A mezőgépek veteránjai – HSCS. Ezüst Szelektor – A tökéletes magtisztító gép

A gabona nagy hátránya, hogy csépléskor hozzákeverednek a növény részei (szár, levelek, polyva), és előfordul, hogy szennyezésként gyomnövények magjai is: néhány ezek közül mérgező, mint a konkoly, nadragulya, csattanó maszlag. Ezeket nem legelik az állatok, de ha a magot takarmányként adjuk nekik, megeszik. Ha nem tisztítják ki, a vetőmagok közül káros gyomnövények kelnek ki. Belátható, hogy milyen fontos a kicsépelt magok tisztítása.

A mezőgazdálkodás kezdeti időszakában a magtisztítás nehézkes és lassú folyamatnak számított: vagyis amikor a szabad levegőn szélirányba felszórt terménytől léghuzattal elválasztották a portól és a könnyű növényi maradványoktól az értékes magokat. A világhírű Hofherr cséplőgépek elterjedése törvényszerűen magával hozta a magtisztító gépek kifejlesztését is.   

Hirdetés

A Hofherr kisgépek gyártásának idején kétségkívül a legsikeresebb és leghíresebb, az Ezüst Szelektor, vagy ahogyan a maga idejében hívták/írták Selector volt.

Selector

Az 1900-ban alapított kispesti Hofherr üzemről mindenkinek az egyhengeres, kétütemű traktor jut eszébe. Nemcsak traktorgyár volt, hanem  mezőgazdasági eszközök, gépek szinte teljes választékát kínálták: cséplőgépeket, stabilmotorokat, kisgépeket, kézieszközöket is, 1901-től 1949-ig. A Hofherr kisgépek gyártásának idején kétségkívül a legsikeresebb és leghíresebb, az Ezüst Szelektor, vagy ahogyan a maga idejében hívták/írták Selector volt. Létrejöttek az egyszerű magtisztító eszközök, a rosták, szelelő tisztítók és gravitációs csigatriőrök, amelyek felkeltettek a mezőgépgyártók érdeklődését egy kombinált, teljes körű magtisztító szerkezet összeépítésére.

Ezeknek a gépeknek, nincs motorjuk, szíjhajtással működnek, de még mindig jobb, mintha emberi erővel kellett volna dolgozni. Ilyen méterű magtisztító gépeket nem is lehetne kézi kurblival hajtani

1918-ban be is mutatták a korábbról már ismert magtisztító eljárásokat egyetlen gépben egyesített változatát, a Selectort, amelynek általánosan elfogadott neve a Hofherr gépek réven ment át a köztudatba. A gép kifejlesztésében és tökéletesítésében nagy része volt Legány Ödönnek (1876–1944), a neves magyar növénynemesítőnek, aki szaktanácsaival nyújtott hathatós segítséget. De hozzájárult a gép népszerűsítéséhez a Földművelésügyi Minisztériumtól biztosított magtisztítógép-vásárlási kedvezmény is.

Hirdetés

A HSCS szelektort ezüst-fehér színre fényezték, innen kapta  gyártása során az Ezüst Szelektor nevet, (később már más színárnyalatban is megjelentek, de a név maradt) melyet világhírnév övezett!

Ez az Ezüst Szelektor ma is beválna, nem minden kombájn ad ki magából ilyen tiszta magot. Akár élelmiszernek, akár takarmánynak vagy vetőmagnak használják fel, fontos a tisztaság

1911-ben a kispesti gyár megjelent a piacon a HOFHERR & SCHRANTZ HS 7 típusú, kézi hajtású, egyetemes gabonatisztító rostájával, amit akkor „Szelektor"-nak (válogató-tisztító) neveztek el, és a későbbiek során a magtisztító gépek egész sorát fémjelezte.

Az azonban igaz volt, hogy a gazdák a felesleges búzakészleteiket a gabonafelvásárlók felé értekesítettek, akik további tisztításokat végeztek el. A kis- és középparaszti gazdaságokban így többnyire csak a saját egyéni célokat szolgáló kis teljesítményű, 1-2 funkciós, egyszerű felépítésű, kézi hajtású magtisztító kisgépek voltak jelen. A hazai és közép-európai igényekhez igazodva a kispesti gyár nagy mennyiségben bocsátotta ki a kézi hajtású, egyetemes tisztítórostákat, szélrostákat konkolyozókat, triőröket, csigatriőröket.

Nagyon egyszerű szerkezet, fémből és fából épült, nem kell műszaki képzettség a működése megértéséhez, és a kezeléshez sem. A két világháború közöti idők falusi lakossága elboldogult vele

Érkezik az EZÜST SZELEKTOR sorozat

1918 után megkezdődött az egységes gépi hajtású magtisztító gépek kifejlesztése. 1932-ben a Szelektor Pikolo B es C típusok és a Szelektor Minor, 1936-ban a Szelektor Universal típusok kerültek kereskedelmi forgalomba. Ezek a gépek valamennyien a későbbi „Ezüst Szelektor" gépcsaládba tartoztak. A nagy áttörés a Hofherr magtisztító gépek frontján 1937-ben következett be, amikor a kispesti gyár mérnökei, megalkották az akkori kor legtökéletesebb univerzális magtisztító gépét, azEzüst Szelektort. Korszerűségében messze megelőzte a korát. A magadagolást fogadógaraton keresztül a zsákoló berendezéssel, a belső magmozgatást serleges felvonóval oldották meg. A tökéletes tisztításról az elő- és fő-szélcsatorna, a rostarendszer és a konkolyozó (triőr) gondoskodott. A gép egyaránt készült mobil és stabil kivitelben. A HSCS 3-4 lóerős MIA típusú kismotorja hajtotta gépszíjjal, vagy a tisztítógépre felszerelt motor működtette. A gép teljesítménye a tisztasági foktól függően 750-1100 kg/óra értékre adódott.

A képen a tisztított mag a zsákokba ömlik

Az Ezüst Szelektor korszerűségében messze megelőzte a korát

1938-ban gyártásra került az Ezüst Szelektor Pikolo kisebb teljesítményű majori gép, majd ugyanilyen célra a Szelektor Favorit is. 1943-ban a gyár készített még 28 darab Szelektor Superior Stabil típusú beépített magtári tisztítógépet is. A motormeghajtású korai és későbbi Ezüst Szelektor gépcsalád termékeiből 1932 és 1949 között mintegy 2053 darab készült, amelyből 1932-től 1944-ig 1979 gép hagyta el a kispesti Hofherr gyárat. Az utolsó 4 darab stabil kivitelű Ezüst Szelektor legyártásával a teljes magtisztítógép-gyártás 1949-ben kifutott. Valamennyi Hofherr gyártmány a sorozatgyártás beindítása előtt jelentős darabszámban a leendő üzemeltetőkhöz került felmérő üzemeltetésre. A bizományba átadott, majd utóbb megvásárolt gépek, berendezések nem egyszer hosszú hónapok multán, módosítások, változtatások, áttervezések után kerültek csak meghirdetésre és sorozatgyártásra.

Itt a vízszintes forgódob látható, amelyben nagy átmérőjű csavaros henger továbbítja

Köszönjük a Mezőgazdásági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum igazgatója dr. Kovács Imre segítségét!

Szerző: Karlovitz Kristóf fotók: Karlovitz Kristóf