Világszerte kifizetődő a precíziós gazdálkodás

A robotok, drónok, mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások és automatikus vezérlésű rendszerek használata ma már nem csupán technológiai érdekesség, hanem a mezőgazdaság versenyképességét meghatározó tényezővé válik. A Bonni Egyetem vezetésével készült nemzetközi kutatás szerint a precíziós gazdálkodási megoldások jelenleg a világ szántóterületeinek mintegy 42%-án alkalmazhatók gazdaságosan. A következő húsz év során ez az arány 50%-ra emelkedhet, szigorúbb környezetvédelmi előírások mellett pedig akár a 75%-ot is elérheti. Amennyiben a környezetvédelmi szabályozások enyhülnének, a gazdaságosan hasznosítható területek aránya 31%-ra csökkenhet.

A kutatók szerint az intelligens agrártechnológiák nemcsak a termelékenység javítására alkalmasak, hanem jelentős környezeti előnyöket is kínálnak. Európában és az Egyesült Államokban egyre több gazdaság működik magas technológiai színvonalon: a drónok felismerik a kártevők fertőzéseit és a tápanyaghiányos foltokat, az adatokat továbbítják a mezőgazdasági gépek számára, amelyek célzottan juttatják ki a növényvédő szereket vagy a műtrágyát. A gyomirtó robotok önállóan távolítják el a nemkívánatos növényeket, míg az intelligens öntözőrendszerek folyamatosan figyelik a talaj nedvességtartalmát, és kizárólag ott adagolnak vizet, ahol az valóban szükséges.

A technológiai átállás ugyanakkor nem minden gazdaság számára egyformán kedvező. A fejlett rendszerek bevezetése jelentős beruházást igényel, emellett speciális szakmai ismereteket és megfelelő digitális infrastruktúrát is feltételez. A különböző térségek között jelentős eltérések mutatkoznak a munkaerőköltségek, a környezetvédelmi előírások, a képzési lehetőségek és a termelési feltételek tekintetében, ami jelentősen befolyásolja a megtérülést.

A vizsgálat eredményei alapján a legnagyobb gazdasági előny azokban az országokban érhető el, ahol magas a jövedelmi szint, nagyobb a gazdaságok átlagos mérete, valamint szigorúbb környezetvédelmi előírások vannak érvényben. Ebbe a csoportba tartozik Nyugat-Európa, Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália. Ezekben a régiókban a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása jellemzően magas, ezért jelentős költségmegtakarítás érhető el azok célzott kijuttatásával. Emellett a magas munkaerőköltségek miatt a robotizáció és az automatizáció gazdasági előnye is nagyobb.

A Szaharától délre fekvő afrikai országokban ezzel szemben jelenleg korlátozottabb a precíziós gazdálkodás elterjedésének lehetősége. Ennek egyik oka, hogy a ma elérhető technológiai megoldások többségét nagy méretű, tőkeintenzív észak-amerikai vagy európai üzemek igényeihez fejlesztették ki. A kutatók szerint a jövő agrárinnovációjának egyik fontos feladata olyan rendszerek létrehozása lehet, amelyek a kisebb gazdaságok számára is hatékonyan és gazdaságosan alkalmazhatók.

A tanulmány elkészítéséhez a kutatócsoport világszerte több mint 8000 szakértőt keresett meg, valamint áttekintette a tudományos szakirodalmat annak érdekében, hogy feltérképezze a precíziós gazdálkodás jelenlegi alkalmazási területeit. Az összegyűjtött adatok alapján több mint 4000 olyan helyszínt azonosítottak, ahol már ma is működnek intelligens öntözőrendszerek, gyomirtó robotok, drónos megfigyelési megoldások vagy más digitális technológiák.

A kutatók gépi tanulási modellek segítségével elemezték, hogy mely tényezők ösztönzik leginkább a modern technológiák bevezetését. Az eredmények alapján a környezetvédelmi szabályozás bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. Azokon a területeken, ahol szigorúbb előírások vonatkoznak a vízfelhasználásra, a növényvédő szerek alkalmazására vagy a tápanyag-gazdálkodásra, a precíziós rendszerek bevezetése gyorsabban és nagyobb arányban valósul meg.

A vizsgálat külön elemezte az egyes technológiai kategóriák jövőbeni terjedési lehetőségeit. Ide tartoznak az autonóm öntözési rendszerek, a gyomirtó robotok, a drónokra épülő állományfigyelési technológiák, a változó dózisú tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatást végző gépek, valamint a GPS-alapú automatikus kormányzási rendszerek. Utóbbiak különösen fontos szerepet játszanak a műveletek pontosságának javításában és az átfedésekből eredő veszteségek csökkentésében.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a precíziós gazdálkodás sok esetben éppen ott nyújthatja a legnagyobb előnyt, ahol a környezeti problémák a legsúlyosabbak. Az intelligens öntözőrendszerek például azokban a régiókban bizonyulnak különösen jövedelmezőnek, amelyek egyre gyakrabban szembesülnek vízhiánnyal vagy aszályos időszakokkal. Hasonló összefüggés figyelhető meg a túlzott műtrágya-felhasználással érintett térségekben is, ahol a precíziós kijuttatási technológiák egyszerre csökkenthetik a környezeti terhelést és a termelési költségeket.

A tanulmány legfontosabb következtetése szerint a gazdasági és a környezeti előnyök számos esetben együtt jelennek meg. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem elegendő: megfelelő szakpolitikai támogatás és ösztönzőrendszer nélkül a precíziós gazdálkodásban rejlő környezeti potenciál jelentős része kihasználatlan maradhat. Az intelligens mezőgazdasági megoldások szélesebb körű elterjedése ezért nemcsak technológiai, hanem agrárpolitikai és gazdasági kérdés is lesz a következő évtizedekben.

Forrás: FruitVeb