Svájc sokat fizet a víz importjáért
Hírek - 2018.01.09
Komolyan elgondolkoztatta a svájci kormányt, hogy az elmúlt negyed évszázad alatt háromszor gyorsabban nőtt az élelmiszer import, mint a lakosság száma.
Egy kormányzati tanulmány szerint az élelmiszer-termékek behozatala 1990 és 2016 között 80 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az egy lakosra jutó importált élelmiszer mennyisége 344 kilogrammról 490 kilogrammra emelkedett.
A Szövetségi Vámigazgatás által közzétett számadatok ugyan az „élelmiszerekről” szólnak, de ide sorolták az élelmiszer mellett italokat és dohánytermékeket is. Ekkor pedig teljesen más lesz a kép.
Az import növekedéséhez ugyanis nagyon jelentősen hozzájárult az italbehozatal 40 százalékos növekedése, amiből csak az ásványvíz behozatala 22 százaléknyit emelkedett a 25 év alatt. Hiába, az importált ásványvíz egyre népszerűbb lett az alpesi országban.
A svájci vámigazgatóság a jelentésben kiemelte, hogy a mezőgazdasági termékek behozatali vámjainak ellenére a gyümölcs- és zöldségfélék behozatala 8, illetve 9 százalékkal nőtt az említett időszak alatt, ami igen alacsony érték.
Érdekes ugyanakkor, hogy fejenként és évente az 1990-es szinthez képest 2016-ra 40 kilogrammal nőtt a búzából készült termékek importja, csak a Swissinfo elfelejti megemlíteni, hogy akkor most összesen hány kilóról is beszélünk. A teljes svájci behozatal 6 százalékát teszik ki az élelmiszerek és italok, amelyek értéke eléri az évi 10 milliárd frankot, vagy a 10,07 milliárd dollárt.
Forrás: Syngenta blog
Címkék: Svájc, import, víz
Olajfa a magyar kertben: Mediterrán álom, vagy garantált ...
Farmer Expo: a természeti erőforrások felhasználásának új ...
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...
Az MBH Bank csatlakozik a mezőgazdasági termelők megsegítésére ...
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
„Az üres kalász fenn tartja fejét, a teli fejet hajt Isten előtt”
Kitörési pontok 1. rész – Savófehérje
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
Harmadával csökkent a hazai vágósertés termelői ára
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
