: és jól hallottam, traktort is? Mosolyogva válaszolja, hogy igen, azokat a régi Zetorokat is, sőt a betakarítógépek nyerge sem ismeretlen számára. Talán megbocsátható a visszakérdezésem, hiszen Ökrös Mariannánál, a Magyar Ízek Alapítvány alelnökénél nőiesebb nőt nehéz elképzelni. Valószínűleg érzékelheti meglepettségemet, mert mesélni kezdi, hogyan is tett szert erre a jártasságra.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
– Fiús kislány voltam, olyan családban nőttem fel, amelyben a mezőgazdasági munka természetes volt, a nagyszüleim életük végéig gazdálkodtak: földet műveltek, állatot tartottak. Tudom, ez önmagában nem magyarázat a traktorra és a betakarítógépre, de a lovaglás már annál inkább. Kisgyermekként kezdtem el lovagolni, és a lovakkal kapcsolatosan képzeltem el a jövőmet, így jelentkeztem a nagy múltú Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Itt növényvédő technikusi végzettséget szereztem, és megtanultam a mezőgazdasági gépeket is vezetni, sőt alkalomadtán akár a kisebb hibáikat is elhárítani. Ezután egyenes út vezethetett volna az agrárképzések felé, én azonban életem első olyan döntését hoztam meg akkor – sok ilyen lesz még, teszi hozzá mosolyogva –, amely merőben más területre irányított: jelentkeztem a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolára, ahol tanító és közművelődési menedzser szakon végeztem. Szerettem tanítani, de a lányom születése után úgy éreztem, mást, többet is szeretnék csinálni. Elkezdett foglalkoztatni a rendezvényszervezés gondolata. Érzékeltem, hogy óriási igény van megbízható, a megrendelő igényének pontosan megfelelni tudó cégre. Az idő engem igazolt, bár mindehhez önmagában a megérzés nem volt elégséges, irdatlan mennyiségű munkára és tanulásra volt szükség, hiszen időközben EU-szakközgazdász végzettséget és marketingdiplomát is megszereztem.
...akik megfelelnek a hármas szempontnak: GMO-mentes, tartósítószert nem tartalmazó és valóban kézműves eljárással készült termékeket készítenek.
Igény a hungarikumokra
– Az alapok lerakása óta eltelt közel húsz év. Jelenleg – többek között – a Magyar Ízek Alapítvány elnökhelyettese. Az alapítvány tevékenységi körébe tartozik a Kézműves Magyar Ízek Vásárának, a Libamájfesztiválnak és a Magyar Ízek Karácsonyi Vásárának a megszervezése, illetve további, a magyar gasztronómiához köthető események: kiállítások, konferenciák megvalósítása vagy azokon az aktív részvétel.
– Igen, és az előzmények ott vannak a kezdeti években, ugyanis a rendezvényszervezés része a megfelelő ételsor összeállítása. Akkoriban kezdtem el szakmailag is érdeklődni a minőségi élelmiszerek és termelőik után, mert az volt a célom, hogy ezen a téren is magas színvonalú szolgáltatást nyújtsak. Ez idő tájt teljességgel más volt a kívánalom a megrendelők részéről, mint napjainkban. A nagy cégek szívesebben látták konferenciáikon a bevált, így biztonságosnak gondolt multikulturális ételsort. Jól érzékelhetően 2006–2010 között kezdett el valami változni, össztársadalmi szinten jelentkezett igény a minőségi, hagyományos, kézműves magyar élelmiszerek iránt, azonban szomorúan kellett tapasztalnom, hogy igen kevés volt az olyan termelő, aki ennek az elvárásnak megfelelt. Többek között ezeknek, illetve a termékeiknek a felkutatására, összefogására, „piacra juttatásuk” érdekében hoztuk létre a Magyar Ízek Alapítványt. 2008-ban kezdtünk el komolyan kutatni, kik azok a Kárpát-medencében, akik megfelelnek a hármas szempontnak: GMO-mentes, tartósítószert nem tartalmazó és valóban kézműves eljárással készült termékeket készítenek. 2010-ben életre hívtuk a Millenárison a Kézműves Ízek Vásárát, amelyen több mint száz kiállító mutatkozott be. Akkor is és ma is hangsúlyt fektetünk arra, hogy a határon túli gazdák, kistermelők is megmutathassák magukat. Folyamatosan nőtt az idelátogató érdeklődők, vásárlók száma, ezért már két alkalommal kerül rá sor: tavasszal és ősszel. Legközelebb novemberben várjuk a kiállítókat, érdeklődőket, vásárlókat. Akik kilátogatnak, tapasztalhatják, hogy évről évre nő az árusok száma, mára közel 380 partnerünkkel működünk együtt. Minden vásárunk más és más termékcsalád népszerűsítését tűzi ki célul. Tavasszal a húsvéti szokásoknak megfelelőnek a sertéshúst, illetve az ebből készült élelmiszereket állítottuk középpontba. Idén a hal, a dinnye, alma, baromfi és a vadhús kerül még fókuszba. Mindig aktualizáljuk a célkeresztbe kerülő termékeket. A termelőink visszajelzése alapján a vásárokat követően külföldről is egyre nagyobb számban kapnak megkeresést viszonteladóktól.
Szerző: Szöőr Bea, Fotó: mnhsz.com
Címkék:
Így győzzük le a gyomokat a kertben - Tippek a gyommentes kerthez
Tízéves pécsi tartamvizsgálat - a mikrobiális készítmények ...
Az előkészítő műveletek szerepe a napraforgó-termesztésben
A kistermelői élelmiszer-termelésre, -előállításra és ...
Itthon csökkent, a világpiacon vegyesen alakult a ...
Az állatról az emberre terjedő zoonózisok
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Talajfertőtlenítési megoldások a drótférgek ellen
Elindult a vetés. Készüljünk fel a kukorica gyomirtására!
Az AGRO MASTERS YIELD SHIELD rendszere technológiai ...
