Jól jár, aki előre kalkulál – A mezőgazdasági gépi munkák várható költsége 2016-ban

A gépüzemeltetési költség 
 ismeretének jelentősége

A mezőgazdaságban gépek nélkül nem lehet termelni. Ezért a termelés eredményét a gazdálkodó hozzáértése mellett főleg a gazdaságos gépüzemeltetés követelményei határozzák meg. A kézi munka csak a kiskertekben alkalmazható, szántóföldi körülmények között (általában) nem, mert a kézi munka sokkal többe kerül, mint a gépekkel végzett, és aligha akad olyan gazda vagy munkavállaló, aki több hektár földet gépek nélkül hajlandó lenne megművelni. Fontos továbbá, hogy a kisebb táblák művelése jóval drágább, mint a nagyobb tábláké, és az is, hogy a kisebb motorteljesítményű erőgépekkel végzett munka fajlagos költsége sokkal magasabb, mint a nagyobb teljesítményűeké. Ezeken túl a gépek üzemeltetési költsége számottevően függ az évente teljesített üzemórák számától és a fajlagos kihasználástól (például a kapacitáskihasználástól, a hektár/óra teljesítéstől stb.).

A gyakorlatban figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző munkaműveletek eltérő vonóerőt igényelnek, elegendő összehasonlítani például a rendsodrás és a mély talajforgatás igényét. Az erőgépek hajtóanyag-fogyasztása és fajlagos művelési költsége optimális terhelés esetén a legkedvezőbb, ezért minden gazdaságban olyan motorteljesítményű traktorokat, illetve erőgépeket kellene használni, amelyekkel a munkákat a lehető legkedvezőbb önköltséggel lehet elvégezni. Mivel a gépüzemeltetés költsége jelentős mértékben függ a termelés körülményeitől, a nem kellő gondossággal végzett gépüzemeltetés a termelés költségének jelentős növekedését eredményezi. Tehát a termelőknek, illetve általában a mezőgazdasággal foglalkozóknak (oktatóknak, kutatóknak, irányító és szaktanácsot adó stb. szakembereknek egyaránt) tudniuk kell, hogy a különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak. Ennek ismeretében ugyanis az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet választhatják, ami a gépek üzemeltetési költségének mérsékléséhez, tehát a gazdálkodás eredményének javulásához vezet.

A gépüzemeltetési költségek
 tartalma

A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!

A korábbi évekhez hasonlóan a csatolt táblázatokban a gépüzemeltetési költség az alábbi összetevőket (költségtényezőket) tartalmazza:
• 
hajtó- és kenőanyagok költsége,
• 
munkabér és az ezt terhelő költségek: az erőgépvezető alap- és kiegészítő bére, a szociális hozzájárulási adó és betegszabadság költsége,
• 
karbantartás és javítás költsége, az utóbbin belül a javítási anyag- és alkatrész-, javítási bér- és rezsiköltség, valamint a más vállalkozások által végzett javítások költsége,
• 
értékcsökkenés (amortizáció),
• 
egyéb költség: gépjárműadó, biztosítás plusz baleseti adó, géptárolás, üzemanyag- és alkatrészbeszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek.
az eddigi öt költségnem összege a közvetlen költség,
• 
az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka vagy a hitelkamat, más megfogalmazásban a jövedelemigény,
• 
a gépekkel kapcsolatos (ágazati, főágazati, gazdasági stb.) általános költségek.
A fenti hét költségnem együtt adja a teljes üzemeltetési költséget.
Az árak és a költségek az áfát sehol nem tartalmazzák, így az áfa esetleges változása az itt közölt költségeket nem módosítja.
A mezőgazdasági munkákhoz felhasznált gázolajnál a jövedéki adó egy része visszaigényelhető. Ezt a kedvezményt a számítás során nem vettük figyelembe,
mert előre nem lehet tudni, hogy a gépi munkát ki és hol végzi, tehát az adott esetben jár-e a kedvezmény, de a konkrét esetben az elszámolásoknál célszerű érvényesíteni. A gazdaságok a felsoroltakból az állóeszközök és forgóeszközök tőkehozadékát, valamint az általános költségeket a segédüzemágak költségeinél általában nem számolják fel, csak a közvetlen költségekkel kalkulálnak, tehát emiatt az általuk kimutatott fajlagos költségek mérsékeltebbek lehetnek, mint az itt szereplők. 
A teljes gépüzemeltetési költségben azonban a figyelembevételük szükséges, mert a ténylegesen felmerülő költségek részét képezik, így ezeket a szolgáltatások díjtételében (a bérmunkák költségeinél) feltétlenül érvényesíteni kell. A csatolt táblázatokban szereplő gépféleségek árai, teljesítésadatai és üzemeltetési költségei természetesen csak tájékoztató jellegű átlagok, mert ezek a gyakorlatban alkalmazott tényleges típusoktól, valamint a használat esetenkénti körülményeitől függően nagymértékben eltérhetnek, de a közölt számok – ha ez szükséges – a számítási módszer ismeretében a helyi viszonyokhoz igazíthatók.

A teljesítések, az árak és 
 a költségek változása

A mezőgazdasági gépüzemeltetés költsége év közben is változhat, így a költség-előrejelzés gondos mérlegelést igényel. Ezért az előrejelzésnél először célszerű azt vizsgálni, hogy a korábbi becslés hogyan teljesült. A változásokat – az utólagos ellenőrzés és az előrejelzés során egyaránt – a bázisgazdaságok tény- és tervszámai, a gép- és alkatrész-forgalmazók tapasztalatai, a KSH adatai és a különböző rendeletek előírásai alapján határoztuk meg. Ezeket figyelembe véve a 2015. évre készített költségszámok és az év során bekövetkezett változások között csak két területen volt számottevőbb eltérés. Az egyik a gázolaj ára, amely a tervezettnél sokkal erőteljesebben esett (az évi átlagok alapján számolt 2,5%-kal szemben 14,7%-kal, a 2014. decemberihez viszonyítva a 2015. decemberi ár pedig 16,0%-kal). A másik a gépek javítási-karbantartási költsége, amely a csekélyebb újgép-vásárlás, illetve a gépek fokozottabb „öregedése” miatt kissé nagyobb arányú volt. E két változás egymást némileg kiegyenlítette, így a 2015. évi tényleges költségek a tervezetthez képest kismértékben csökkentek.
2016-ban az erő- és munkagépek költségeinek változása – a gázolajár kivételével – szintén kevéssé jelentős. Például az éves és fajlagos kihasználás (megítélésünk szerint) nem módosul, ezért a csatolt táblázatokban többnyire az előző évi teljesítésadatok szerepelnek. Az értékcsökkenési leírás kulcsa (minden gépnél 10%) és a gépek árának átlagos emelkedése (4%) sem változik, így az amortizációs költség módosulása a gép árát követi. Az előző évivel egyező 
az alapbér növekedésének mértéke (5%), az ezután elszámolt kiegészítő bér (10%), a szociális hozzájárulási adó (27%), a betegszabadság (2%), a gazdasági általános költség (5%), valamint a tőkehozadék (4%) aránya, az üzemanyagok és alkatrészek tárolásának (4%), valamint a géptárolók üzemeltetési költségének (3%) emelkedése, és nem változik a kenőanyagok fajlagos ára (850 Ft/kg) sem. A biztosítás díj változása 2013-ban és 2014-ben (a piaci verseny miatt) 0% volt, 2015-ben viszont a verseny mérséklődésével átlagosan 15%-kal, 2016-ra pedig 10%-kal nőtt.
A 2016. évi adatok meghatározása során jelentősen csak a gázolaj nagykereskedelmi ára változott, mert az általunk 2014. decemberben becsült és 2015-re várhatónak vélt 390 Ft/kg-mal (327,6 Ft/l) szemben 2016-ra 325 Ft/kg-ra (273 Ft/l, 83,3%-ra) mérsékeltük, ami a 2015. évi ténylegesnek ítélhető átlagos árnál (341 Ft/kg, illetve 286,4 Ft/l) mintegy 4,7%-kal kisebb, a 2015. decemberinél (321 Ft/kg, illetve 270 Ft/l) pedig 1,2%-kal nagyobb. (Számottevőbb üzemanyagár-változás természetesen 2016-ban is bekövetkezhet.) A gazdaságok adatai szerint az általuk realizált nagykereskedelmi ár mintegy 79-80%-a 
a NAV és a KSH által megadott áraknak. 
A karbantartási-javítási költségnél 2015-ben az alkatrészek átlagos ára nőtt nagyobb mértékben, mert az öregedő géppark miatt intenzívebb volt az alkatrészek iránti kereslet. Mivel a javítási bér és rezsi, valamint az „idegenek” által végzett javítás költségének emelkedése 2015-ben is mérsékelt volt (a 2015. évi elmaradt növekedés pótlására), 2016-ban 6% költségemelkedéssel számoltunk. A fenti költségmódosulások eredményeként a 2016. évi fajlagos teljes gépüzemeltetési költség – a 2015-re előrejelzetthez viszonyítva – erőgépeknél átlagosan 1,8%-kal mérséklődött, az erőgépek munkagépeinél pedig 4,7%-kal emelkedett. A munkaműveleteknél viszont a költségváltozás olyan csekély (0,4%-kal csökkent), hogy a 2015. évi számok (nagyvonalú megközelítés alapján) 2016-ban is változatlanul alkalmazhatók.
A 2016-ra készített költségszámítás módszere az erőgépeknél (1. táblázat) és a munkagépeknél (2. táblázat) azonos volt azzal, amit az MGI a korábbi években is alkalmazott. Részletes műveletiköltség-számítás azonban 2016-ra nem készült annak ellenére, hogy az erőgépek mérete szerinti műveleti költségek meghatározása a gépüzemeltetési költségszámítási munka legfontosabb része. Ezt a hiányt úgy pótoltuk, hogy az erőgépek üzemeltetési költségének átlagosan 98,2%-ra történt mérséklődését és a munkagépek 104,7%-ra növekedését a műveleti költségek változásának mértéke megállapításához (nagyvonalú megközelítéssel) olyan arányban vettük figyelembe, ahogyan a teljes gépüzemeltetési költségből az erő- és a munkagépek részesedtek. Erre mintát a bázisgazdaságok 2014. évi tényszámai szolgáltattak: a teljes gazdasági gépüzemeltetési költségből (100%) az erőgépek aránya 78,1%, a munkagépeké pedig 21,9% lett. Az erő- és munkagépek ezekkel súlyozott 2016. évi üzemeltetésiköltség-változásának eredménye, hogy a műveleti költségek 99,6%-ra mérséklődtek, így a 2015. évi adatok 2016-ban is változatlanul használhatók (3. táblázat). Ez a számítás természetesen csak „tájékoztató” eredményt ad, mert az egyes műveletek költségében az erő- és a munkagépek költségének aránya eltérő, ezért a „gyakorlatban” a nagyobb arányú erőgépköltség-igény esetén (például talajmunkák) kissé csökkennek, míg a nagyobb arányú munkagépköltségeknél (betakarítási munkák) kevéssé nőnek. 
A hiba azonban csak mintegy +/– 0,5–1,5% lehet, tehát az így nyert műveleti költség mint „irányszám” elfogadható. Mivel a 3. táblázat számai az I. területi kategóriára vonatkoznak, az itt közölt költségeket a II–IV. kategóriába tartozó területeken végzett műveletek esetében a kategóriák „vonóerőigényét” jellemző arányszámmal növelni kell.

A költségszámításnál 
 alkalmazott teljesítések

A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!

A gépek munkájának megítélése többnyire fajlagos adatokkal történik, ezért a költségeket teljesítésadatokra kell vetíteni. A mezőgazdasági gyakorlatban a gépek teljesítését különböző egyenértékekkel összegzik. E munka során csak a munkaidőt (műszakidő: mh), a tonnakilométert (tkm), a normálhektárt (nha) és a kilowattórát (kWh), alkalmaztuk. 
A teljesítés-egyenértékek megállapítása a gyakorlatban általában jelentős hibával történik, többségük nem jellemzi kellően az erőgép által ténylegesen teljesített gépi munkát, ennek ellenére használatuk nélkülözhetetlen.
A hiba oka az, hogy például az nha-szorzó-kulcsok csak a munkaművelet, a domborzat és a kötöttség szerinti teljesítményigényt jelzik, ezt is csak átlagos viszonyokra. A szorzókulcsokkal nem lehet figyelembe venni a talaj nedvességét, tömődöttségét, fedettségét, a munkagép művelőtesteinek állapotát stb., tehát a pillanatnyi tényleges „vonóerőigényt” befolyásoló tényezők hatását, amelyek esetenként nagyobb különbséget eredményezhetnek, mint a domborzat és a kötöttség.

(A korábbi előírások szerint a dombor-zat és a költség alapján négy területi kategóriát lehet megkülönböztetni. Egy nha-egyenértékű egy hektár sík, középkötött talajon végzett középmély – 
20 cm mély – szántás során teljesített gépi munkával. A többi munkaművelet nha-szorzószámai az elvégzéshez szükséges hajtóanyag-felhasználással arányos, a középmély szántáshoz viszonyítva. Az nha és a kWh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kWh és egy nha gépi munka 
8 kg, vagyis 9,5 liter gázolajjal teljesíthető, illetve 1 kWh gépi munkához 0,304 liter gázolaj szükséges. Részletesebben lásd az interneten.)

A táblázat nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintsanak rá!

A műszakóra adatainak elbírálásá-hoz figyelembe kell venni, hogy az időkihasználás (a műszakórából a mo---
torüzemóra aránya) 30–75%, míg a tel-jesítménykihasználás (a motor átlagos leterhelése) 22–55%, így a kapacitáskihasználás mindössze 24–44%, tehát igen alacsony. Ezt tükrözik az egy műszakórára vetített nha-teljesítések is. (A műszakidő az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje, így a tényleges munkavégzés mellett a kieső időket is tartalmazza.) Természetesen a műszakóra-önköltség is lehet a műveleti költségek számításának alapja. Ekkor az erőgép műszakóra-önköltségéhez hozzá kell adni a munkagép műszakóra-önköltségét, majd ezt osztani kell a műszakórára vetített ha, t, tkm stb. teljesítéssel, de ez esetben számolni kell azzal, hogy a műszakóra még kevésbé jellemzi a gépi munkát, mint az nha.

A költségek csökkentésének 
 lehetőségei

A csatolt táblázatokban szereplő teljesítés- és költségadatok nagyrészt az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok számaira épül, így a nagyüzemekben szokásosnál gondosabb munka esetén mód van a teljesítések növelésére és a költségek csökkentésére, tehát a takarékosabb gazdálkodásra. 
Ez természetesen minden költségtényezőre egyaránt érvényes. A lehetőségek között talán a legfontosabb a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítés fokozása, mert a gépeknél szereplő éves műszakórák száma, valamint a műszakórára jutó nha- és ha-teljesítések a gépi munka jobb szervezésével lényegesen javíthatók, így a fajlagos gépüzemeltetési költség mérséklődhet. Fontos továbbá a megfelelő birtokméret és táblaméret kialakítása (4. táblázat), a munkaműveleteknél a legalkalmasabb erőgépféleség és a legkedvezőbb motorteljesítmény megválasztása, a karbantartás és javítás gondos elvégzése, valamint az időben történő gépcserék stb. A költségek csökkentésének elvi lehetősége a táblázatokban szereplő számokhoz viszonyítva átlagosan mintegy 10-15%, maximálisan 20-25% lehet. A gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is ellenőrizniük kell ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés gépimunka-költségét.

Összegzés

A géphasználat eredményességét a gyakorlatban nagyon sok tényező befolyásolja. 
A táblázatokban közölt árak, teljesítésadatok és üzemeltetési költségek tájékoztató jellegű átlagok, mert ezek a gyakorlatban alkalmazott típusoktól, valamint a használat esetenkénti körülményeitől függően eltérhetnek, ennek ellenére jó kiindulási alapot képezhetnek a mezőgazdaságban tényleges felmerülő munkavégzés költségének, illetve ellenértékének kiszámításához, és ha ez szükséges, a számítási módszer ismeretében a helyi viszonyokhoz igazíthatók.
Ez azért fontos, mert napjainkban kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértéssel, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű, valamint megfelelő műszaki állapotú erőgépekkel és a korszerű technológiai megoldások alkalmazásával lehet elérni.
(A költségszámítás módszerének részletes ismertetése az MGI által a korábbi években kiadott Mezőgazdasági gépi munkák költsége című kiadványokban található meg.)

Szerző: Dr. Gockler Lajos