FAO a COP17 konferencián: Új jelentés figyelmeztet a talajromlás súlyosbodására

A világ talajvagyonának állapota 2026-os jelentését, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCCD) közösen kidolgozott új iránymutatásokat az UNCCD részes felei konferenciájának tizenhetedik ülésszakán (COP17) mutatták be.

A bevált gyakorlatok enyhíthetik a talajt fenyegető veszélyeket

A két kiadvány együttesen ötvözi a világ talajainak állapotára vonatkozó új bizonyítékokat a gyakorlati útmutatásokkal, hogy felgyorsítsa a fellépést, és segítse az országokat a mezőgazdasági területek és a talajromlás elkerülésében, csökkentésében és visszafordításában. A jelentés megállapítja, hogy a bevált fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatokat még mindig nem alkalmazzák a szükséges ütemben és mértékben. Az áttekintett regionális és szubregionális értékelések több mint fele alacsony vagy nagyon alacsony alkalmazási arányt mutat. 58 százalékuk 2015 óta romló tendenciáról számol be, és csak mintegy 10 százalékuk számolt be javulásról. A jelentés kiegészíti az FAO által 2015-ben a Globális Talajpartnerség keretében először közzétett globális értékelést, valamint a Talajügyi Kormányközi Műszaki Testület tudományos útmutatásait. A jelentés a 2015 és 2025 között megjelent tudományos szakirodalomra, valamint 75 ország széleskörű szakértelmére támaszkodik. A bevált gyakorlatok, beleértve a csökkentett talajművelést, az integrált tápanyag-gazdálkodást, a növénytermesztés diverzifikálását, a takarónövényeket, az organikus tápanyag-utánpótlást és az agrárerdészetet, enyhíthetik a talajt fenyegető veszélyeket, miközben fenntartják vagy javítják a mezőgazdasági termelékenységet. A kihívás az, hogy a megfelelő ütemben növeljék alkalmazásukat. 

„Ma sokkal jobb bizonyítékaink vannak a világ talajaira nehezedő nyomásról – és azokról a gyakorlatokról, amelyek megvédhetik és helyreállíthatják azokat. Ez a jelentés azonban világossá teszi, hogy a bevált megoldásokat még mindig nem alkalmazzák a szükséges ütemben és mértékben. A prioritás most az, hogy az országok, a gazdálkodók és más földhasználók megkapják a szükséges tudást, kapacitást és ösztönzőket ahhoz, hogy ezeket a megoldásokat a gyakorlatba is átültessék” – mondta Beth Bechdol, az FAO főigazgató-helyettese. 

Növekvő nyomás és összekapcsolódó fenyegetések

 A talajok az élelmezésbiztonság alapját képezik, az általunk fogyasztott élelmiszer több mint 95 százalékát termelik. Emellett vizet tárolnak és szűrnek, szabályozzák az éghajlatot, támogatják a biológiai sokféleséget és fenntartják a megélhetést. 2015 óta a világ népessége 800 millió emberrel nőtt, míg a főbb növények betakarított területe 80 millió hektárral bővült. Az urbanizáció, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatok, az ipari tevékenységek, a konfliktusok és a szennyezés mind hozzájárulhatnak a földromláshoz és a talajfunkciók hanyatlásához.

A talajerózió a talaj egészségét fenyegető legsúlyosabb és legösszefüggőbb veszélyként jelenik meg. A hét értékelt régióban az értékelések 81 százaléka gyenge vagy nagyon gyenge állapotúnak ítéli az eróziókezelést, míg 65 százalékuk romló tendenciáról számolt be 2015 óta.

A tápanyag-gazdálkodási kihívások régiónként is eltérőek: egyes területek a túlzott ráfordításokból eredő többlettel szembesülnek, míg mások a tápanyaghiánnyal küzdenek, ami korlátozza a mezőgazdasági termelékenységet és az élelmezésbiztonságot, ami aláhúzza a helyileg adaptált megközelítések szükségességét.

Öt prioritás a haladás felgyorsítása érdekében

A jelentés összehangolt és fenntartható fellépést szorgalmaz minden szinten, öt prioritás vezérelve:

1. a talajgazdálkodási és jogi keretek megerősítése.

2. az oktatás, a kapacitásfejlesztés és a tudáscsere előmozdítása.

3. a talajmonitoring javítása harmonizált adatok, mutatók és értékelési módszerek révén.

4. a fenntartható talajgazdálkodás bevezetésének ösztönzőinek megerősítése.

5. az inkluzív, multidiszciplináris és több érdekelt felet bevonó döntéshozatal előmozdítása.
A jelentés arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy ismerjék el az egészséges talajokat stratégiai eszközként, és a meglévő ismereteket váltsák át a cselekvésbe.

Gyakorlati útmutató a mezőgazdasági földterületekhez és talajokhoz
A most megjelent második kiadvány, az Élő talajok, termőföldek, ellenállóképes tájak – Útmutató a mezőgazdasági földterületek és a talajdegradáció elkerüléséhez, csökkentéséhez és visszafordításához , az FAO és az UNCCD által közösen készült. A kiadvány a mezőgazdasági földterületeket helyezi az országok földdegradáció-semlegesség elérésére irányuló erőfeszítéseinek középpontjába, és egy régóta fennálló hiányosságot kezel: a mezőgazdasági tájak gyakran alulreprezentáltak maradtak, annak ellenére, hogy az ember okozta földdegradáció nagy részéért felelősek.

Az útmutató az elszigetelt helyreállítási beavatkozásoktól a produktív tájak integrált kezelése felé való elmozdulást szorgalmazza, a degradáció elkerülését lehetőség szerint előtérbe helyezve, csökkentve a folyamatos terhelést, és helyreállítva a földterületeket és a talajokat, ahol a degradáció már bekövetkezett.
Szorgalmazza továbbá a mezőgazdasági földterületekkel és talajjal kapcsolatos szempontok fokozottabb integrálását a nemzeti fejlesztési tervezésbe, a földdegradáció-semlegességi célokba, az éghajlati stratégiákba, a biológiai sokféleségre vonatkozó keretrendszerekbe és az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítási folyamataiba. Az FAO Agrifood Systems Technologies and Innovations Outlook Tudásbázisán belül található digitális társeszköz hozzáférést biztosít eszközökhöz, esettanulmányokhoz, módszertanokhoz és gyakorlati példákhoz.

Forrás: fao.org/newsroom