TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 75.251,46 Ft (tonna)

Napraforgómag: 208.080,60 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 85.063,51 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 69.467,29 Ft (tonna)

Repcemag: 200.782,93 Ft (tonna)

Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 703 Ft

Benzin ára: 598 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 364,09000

USD: 328,16000

CHF: 394,57000

GBP: 435,57000

Hirdetés

Ismét felméri a Nébih a magyar háztartások élelmiszerpazarlását: várják a jelentkezőket!

Hírek - 2026.11.13

Vajon mennyi élelmiszer végzi a kukában egy átlagos magyar háztartásban, és ebből mennyi lenne megelőzhető? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2026-ban ismét felméri a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését, amelyhez várja az önkéntes résztvevők jelentkezését. Aki kíváncsi saját háztartása élelmiszerpazarlási szokásaira, vagy szeretne hozzájárulni az országos adatok meghatározásához, csatlakozhat a kutatáshoz! – adta hírül honlapján a hivatal.

A háztartások élelmiszerhulladék-termelésének rendszeres vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a hazai lakossági élelmiszerpazarlás mértékéről, és nyomon követhessük az elmúlt évek változásait.

Az élelmiszerpazarlás csökkentésének egyik legfontosabb feltétele saját szokásaink megismerése

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta végez ilyen jellegű méréseket. Az első felméréskor egy átlagos magyar lakos évente 33,1 kg elkerülhető élelmiszerhulladékot termelt, ez a mennyiség 2025-re 20,8 kg csökkent, ami több mint 37 %-os javulást jelent. A legutóbbi, tavalyi felmérés szerint az összes élelmiszerhulladék mennyisége fejenként évi 60,7 kg volt, amelynek 34,3 %-a, 20,8 kg lett volna elkerülhető. Az eredmények biztatóak, ugyanakkor továbbra is fontos a változások folyamatos nyomon követése és az élelmiszerpazarlás további mérséklése.

A korábbi kutatások tapasztalatai arra is rámutattak, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentésének egyik legfontosabb feltétele saját szokásaink megismerése. A felmérés résztvevői képet kaphatnak saját háztartásuk élelmiszerhulladék-termeléséről, és felismerhetik azokat a mindennapi helyzeteket, amelyekben egy kis odafigyeléssel jelentős, évente több ezer forint megtakarítást érhetnek el. A tudatosabb bevásárlás, a megfelelő ételtárolás, az adagok körültekintő megtervezése és a maradékok felhasználása nemcsak a környezetet kíméli, hanem a háztartások kiadásait is csökkentheti.

Egyedül élők, párok, gyermekes családok, idősebbek és többgenerációs háztartások tapasztalatai egyaránt fontosak

Az országos felmérés jelentősége túlmutat az egyes háztartások szokásainak megismerésén: az összegyűjtött adatok hozzájárulnak a hazai élelmiszerhulladék mennyiségének pontos meghatározásához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz is. Ahhoz azonban, hogy a kutatás valóban átfogó képet adjon a magyar lakosság élelmiszerpazarlásáról, minél többféle háztartás részvételére van szükség: egyedül élők, párok, gyermekes családok, idősebbek és többgenerációs háztartások tapasztalatai egyaránt fontosak. Az eltérő élethelyzetekhez ugyanis különböző vásárlási, ételkészítési és étkezési szokások kapcsolódnak, amelyek az élelmiszerhulladék mennyiségét és összetételét is befolyásolják.

Az adatgyűjtéshez novemberben és decemberben folyamatosan lehet csatlakozni

A mérésben való részvétel mindössze egy hét odafigyelést igényel. A jelentkezőknek a részletes kérdőívek kitöltése mellett hét egymást követő napon keresztül kell naplózniuk a háztartásukban keletkező élelmiszerhulladékokat, rögzítve azok mennyiségét, típusát és a kidobás okát. Az adatgyűjtéshez novemberben és decemberben folyamatosan lehet csatlakozni, így a résztvevők a vizsgálati időszak alatt rugalmasan kezdhetik meg a mérést. A háztartási élelmiszerhulladék-felmérésre online regisztrációs felületen lehet jelentkezni.

Címkék: élelmiszerpazarlás, nébih

Népszerű hírek