TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)

Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)

Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)

Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 355,14000

USD: 305,81000

CHF: 386,61000

GBP: 410,70000

Hirdetés

Egyedülálló precíziós kutatások

Hírek - 2019.03.29

A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja keretében végzett, vízzel kapcsolatos kutatásokat ismertették csütörtökön az intézmény agrárkarán. Az egyetemi kutatók precíziós mezőgazdaság terén elért eredményeit az ágazatban is hasznosítják.

- Nehéz időszak jellemzi napjainkban a magyar mezőgazdaságot, folyamatosan szembesülünk az egyik legnagyobb problémával, a vízhiánnyal. Évtizedes fejlesztések hiányoznak a vízgazdálkodásban, és az agrárium érdekérvényesítő képessége sem megfelelő. A termeléshatékonyság kihívásaira olyan újítások jelenthetnek megoldást, mint például a precíziós mezőgazdaság – mondta köszöntőjében a Debreceni Egyetem professzora, Jávor András.

A Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében öt munkacsoportban az egyetem 45 oktatója, kutatója és 17 PhD-hallgatója vesz részt a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében. A kutatómunka alapjául az intézmény Európában egyedülálló, 35 éves múltra visszatekintő látóképi tartamkísérletei szolgálnak. Az eredmények alapján a szakemberek számszerűsítik a különböző fajták alkalmazkodóképességét és az egyes növénytermesztési tényezők kölcsönhatásait.

- 35 évjárat adatai és elemzései állnak rendelkezésünkre. A környezetterhelés és a költségek csökkentése mellett célunk a hozamok növelése, azok minőségének javítása, a fajták genetikai fejlesztése. Vannak már olyan kukoricahibrideink például, melyek termőképessége kétszerese a korábbiaknak – tájékoztatott előadásában Nagy János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára.

A professzor kiemelte, hogy az új ismereteket az oktatásba is beépítik. Reményei szerint 2021-ben már olyan mesterszakos hallhatókat bocsát ki a debreceni agrárfelsőoktatás, akik teljeskörű precíziós ismeretekkel helyt tudnak majd állni az agráriumban. Ezt a célt szolgálja a kar nemrég elindított precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzése is.

A kutatásokat a KITE Zrt., az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Széchenyi István Egyetem munkatársaival közösen végzik a Debreceni Egyetem kutatói. Neményi Miklós akadémikus, a Széchenyi István Egyetem professzora a dolgok internete (IoT) és a fenntartható növénytermesztés összefüggéseit mutatta be a tanácskozáson.

- Az új műszaki-informatikai lehetőségek hozzájárulnak a természetes és mesterséges rendszerek kapcsolatának, egymásra hatásának megismeréséhez. Életünk valamennyi területét meg tudja változtatni az IoT, de legnagyobb hatása a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén lesz – szögezte le Neményi Miklós.

A Debreceni Egyetemmel 40 éve együttműködő KITE Zrt. képviseletében Szabó Levente vezérigazgató a korszerű vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszereket ismertette a résztvevőkkel, a talaj alapművelésétől egészen az öntözésig mutatta be a fenntartható vízgazdálkodás tényezőit. A cég fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója, Hadászi László a tervezés fázisától egészen a kivitelezésig vezette a precíziós szemléletet, kitért többek között az erózió és a belvíz elleni védekezésre, valamint a 3D-s vízelvezetés technológiájára.

A tanácskozás az előadásokat követően az öt kutatócsoportok beszámolójával folytatódott az egyetem Böszörményi úti campusán. A projektben a MÉK és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság mellett az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, a Természettudományi és Technológiai, valamint az Informatikai Kar szakemberei is részt vesznek.

Sajtóiroda - TH

Forrás: DE Sajtóiroda - TH

Címkék: Debreceni Egyetem, Borkiválósági program, precíziós kutatás

Népszerű hírek