Jelentős technológiai fejlesztést kell végrehajtani az élelmiszeriparban a NAK alelnöke szerint

A magyar élelmiszeripar a versenyképesség növelésével lábalhat ki nehéz helyzetéből, ezt pedig a technológia jelentős fejlesztésével és a tömegtermelésben az üzemméret növelésével lehet elérni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke szerint.

Éder Tamás az ágazat helyzetéről rendezett szakmai tanácskozáson, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) ágazati tanulmányának megvitatására szerveztek kedden Budapesten, elmondta: a kis- és a közepes cégek kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha az ágazati átlagot meghaladó hozzáadott értékű terméket tudnak előállítani.
Ezért fontos - hangsúlyozta Éder Tamás -, hogy a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások támogatására rendelkezésre álló mintegy 300 milliárd forintot a hozzáadott érték növelésére fordítsák, arra, hogy a cégek egyedi speciális termékeket állítsanak elő.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az ágazat fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatások állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban (VP), a szaktárca ösztönzi az innovációs folyamatot, és a minisztérium gyakran közvetít a termékpálya szereplői között, hogy létrejöjjön az érdek- és értékközösség. Így lehet ugyanis a tudásalapú, minőségi magyar élelmiszergazdaság irányába elmozdulni - mondta a helyettes államtitkár.
Éder Tamás megjegyezte, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növekedése már jelentkezik az exportban, például jelentős részt képviselnek benne a húsipari szárazáruk, amelyeket a külföldi piac hajlandó és meg is tud fizetni. Ugyanakkor e termékek belföldi értékesítése csökken, mert a magyar fogyasztó az olcsóbb termékeket keresi, így ezen a területen a magyar élelmiszeriparnak versenyképességi gondjai vannak - jegyezte meg a szakember.
Az ágazat helyzetéről készített tanulmány több problémát is megemlít az élelmiszeriparral összefüggésben. Egyrészt az élelmiszergazdaság elsősorban a belső piacra termel, miközben a magyar fogyasztók a jövedelmükből csak keveset tudnak élelmiszerre költeni. Átlagosan évente 1000 eurót, ami alig több mint a fele az uniós 28-ak átlagának. Ennél kevesebbet csak Bulgáriában költenek élelmiszerre.
Újabb probléma, hogy az elmúlt két évtizedben nem sikerült az ágazat struktúráját a nemzetközi verseny követelményeihez igazítani. Az unióban Magyarországon a legalacsonyabb az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel és a hozzáadott érték. Az átlagos magyar élelmiszeripari vállalkozás nettó árbevétele 53 millió forint. Az ágazat éves nettó árbevétele most mintegy 3500 milliárd forint.
A NAK alelnöke felidézte: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb ipari alágazata, a GDP 1,9 százalékát adja. Hozzátette a magyar élelmiszeripar dolgozza fel a magyar mezőgazdaságban megtermelt termékek, alapanyagok 70-80 százalékát. Az országban ma mintegy 6600 vállalkozás végez élelmiszeripari tevékenységet.

Forrás: MTI

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom