kender

Zsip, zsup, kender zsup…

Egy rég elfeledett növény, amelyet hazánkban az építőipar kezd újra felfedezni. Nem csoda, hiszen közel nulla energiaigényű ház építhető a rostjából készült betonból. Az első kenderház Domaszéken készül.

A feledés története

A kender az egyik legősibb és évtizedekig a legnagyobb mennyiségben termesztett haszonnövényünk volt. Hazánkban a 19. század utolsó negyedében több mint nyolcvanezer hektáron termesztettek kendert, amely nemcsak termesztési terület, hanem minőség és mennyiség vonatkozásában is első helyen állt Európában. Hazai nemesítőink a világ élvonalába tartoztak, s a külföldi fajták közül egy sem érte el a hazai kender minőségét. 
A kompolti kender a világon legmagasabb, 38 százalékos rosttartalmú volt. 
A kilencvenes évekre azonban teljesen kiszorult a termesztése, a rendszerváltáskor ezer hektár alá csökkent a termőterülete, 2010-re pedig gyakorlatilag el is tűnt a magyar mezőgazdasági művelésből. Míg korábban kilenc kendergyár állította elő a rostot, valamint több fonó- és szövőgyár is üzemelt, jelenleg a nagylaki az egyetlen, amely működik.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

 

Szerző: Dajnics Judit

Tags: kender, kenderház, kendertermelés, szigetelőanyag

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom