Köszönjük a bizalmat!

Az AgrárUnió Magazin és Portál, valamint a KárKép.hu növényvédelmi weboldalunk olvasottságáról és megítéléséről készíttettünk felmérést az elismert ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézettel hirdetőpartnereink, és magyar gazdálkodók körében.

A reprezentatív felmérés eredménye:

A megkérdezettek 68%-a rendszeresen vagy gyakran olvassa az AgrárUnió print magazint. 25%-uk az első helyen említette az olvasott lapok között, spontán válaszadás során.

A megkérdezettek 62%-a rendszeresen vagy gyakran olvassa az AgrárUnió.hu weboldalt. A KárKép.hu (két éve indult) növényvédelemmel foglalkozó weboldalunkat 18% olvassa rendszeresen vagy gyakran.

Hirdetőpartnereink szakmailag kiválónak, üzletileg megbízhatónak értékelték az együttműködésünket. Hasznosságát tekintve az olvasók a legjobbnak ítélték az AgrárUnió magazint, valamint az AgrárUnió.hu és KárKép.hu weboldalainkat.

Mindig a nagyobb nyereségre kell hajtani

Az online kérdőívet kitöltők között 1 éves online előfizetést ajánlottunk fel. Fődíj egy kártyafüggetlen okostelefon volt. A fődíj szerencsés nyertesével, Bíró Gáborral ennek apropóján beszélgettünk, s közben az eredményesebb gazdálkodás titkait is megpróbáltuk kifürkészni.

A Mezőtúr környékén gazdálkodó Bíró Gábor 350 hektár földet művel (ennek harmada öntözhető), mégpedig a feleségével, három gyermekükkel, illetve néhány alkalmazottjukkal. Nem túl szerencsés körülmények között, hiszen a legtávolabbi területük 40 kilométerre van az üzemközponttól, a táblák mérete pedig 4 hektártól egészen 35 hektárig terjed. A gépészmérnök végzettségű családfő 27 évig műszaki tanárként kereste a kenyerét, és mellette 1994-benvállalkozólett, 2009-től pedig már főállásban foglalkozik a mezőgazdasággal. Mivel bérmunkát is vállalnak, ennek megfelelően kiterjedt, korszerű gépparkkal rendelkeznek.

Ami a saját földjeiket illeti, eleinte intenzív zöldségtermesztést folytattak (volt fűszerpaprika, petrezselyem, kapor, spenót), ám ez a magas kézimunkaerő-igény miatt idővel visszaszorult, átvette a helyét a hibrid kukorica és csemegekukorica, de ezekhez meg túlságosan kis termelőknek bizonyultak, így ismét át kellett alakítaniuk a vetésszerkezetet. A spenót még régről maradt meg, és mivel Bíró Gábornak három öntöződobja is van, ezért 7-8 éve a waxy kukorica termesztésébe is bátran belevágott. „Mindig olyan kultúrákkal szerettem foglalkozni, amelyek bevételben és természetesen nyereségbentöbbet hoznak az átlagnál” – emelt ki egy lényeges szempontot az AgrárUniónak a gazdálkodó.

Ebből a megfontolásból tért át nemrég a magas olajsavas (HO) napraforgóra is. Előtte sáfrányos szeklicét termesztett egy évtizeden át, amelynek azonos a morfológiája a napraforgóval, ezért a két növény nem fért bele egyszerre a vetésforgóba. „A HO napraforgó jól eladható, mindig magasabb az átvételi ára a normálnál, még ha idén kisebb is rajta az árrés a szokottnál” – mondta Bíró Gábor. A spenótnál és a waxy kukoricánál az öntözést tartja a kulcsnak, de egyébként ezeknél a speciális kultúráknál sem alkalmaznak a hagyományostól eltérő növényvédő kezelést, termesztéstechnológiát, vagyis nem igényelnek sokkal nagyobb idő- és eszközbeli, illetve anyagi ráfordítást. A legnagyobb fejtörést a waxy kukorica izolációja okozza (el kell különíteni a vetőgépben, a szomszédos kultúráktól, a tárolásnál), mert a keveredés az elvárttól eltérő minőséget eredményez. Egy kis odafigyeléssel, a gépek alapos kitakarításával azonban ez a nehézség is megoldható.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai nemcsak a speciális, de a hagyományos kultúráknál is egyre jobban érezhetők. „A 2018-ban elvetett spenótot már kukoricára akartam cserélni, mert egyszerűen nem akart kikelni. Csaknem neki is kezdtünk az alaptrágyázásnak, amikor a traktorosunk észrevette, hogy végre megindult a kelés, jócskán eltolódva” – hozott egy példát a mezőtúri gazdálkodó, aki a kényesebb növények fejlődését öntözéssel igyekszik a normál iránybabefolyásolni. Az értékesítéssel szinte sosem akad gondja, bár a spenótot csak a szárítónak tudja eladni, a waxy kukoricavásárlásával pedig talán összesen 2-3 kereskedő foglalkozik idehaza. Az sem baj, ha a sörárpa „túl jónak” bizonyul, magas lesz a fehérjetartalma, mert akkor takarmánynak értékesíthető. A jövő elé bizakodva tekint, hiszen a mezőgazdasági terményekre mindig szükség lesz. A föld és a gazdálkodás szeretetét szerencsére a család is átvette, nagy élmény számára, amikor a négyéves kisunoka hajnalban megkérdezi az apukájától, hogy: „Ma is megyünk aratni, apa?”

Tags: mezőgazdaság, kutatás, AgrárUnió, KárKép.hu

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom