TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.251,46 Ft (tonna)

Napraforgómag: 208.080,60 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 85.063,51 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 69.467,29 Ft (tonna)

Repcemag: 200.782,93 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 703 Ft

Benzin ára: 598 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 364,09000

USD: 328,16000

CHF: 394,57000

GBP: 435,57000

Hirdetés

Helyzetkép, adaptáció, összefogás – a XX. Növényorvos Napon jártunk

Hírek - 2026.11.13

Az NMNK, Nébih-, NSZ-vezetői, agrárminisztériumi és egyetemi köszöntők után, a növényvédelmi és agrárpolitikai aktualitások áttekintése mellett kitüntetések és a mai kihívásokról szóló szakmai előadások voltak terítéken a XX. Növényorvos Napon, amit a MATE Gödöllői Campus Aulájában rendeztek meg. Az el-elcsípett beszélgetések alapján nagyon sokan érkeztek szerte az országból.

A köszöntők, a szakpolitikai, szakmai irányítási képviselők megnyitóbeszédeit követően a szakmai találkozó legszebb része következett: a Miniszteri elismerő oklevelek, valamint a Kiváló növényorvos kitüntetések ünnepélyes átadása.

Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesültek:

Földesi István – Békés Megye

Szabó Béla – Zala Megye

Topa Zoltán – Hajdú-Bihar Megye

Kiváló Növényorvos kitüntetettek:

Brumár Katalin – Hajdú-Bihar Megye

Jánoska Tünde – Nógrád Megye

Sismándy-Kiss László – Zala Megye

Az ezt követő előadásokon az aszály, a növénybetegségek – különös tekintettel a szőlő aranyszínű sárgaságra (FD) és a mikotoxin terheltségre –, valamint az új kártevők kaptak főszerepet.

Dr. Somfalvi-Tóth Katalin (egyetemi docens, MATE) az idei aszály tanulságairól beszélt. Sok információ ismert volt számunkra, mégis az adaptációra (mire kell felkészülnünk?) figyelmeztető szikár tényeket nehezen emésztette meg az ember lelke. Többek között, hogy a mérések alapján 1901 óta ez volt a legszárazabb nyár Magyarországon (74,1 mm átlag össz csapadékmennyiség), és ha csak az elmúlt nyarakat vizsgáljuk meg (2020-2026), azt tapasztaljuk, hogy -23,4 % a csapadékmennyiség csökkenése az elmúlt 5 évben, az átlaghőmérséklet pedig +1,8 °C.

A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés kihívásairól szóló előadásokban a hatóság részéről Szűcs Csaba, a Nébih igazgatója foglalta össze a legfontosabbakat a fertőzésről, és bemutatta a Nébih informatikai fejlesztéseit is az FD-vel összefüggésben. Tarsoly Róbert gazdálkodó a Zalai Borvidékről érkezett (ügyvezető, DTR-Agro Kft.), hogy saját gyakorlatot mutasson be a védekezésről (megküzdésről). Felemelő volt előadásának az a része, amikor elmesélte, hogyan járták végig a hegyközség tagjaival tőkéről tőkére a hegyközségtagok sorait, vizsgálták, majd jelölték meg a beteg tőkéket. Mindez, mint elmondta, figyelmeztető is volt: a nem hegyközségi tagok sokszor elhanyagolt szőlői egyértelmű potenciális fertőzésforrások. Illetve kitért arra is, hogy a hivatal ún. ismétlő szemléjét egyetlen ember (!) végzi, ami komoly problémákat vethet fel a jövőre nézve.

A kukorica mikotoxin terheltségéről Prof. Dr. Keszthelyi Sándor (egyetemi tanár, MATE) és Prof. Dr. Mesterházy Ákos (akadémikus, Gabonakutató Kft.) tartottak előadást. Előbbi a terheltségben szerepet játszó ízeltlábú kártevőket mutatta be, hangsúlyozva, hogy mára már egyértelműen megváltozott a fertőzések időszaka, erejük, és erre fokozottan érdemes odafigyelnie a termesztőknek. Utóbbi olyan gyakorlatokat említett, amelyekkel mérsékelni lehet a termények mikotoxin terheltségét.

Prof. Dr. Nagy Antal (egyetemi tanár, DE) a „Régi-új fenyegetés: A sáskák jelentősége a magyar földeken a XXI. században” c. előadásában a rovarok utóbbi években helyenként tapasztalható tömeges felszaporodásának hátteréről, különféle fajtáikról beszélt. Dr. Fail József (egyetemi docens, MATE) pedig az újabban Magyarországon is megjelent idegenhonos kártevőkről szólt – pld. a Puszpángmoly, Kőrisrontó karcsúdíszbogár, Zöld vándorpoloska, Ázsiai márványospoloska –, a lehetséges védekezésről, szerekről.

S ha már szerek és hatóanyagok: Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője még a felvezetőben az illegális szerek elleni küzdelem mellett kitért a hagyományos és az ökológiai felhasználásban is alkalmazható hatóanyagok engedélyezésének egyre fokozódó problémájára. Mint elmondta, az utóbbi időben 87 hagyományos hatóanyagot vezetett ki az EU, és mindössze 1 újabb hatóanyag kapott engedélyt. Mindössze 20 ökológiai felhasználásban is alkalmazható hatóanyag került bevezetésre, mindeközben több tucat hagyományos és ökológiai alkalmazhatóságú áll és vár a pecsétre évek óta (akár 5 éve!) az uniós engedélyező hatóságoknál. Mindez a napi mezőgazdasági gyakorlatot éppen úgy fékezi, mint nyilvánvalóan a fejlesztést és az élelmiszerbiztonságot.

Címkék: növényorvos nap

Népszerű hírek