TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 84.764,69 Ft (tonna)

Napraforgómag: 240.982,71 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 79.267,09 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 81.329,25 Ft (tonna)

Repcemag: 211.991,73 Ft (tonna)

Full-fat szója: 204.015,41 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 595 Ft

Benzin ára: 585 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 407,65

USD: 358,25

CHF: 438,66

GBP: 474,32

Hirdetés

Mit jelent a „beteg” Kína a világ agráriumának?

Agrárgazdaság - 2020.05.06

A koronavírus hatására visszaesik az ország gazdasági fejlődése A globális mezőgazdasági termelési-ellátási láncot eddig nem érintette annyira súlyosan az egész világon végigsöprő koronavírus-járvány, mint az ipari és szolgáltatási szektort, hiszen az emberek milliárdjait folyamatosan etetni kell. Jól tudja ezt Kína is, amely a válság elmúltával talán új termény- és nyersanyagbeszerzési források felé fordul.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Ha Kína megbetegszik, az egész világ tüsszögni kezd, és ez a találó hasonlat természetesen a globális mezőgazdaság jelenlegi helyzetére is alkalmazható. Elég csak az elmúlt pár hónapot nézni, amikor az ázsiai nagyhatalmat előbb az afrikai sertéspestis, majd a városait hetekre megbénító koronavírus-járvány sújtotta. Ezek külön-külön is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy zavart okozzanak  a kínai termelésben és kereskedelemben, együttesen pedig ma még beláthatatlan következményekkel járnak a világgazdaság egészére nézve. Az agrárium abból a szempontból talán szerencsésebb helyzetben van, hogy – járványok ide vagy oda – Kínának továbbra is etetnie kell csaknem másfél milliárdos lakosságát,  a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti kereslete tehát töretlen maradt. Lehet, hogy lakosai pár hónapig a tartalékaikat élték fel, és megroppantak a legnagyobb piacaik is, ám előbb-utóbb rátalálnak majd azokra a kínálati forrásokra, ahonnan kielégíthetik csillapíthatatlan étvágyukat. Míg a kínai ipari és szolgáltatási szektor súlyosan megszenvedte a gyorsan felpörgő válságot, addig a mezőgazdaságban lényegében zavartalanul folyt a termelés (eltekintve a logisztikai, szállítási gondoktól), és a városok ellátását a legkeményebb lezárások idején is biztonsággal meg tudták oldani. Vajon milyen változásokat, átrendeződéseket hoznak a globális agrárkapcsolatokban a soha nem tapasztalt mértékű járványok, és a „beteg” Kína ideiglenes leállása milyen hatásokkal jár majd a világ mezőgazdaságában, élelmiszer- és takarmány-előállításában?

Szerző: AgrárUnió

Címkék: agrárium, Kína, koronavírus

Népszerű hírek