Szolgáltatások és életminőség: a vidéki területek lakó- és munkahellyé tétele

A gazdálkodóvá válás vagy gazdálkodásban maradás nemcsak a földhöz, a finanszírozáshoz és a tudáshoz való hozzáféréstől függ, hanem a vidéki életminőségtől is.

… hogy a fiatalok vidéken élhessenek és dolgozhassanak

Amint honlapján az EB Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság egy minapi hírcikkben kifejti, a megbízható szolgáltatások – az egészségügytől és a gyermekgondozástól kezdve a közlekedésen, a lakhatáson és a digitális internetkapcsolaton át – elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok vidéken élhessenek és dolgozhassanak. Európa-szerte az ilyen szolgáltatások hiánya a fő oka annak, hogy a fiatalabb generációk elvándorolnak. A vidék elnéptelenedése viszont gyengíti a helyi gazdaságokat és kevésbé életképessé teszi a gazdálkodást. Ennek az ördögi körnek a kezelése azt jelenti, hogy be kell fektetni a vidéki területek társadalmi szövetébe, hogy azok, akik gazdálkodni szeretnének, megélhetést és életet is teremthessenek.

Az EU mezőgazdasági generációs megújulási stratégiája ezt a célt helyezi víziójának középpontjába, összekapcsolva a mezőgazdasági megújulást a vidéki területek revitalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítésekkel az EU vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképén és a Vidéki Paktumon keresztül.

Az életminőség nem luxus – a generációs megújulás előfeltétele

Miért fontosak a vidéki szolgáltatások? Az erős vidéki közösségek a fenntartható gazdálkodás alapját képezik. Amikor hiányoznak a szolgáltatások, a gazdálkodók magasabb költségekkel, hosszabb távolságokkal és családjaik korlátozottabb lehetőségeivel szembesülnek. Az infrastruktúrához való egyenlőtlen hozzáférés, a szélessávú internettől az alapvető egészségügyi ellátásig, szükségtelenül megnehezítheti a vidéki életet, elriasztva az új belépőket a letelepedéstől vagy a maradástól.

Ezen feltételek javítása többet jelent a gazdálkodók támogatásánál: élénk, befogadó vidéki társadalmak létrehozását jelenti, ahol minden háttérrel rendelkező ember dolgozhat, innoválhat és családot alapíthat. Az életminőség nem luxus – a generációs megújulás előfeltétele.

Új megoldások formálódnak Európa-szerte

Az EU KAP Hálózatának a tagállamok generációs megújulási stratégiáinak értékelése (2025) feltérképezte azokat a nemzeti és regionális kezdeményezéseket, amelyek már javítják az életkörülményeket és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést a vidéki területeken. A sikeres megközelítések közé tartoznak:

• Integrált vidéki szolgáltatási központok, amelyek egy fedél alá vonják az egészségügyi, gyermekgondozási, adminisztratív és szociális szolgáltatásokat, csökkentve a vidéki lakosok elszigeteltségét és utazási idejét.
• Digitális innováció és intelligens falusi kezdeményezések, amelyek javítják a szélessávú internet-hozzáférést, az e-szolgáltatásokat és a távoktatási lehetőségeket a gazdálkodó közösségek számára.
• Vidéki lakhatási és mobilitási programok, amelyek megkönnyítik a fiatalok számára a mezőgazdasági régiókban való letelepedést és a közeli városi központokkal való kapcsolattartást.
• Közösségi alapú projektek, amelyek erősítik a társadalmi befogadást, elősegítik a kulturális tevékenységeket, és teret teremtenek a generációk közötti együttműködésnek.

Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy az életminőség javítása nem független a mezőgazdaság támogatásától. Ugyanannak a stratégiának a része, amely a vidéki Európa dinamikus és ellenálló képességének megőrzését célozza.

Európai stratégia a tartós változásért

Az EU mezőgazdasági generációs megújulására vonatkozó stratégiája az EU KAP Hálózata által a tagállamokban gyűjtött elemző munkára és bizonyítékokra épít, hogy a vidéki életet vonzóbbá, méltányosabbá és fenntarthatóbbá tegye. A stratégia társadalmi, digitális és infrastrukturális intézkedések keverékét támogatja, amelyek célja, hogy a fiatal gazdálkodók és családjaik boldogulhassanak vidéken:

• A mezőgazdasági megújulás összekapcsolása az EU vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképével és a Vidéki Paktummal, biztosítva, hogy a mezőgazdaság hozzájáruljon a vidék revitalizációjához és profitáljon belőle.
• Az alapvető szolgáltatásokhoz – beleértve az oktatást, az egészségügyi ellátást, a gyermekgondozást és a mobilitást – való hozzáférés javítása az uniós alapok közötti összehangolt beruházások révén.
• A digitális infrastruktúra és az intelligens falu kezdeményezések bővítése a vidéki közösségek összekapcsoltságának, innovációjának és vállalkozói készségének javítása érdekében.
• Az inkluzív kormányzás támogatása a fiatal gazdálkodók, nők és vidéki vállalkozók helyi fejlesztési tervezésbe való bevonásával.
• A KAP és a kohéziós politika közötti szinergiák előmozdítása, biztosítva, hogy a mezőgazdasági és regionális programok együttesen javítsák az életminőséget a vidéki területeken.
• A diverzifikáció és a helyi értékláncok ösztönzése, segítve a vidéki gazdaságokat a mezőgazdaságon túlmutató munkahelyek és szolgáltatások teremtésében.

Ezen intézkedések ötvözésével az EU célja, hogy a vidéki területek olyan helyekké váljanak, ahol az emberek nemcsak dolgoznak, hanem szívesen élnek is, biztosítva, hogy a mezőgazdaság továbbra is egy jövedelmező, jövőorientált szakma maradjon, amely virágzó közösségekben gyökerezik.

Forrás: agriculture.ec.europa.eu