A harmonikus tápanyagellátásért – Segíti vagy akadályozza egymás felvételét 
a magnézium és a kálium?

A zöldségtermesztésben (hajtatás, görögdinnye alagutas termesztése, támrendszeres konzervuborka -és paprikatermesztés, bakhátas sárgarépa-termesztés stb.), de a gyümölcstermesztésben is (szabadföldi- és hajtatott szamóca-termesztés, almatermésűek és csonthéjasok esetében az intenzív orsókorona-formák) – ahol a technológia fontos része volt a tápanyagadagok növelése mellett a tápanyagellátás korszerűsítése (például tápoldatozás, retardált műtrágyák alkalmazása stb.) – olyan fejlődési zavarok mutatkoztak a növényeken, amelyek korábban ritkán fordultak elő, többnyire csak trágyázási kísérletekből voltak ismertek.
Ebbe a körbe tartozik a magnéziumhiány jelensége is, amely igazán akkor vált ismertté, amikor a már-már közhelyként hangoztatott harmonikus tápanyagellátásról megfeledkezve a nitrogén-, foszfor- és káliumszintet a talajban, illetve a tápoldatokban jelentősen megemeltük, megfeledkezve a többi makro- és mikroelemről.
A káliumról ismert, hogy a kertészeti növények (zöldség, szőlő, gyümölcs) igen nagy mennyiségben hasznosítják, nem egy esetben a hektáronkénti igény még szabadföldi körülmények között is meghaladja a 250-300 kg/ha K₂O-t (például fejes káposzta, paradicsom), illetve 150-200 kg/ha K₂O-t (szőlő, kajszi, őszibarack). A magnéziumról mint növényi tápanyagról más felfogás alakult ki a szakmában, sokan a bórral, a mangánnal vagy a cinkkel egy csoportba, a mikroelemek közé sorolják. A magnézium, a növények által hasznosított mennyiséget figyelembe véve, nem sorolható a mikroelemek közé. Többnyire csak azt tudják róla, hogy a klorofill centrális része, de ez a növényben található magnéziumnak mindössze 15-20%-a. Nagyobb része más kationokkal együtt, valamint aktiváló ionként számos, több mint 300 enzimreakcióban, főleg energiaátvivő és energiát átalakító funkcióban vesz részt. A termesztett növényeink – beleértve a zöldségféléket, a szőlőt és a gyümölcsöket is – eltérő mennyiségben és ütemben halmozzák fel szervezetükben a magnéziumot. Kálium és kalcium tápelemekből többet igényelnek a növények, de a magnéziumtartalmuk is kiemelkedő, a gyümölcsfélék 0,25–0,5%-ban, a zöldségfélék esetében nagyobb a szóródás, 0,25–0,8%-ban tartalmaznak magnéziumot. A hüvelyes takarmányokban kétszer-háromszor annyi van (0,4–0,5%), mint a gabonafélékben (0,12–0,18%).
Kis túlzással mondhatnánk, hogy a magnéziumhiány napjainkban általános és ismert jelenség, a legtöbb talajon termesztett szabadföldi és hajtatott zöldségfélén, gyümölcs- és szőlőültetvényekben, szamócán előfordul.
Talajaink magnéziumellátottsága különböző, míg a homoktalajaink, mindenekelőtt a savanyú homokok magnéziumban szegények, addig az erdőtalajaink, a mezőségi és réti talajok gazdagok. Öntözővizeink magnéziumtartalma elegendő, nem egy esetben magas. Felvetődik a kérdés, hogy akkor mivel magyarázható a kertészeti kultúrákban olyan gyakran, de a szántóföldi növényeknél is tapasztalható magnéziumhiány. Nyilvánvaló, hogy a kiváltó okok talajtól, termesztési körülményektől és a termesztett növényektől függően eltérőek. Alapvetően öt okot ismer a szakirodalom mint magnéziumhiányt előidéző tényezőt:
• 
magnéziumszegény talajok (homoktalajok szőlő- és gyümölcsültetvényei, primőr zöldségtermesztő körzetek),
• 
kedvezőtlen talajviszonyok (rossz talajszerkezet, kedvezőtlen vízháztartás, savanyú talajkémhatás),
• 
kedvezőtlen időjárási viszonyok (szárazság vagy erősen csapadékos időjárás),
• 
konkurens (antagonista) ionok jelenléte, amelyek a magnézium felvételét zavarják,
• 
egyoldalú trágyázás, káliumtúlsúly kialakulása.
Intenzív termesztést folytató kertészeti üzemekben, ahol szakszerű talajművelést és öntözést folytatnak, a fentiekben felsoroltak közül rendszerint az ionantagonizmus és az egyoldalú NPK-trágyázás az oka a magnéziumhiánynak. A gyorsabban mozgó ionok, például hidrogén (H+), kálium (K+), kiszorítják a növénytáplálkozási láncból a lassúbb mozgású, nagyobb méretű magnéziumot, előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt, terméskiesést. Nagyobb adagú szerves trágyák használata esetén az ammóniaion (NH4+) mint konkurens, gyorsan mozgó kation magában is akadályozhatja a magnézium felvételét, de azáltal, hogy a közegre savanyító hatást fejt ki, a pH-n keresztül is oka lehet a magnézium relatív hiányának. A mész egy bizonyos határig segíti, azon túl akadályozza a magnézium növénybe jutását. Ezért van az, hogy a meszezés, amíg a talajoldat H+-ion koncentrációját csökkenti (pH-t javítja), elősegíti a magnézium felvételét, de egy határ felett adagolva, vagy ha a talajban a mész 5% CaCO₃-nál több, már gátlón hat. Ezzel szemben 
a NO₃ nitrogénionok kedvezően hatnak a magnézium felvételére (szinergisták).
Más összefüggésben a kálium esetében is ismert a jelenség, hogy egy határig nincs gátló hatással a magnézium felvételére – sőt kifejezetten segíti (szinergizmus jelensége) -–viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a növénybe jutását (antagonizmus). Ezzel kapcsolatban különböző számok és adatok ismertek. Talajban a szőlőnél optimálisnak a kálium esetében K:Mg 3:7 arányt, a mész esetében a Ca:Mg 11:13 arányt tartják. Zöldségféléknél a K:Mg 3-4:1 mondható ideálisnak.
Ez utóbbi, a sokat emlegetett harmonikus tápanyagellátás elmaradása tűnik gyakori kiváltó oknak még azokban a gazdaságokban is, ahol a tápanyagellátásra jelentős gondot fordítanak. Az intenzív trágyázás (tápoldatozás) során az NPK-adagok emelése mellett elmarad a magnézium arányos pótlása, és az addig ha nem is bőséges, de elfogadható szint mellett rendelkezésre álló magnézium relatív minimumba kerül. A talajban a hiány és az antagonizmus jelensége elkerülhető olyan műtrágyák (alaptrágyák) megválasztásával és olyan fejtrágyák (tápoldatok) összeállításával, ahol a kálium és magnézium aránya megközelítőleg három-négy az egyhez (3-4:1), azaz a növény számára ideális! Ilyen készítménynek mondható a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésben egyre szélesebb körben alkalmazott Patentkáli műtrágya, amelynek kálium-magnézium aránya 3:1.

 

Szerző: Dr. Terbe István

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom