Elstartolt a TEREP agrárszakképzési program

A rendezvényen a programba bekerült mind a 16 csapat képviseltette magát. A diákok és felkészítő tanáraik mellett az agrárszakképzési centrumok, az egyetemek, a gazdasági élet és az agrárirányítás képviselői is részt vettek a rendezvényen. A széles körű szakmai részvétel lehetőséget teremtett arra, hogy a jelenlévők közösen gondolkodjanak az agrárszakképzés előtt álló kihívásokról és a jövő fejlesztési irányairól. 

A leggyakrabban felmerülő igény az infrastruktúra megújítására vonatkozik

A délelőtti program dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásával kezdődött, aki ismertette a TEREP program koncepcióját, célkitűzéseit és tervezett menetrendjét. 

Ezt követően dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár az agrárszakképzés előtt álló feladatokról és a következő évek fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy fontosnak tartja mind az 52 állami fenntartású agrárszakképző intézmény jövőjét. Elmondta, hogy a készülő stratégia megalapozásához a minisztérium felkeresi valamennyi állami fenntartású agrárszakképző iskolát, és egyeztet az intézményvezetőkkel a felmerülő fejlesztési igényekről. A leggyakrabban felmerülő igény az infrastruktúra megújítására vonatkozik, ide tartozik az épületek felújítása, a korszerű eszközök beszerzése és a gyakorlati képzés feltételeinek fejlesztése. 

Dr. Juhász Anikó hangsúlyozta az oktatók támogatásának jelentőségét is, különös tekintettel a továbbképzésekre és a módszertani megújulásra. A jövőbeni elképzelések között szerepel az intézmények közötti országos együttműködés erősítése, valamint az, hogy az iskolák saját térségük gazdálkodói és vállalkozásai számára is szakmai bázisként működjenek. 

Dr. Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának vezetője az agrárszakképzés helyzetét bemutató trendekről beszélt előadásában. Elmondta, hogy 2020 és 2025 között ugyan mintegy 15 ezerrel csökkent a nyolcadik évfolyamot befejező diákok száma, az agrárszakképzésben tanulók aránya mégis növekedett. 2025-ben már több mint 21 ezren tanultak ebben a képzési körben, ami a teljes szakképzés 7,4 százalékát jelentette. Az adatok alapján a tanulók jelentős része valódi szakmai érdeklődésből választja az agrárképzést. 

A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás ismerete a jövőben valamennyi agrárképzés fontos részévé válik

A rendezvény kerekasztal-beszélgetésén az egyetemek, az agrárszakképzési centrumok és a minisztérium képviselői az agrárszakképzés jövőjéről, valamint a végzett diákok előtt álló lehetőségekről és kihívásokról osztották meg gondolataikat. 

A beszélgetés során egyetértés mutatkozott abban, hogy a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás ismerete a jövőben valamennyi agrárképzés fontos részévé válik. A korszerű technológiák alkalmazásához azonban elengedhetetlenek a biztos szakmai alapok. A pályakezdő fiatalok ágazatban maradását emellett a megfelelő finanszírozási lehetőségek, a földhöz jutás és a vállalkozásindításhoz szükséges támogatások is segíthetik. 

A felvetett kérdések szorosan kapcsolódnak a TEREP program célkitűzéseihez: a részt vevő diákcsapatok valós agrárgazdasági kihívásokkal foglalkoznak, és szakmai partnerek bevonásával keresnek gyakorlati megoldásokat. A program így nemcsak a tanulók szakmai ismereteinek bővítését, hanem az önálló problémamegoldás, az együttműködés és az innovatív gondolkodás fejlesztését is szolgálja. 

Interaktív workshop

A csapatok az ebédet követően interaktív workshopon vettek részt, amelynek célja az ismerkedés, a kapcsolatépítés és az együttműködés megalapozása volt. A délutáni programban Gribek Dániel agrárújságíró, a HEKTÁR podcast alapítója arról beszélt, hogyan látja az agráriumot és annak jövőjét agrárújságíróként. Rendkívül sok terepi tapasztalatot osztott meg a diákokkal arról, mit tehetnek a gazdálkodók a rájuk nehezedő kihívásokkal szemben, és különféle talajkímélő és vízmegtartó technológiákat is ismertetett. Érdekes, személyes történetein keresztül megmutatta, mennyire fontos, hogy minél több hiteles agrármédium működjön, hiszen a magyar mezőgazdaságnak szüksége van a megújulásra és a negatív sztereotípiák lebontására. 

A nyitórendezvény fontos alkalmat teremtett arra, hogy a program résztvevői megismerjék egymást, találkozzanak a szakmai partnerekkel, és közösen gondolkodjanak az agrárszakképzés aktuális kérdéseiről. 

A TEREP agrárszakképzési innovációs program célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az oktatást és a gyakorlatot

A TEREP program következő állomásaként novemberben három helyszínen – Debrecenben, Győrben és Kecskeméten – kétnapos, szakmai oktatással és üzemlátogatásokkal egybekötött programokon vesznek részt a csapatok. A helyszínek közötti elosztás a csapatok földrajzi elhelyezkedéséhez igazodik. 

Mindhárom helyszínen három-három szakmai partner biztosít betekintést az élelmiszeripar, a kertészeti termelés és a precíziós mezőgazdaság gyakorlati működésébe. A diákok megismerhetik az adott ágazatokban alkalmazott technológiákat, innovatív megoldásokat és mindennapi kihívásokat. 

A debreceni program november 11–12-én, a győri november 16–17-én, a kecskeméti pedig november 23–24-én valósul meg. Az üzemlátogatások mindhárom helyszínen a második napon lesznek. A gyakorlati tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok a képzés során megszerzett ismereteiket valós gazdasági környezetben is alkalmazhassák, és azokat saját projektfeladataik kidolgozásába is beépíthessék. 

A TEREP agrárszakképzési innovációs program célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az oktatást és a gyakorlatot, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiatalok felkészülten kapcsolódhassanak be a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjének alakításába.