Megkezdődött a "lepkeper" büntetőügyének tárgyalása Debrecenben
Hírek - 2016.11.17
Büntetőbíróság előtt folytatódik a G. Ernő kokadi gazda ellen természetkárosítás miatt indított "lepkeper", amelyet korábban polgári eljárásban jogerősen megnyert az ügyészséggel szemben a mezőgazdasági vállalkozó. A védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügy tárgyalása a vádirat ismertetésével kezdődött meg november 15-én kedden a Debreceni Járásbíróságon.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint G. Ernő 2012-ben nem kért meg minden szükséges engedélyt ahhoz, hogy fakitermelést végezhessen Kokadon, a Kék-Kálló völgyében lévő földterületein. Az érintett területek kiemelt jelentőségű természet megőrzési területként a Natura 2000 hálózathoz tartoznak.
Az ügyészég szerint a Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye. A vádlott által végzett munkálatok következményeként igazolhatóan 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostos tövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, amellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett - állítja az ügyészség.
A büntetőeljárás csütörtökön és pénteken tanúk, illetve szakértők meghallgatásával folytatódik.
A büntetőügyet megelőző polgári eljárás során a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án kihirdetett jogerős határozata szerint "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték.
A polgári eljárásban a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt ugyanis a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.
A polgári bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.
A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.
A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat - rögzítette a bíróság már az első fokú tárgyaláson.
Az elsőfokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni.
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan "bizonyító erejű" fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.
A kokadi gazda egyébként - mint azt a bíróság szintén megállapította -, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára - állapította meg a bíróság a polgári eljárásban.
Forrás: MTI
Címkék:
Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től
A Spectrum® stabil alap a napraforgó gyomirtásában
Hogyan indítsuk a tavaszi növényeket aszályban
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?
Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza
Változások a traktorok energiaellátásában (4. rész) – A New ...
Mikotoxinok a mezőgazdaságban: kihívások és megoldási ...
Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között
Első tavaszi repcekártevőink, a szárat károsító ormányosok – ...
