Nincs talaj, nincs probléma – FAO kiemelt történet

A saláta ismerősnek tűnik – élénkzöld, szépen elrendezett –, de gyökerei a tápanyagban gazdag víz állandó áramlatában lebegnek, nem pedig a talajban. – Ezzel a képpel kezdődik az FAO (az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) honlapján közreadott cikk, amelyben azt mutatja be a szerző, mi is a hidroponika, ami innovatív és klímatudatos megoldást kínál a grenadai családi gazdálkodóknak.

Nem valami egyedi dolgot akartak építeni. Egy problémát próbáltak megoldani. A csapadék záporokban érkezett, vagy hetekre elmaradt, és a klímaváltozás miatt minden évszak nagyobb bizonytalanságot hozott, mint az előző. Sok kisgazdálkodóhoz hasonlóan szűkös keretek között dolgoztak, ahol egyetlen rossz termés hónapok erőfeszítéseit tehette tönkre.

Egy kísérleti projekt

Azzal kezdték, hogy önállóan tanultak. Roger estéket töltött azzal, hogy online videókat nézett és olvasott arról, hogyan működhet a hidroponika az ő körülményeik között. Amit először építettek, az egyszerű volt: egy árnyékoló, egy csőrendszer és egy alapvető megfigyelőrendszer, amit a tanulási folyamat során beállítottak.

A rendszer fejlesztésének lehetősége az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által végrehajtott és a Zöld Éghajlatvédelmi Alap (GCF) által finanszírozott felkészültségi projekt révén adódott. Ez egyike volt azon kísérleti projektek sorozatának, amelyek célja a grenadai alkalmazkodási tervezéshez szükséges bizonyítékok szolgáltatása volt.

A hagyományos termesztéshez képest a hidroponika akár 90 százalékkal kevesebb vizet használ

A pár egy továbbfejlesztett rendszert kapott, amely magában foglalt egy üvegházat, egy robusztus hidroponikus rendszert, egy napelemes szivattyút, egy napelemet és akkumulátorokat, valamint a használatukra vonatkozó képzést. Ezáltal a salátatermelésük körülbelül 500 fejről nagyjából 1300-ra nőtt. A növekedés jelentős volt (160 százalékos növekedés), de ehhez mélyebb megértésre is szükség volt a bonyolultabb rendszer működésével kapcsolatban.

A hagyományos termesztéshez képest a hidroponika akár 90 százalékkal kevesebb vizet használ. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére szolgáló technológiaként csökkenti a talajban élő kártevőknek való kitettséget, és lehetővé teszi a hely, az inputok és a munkaerő hatékonyabb felhasználását. Az olyan növények, mint a saláta, a kelkáposzta, a spenót, a fűszernövények, a paprika és a paradicsom – amelyek gyorsan növőek és nagy értékűek –, jól illeszkednek ehhez a módszerhez, és gyakrabban is betakaríthatók.

Egy vékony, tápanyagban gazdag vízréteg áramlik folyamatosan a csöveken keresztül

A hidroponika azonban a pontosságon múlik. A Benjamin család egy olyan módszert alkalmaz, amelyben egy vékony, tápanyagban gazdag vízréteg áramlik folyamatosan a csöveken keresztül, táplálva a növényeket. Ennek az áramlásnak a megfelelő beállítása a folyamat egyik legnehezebb részének bizonyult.

Ha a csövek lejtése túl meredek, az áramlás túl gyors, és a gyökerek nem jutnak elegendő tápanyaghoz; ha túl lapos, lelassul és tócsásodik, ami azt jelenti, hogy a gyökerek nem jutnak elegendő oxigénhez. Időbe telt megtanulni, hogyan kell ezt az egyensúlyt kialakítani, akárcsak a kifejezetten hidroponikus rendszerekhez tervezett műtrágyák használatához való alkalmazkodás, amelyek drágábbak a hagyományos tápoldatoknál, de tovább tartanak.

A rendszer mindenekelőtt stabilitást kínál

A Benjamin család számára a salátatermesztés csak egy része az egyenletnek. Ugyanilyen fontos volt a piaci hely megtalálása. A kereslet állandó, de a verseny a már befutott termelők részéről is erős. A farm ma már a saláta nagy részét szupermarketekben értékesíti, miközben a közösségi média csatornáit is használja a közvetlen vásárlói eléréséhez. Candy szerint a vásárlók gyakran visszatérnek, mert észreveszik a saláta állagát és frissességét.

A pár már gondolkodik a diverzifikáción. Szeretnének olyan növényeket termeszteni, mint a paradicsom, a káposzta és a karfiol, de ehhez a hidroponikus termesztés átalakítására van szükség, beleértve a nagyobb csövek beszerelését a nagyobb gyökérzetű fajták befogadására.

A rendszer mindenekelőtt stabilitást kínál. Grenadában az éghajlati szélsőségek, beleértve a heves esőzéseket is, a rothadás és a gombásodás miatt elpusztíthatják a növényeket, míg a hőség kiszáríthatja a talajt és csökkentheti a terméshozamot. A fedett szerkezet belsejében ez a nyomás csökken. A fémváz és a szellőző kialakítás lehetővé teszi a forró levegő távozását, miközben védi a növényeket a túlzott esőtől, így szabályozott környezetet teremtve, ahol a termelés még nehéz körülmények között is folytatódhat.

A szivattyúknak folyamatosan működniük kell

Egy hidroponikus rendszer működtetése korlátokkal jár. Az elektromosság az egyik ilyen, mivel a szivattyúknak folyamatosan működniük kell a víz, a levegő és a tápanyagok áramlásának fenntartása érdekében. Ennek megoldására a projekt napelemeket, napelemes szivattyút és akkumulátorokat biztosított, amelyek magas kezdeti tőkeköltséggel járnak, de lehetővé teszik az üzemeltetési költségek kezelhető szinten tartását. Ez a megoldás segít csökkenteni a kibocsátásokat és növelni a gazdálkodók jövedelmét.

A karbantartás viszonylag alacsony, és a rendszer felügyelete napi körülbelül 30 percet vesz igénybe. A munka jellege is megváltozott, kevesebb fizikai megterhelést igényel, mint a hagyományos gazdálkodás, mivel nincs szükség a talaj művelésére vagy hosszú ideig tartó hajolgatásra.

Más gazdák is elkezdtek kísérletezni a hidroponikával

A változások felkeltették a környező közösség figyelmét. Más gazdák is elkezdtek kísérletezni a hidroponikával, a Benjamin család pedig megosztotta a tapasztalatait, többjüknek segített hasonló rendszerek kiépítésében, és látogatásokat tett a farmjukon.

A jövőre nézve Roger és Candy egy „termelőtől az asztalig” modellről beszélgetnek, ahol a vásárlók közvetlenül a gazdaságukból vásárolhatnak terményt. Tapasztalataikat szélesebb körben is meg szeretnék osztani, felhasználva a próbálkozások és hibák során szerzett tapasztalataikat.

A Benjamin család farmján az üvegház és a hidroponikus rendszer most már az időjárástól függetlenül működik, megakadályozva a tápanyagok felhígulását és a kártevők elszaporodását. A Benjamin család számára ez a váltás nemcsak az élelmiszer-termesztés módját változtatta meg, hanem azt is, hogyan gondolkodnak a földjükön rejlő lehetőségekről.

Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodóképes kísérleti projektek mellett az FAO számos eszköz és tanulmány révén segítette Grenada kormányát az alkalmazkodási tervezéshez szükséges adatgyűjtési és -kezelési kapacitásuk javításában, nevezetesen egy tudásmenedzsment portál, egy éghajlati kockázati atlasz, egy standard csapadékindex, egy nemzeti élelmezésbiztonsági index, valamint egy élelmiszer- és táplálkozási politika és cselekvési terv révén. 

Forrás: ao.org/newsroom, Fotó:  ©Josanne és Roger Benjamin