COP30: Az FAO az agrár-élelmiszeripari rendszereket helyezi az éghajlatvédelmi fellépés élére

november 10-21. közötti konferencián az FAO hangsúlyozta, hogy a tudományosan megalapozott agrár-élelmiszeripari megoldások kulcsszerepet játszhatnak a kibocsátások csökkentésében, a szén-dioxid-megkötés fokozásában, az ökoszisztémák helyreállításában és a rugalmasság megerősítésében.

A legnagyobb kihívás a pénzügy

„A leromlott mezőgazdasági területek helyreállításától az ellenállóképes növényeken és fenntartható akvakultúrán át az állattenyésztésig olyan megoldásokkal rendelkezünk, amelyek minden ágazatban hasznosak” – mondta Qu Dongyu, az FAO főigazgatója a konferencia előtt.

Az FAO szerint a legnagyobb kihívás a pénzügy. A kritikus mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások növekedése ellenére az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a növénytermesztés együttesen a teljes éghajlatváltozással kapcsolatos fejlesztési finanszírozásnak mindössze 4 százalékát kapta.

Egy olyan ágazat számára, amely a globális kibocsátás-csökkentés egyharmadát képes biztosítani, ez a különbség nemcsak egyenlőtlen – „ez egy elvesztegetett lehetőség” – állítja Qu, aki figyelmeztetett, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek figyelmen kívül hagyása azt jelenti, hogy az alacsony kibocsátású növekedés egyik leghatékonyabb útját kiaknázatlanul hagyjuk.

Az FAO és a COP30 elnökségének cselekvési terve

Az FAO számos kezdeményezésen keresztül támogatta a COP30 elnökségének cselekvési tervét, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem mezőgazdasági és élelmiszeripari megoldásait célozta. Ezek a következők:

• RAIZ (Resilient Agricultural Investment for Net Zero Land Degradation – Rugalmas Mezőgazdasági Beruházások a Nettó Zéró Földdegradációért) – Egy globális erőfeszítés, amely „négyszeres győzelmet” kínál az éghajlat, a biológiai sokféleség, az élelmezésbiztonság és az elsivatagosodás elleni küzdelem terén, ahol az FAO a FAST Partnerségen keresztül támogatja a végrehajtást.
• A TERRA (Együtt a rugalmas és helyreállító agroerdészet és agroökológia bővítéséért) a családi gazdálkodók, szövetkezetek és termelői szövetségek számára kínált megoldások felgyorsítására összpontosít, többek között finanszírozás és technikai segítségnyújtás révén, az FAO Erdészeti és Mezőgazdasági Programján keresztüli támogatásával.
• Biogazdasági Kihívás – Egy globális, több érdekelt felet tömörítő platform, amelynek célja, hogy a biogazdasági elveket 2028-ig mérhető intézkedésekké és skálázható megoldásokká alakítsa, az FAO által támogatva a mérőszámokkal és indikátorokkal kapcsolatos munkát.
• Trópusi Erdők Örökké Alapítványa – Egy Brazília által vezetett pénzügyi eszköz, amely hosszú távú kifizetéseket nyújt trópusi országoknak a nagyszámú hektárnyi trópusi nedves erdőért – és a Felhívás az Integrált Tűzkezelésre és a Tűzállóságra, amely arra ösztönzi a kormányokat, hogy a reaktív tűzoltásról az integrált tűzkezelésre térjenek át. Mindkét kezdeményezést az FAO támogatja, többek között a Globális Tűzkezelési Központon keresztül.

Az FAO tudománya és tudása

Az FAO számos kiadványt adott ki, amelyek bemutatják a legfrissebb adatokat, új tudományos eredményeket és elemzéseket az agrár-élelmiszeripari rendszerekről és az éghajlatváltozásról:

• 2025-ös jelentés az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fejlesztési finanszírozásról az agrár-élelmiszeripari rendszerek számára – Globális és regionális trendek – Az FAO Élelmiszer és Mezőgazdaság a Fenntartható Átalakulásért (FAST) Partnerség zászlóshajó-sorozatának részeként készült elemzés kimutatta, hogy míg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fejlesztési finanszírozás teljes összege 12 százalékkal nőtt 2022 és 2023 között, az agrár-élelmiszeripari rendszerek finanszírozása mindössze egy százalékon stagnált.
• Mérföldkőnek számító jelentés a nemzeti alkalmazkodási tervekről (NAP-ok) – Kiemeli, hogy a legtöbb fejlődő ország küzd a főbb agrár-élelmiszeripari kockázatok kezelésével vagy a kiszolgáltatott csoportok védelmével a súlyos finanszírozási és kapacitáshiányok miatt.
• Tudományos eredmények frissítése a mezőgazdaság, az élelmiszerrendszerek és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokról – Vezető tudósok által írt átfogó forrást kínál, amely segíti a politikai döntéshozókat, a kutatókat, a médiát és a nyilvánosságot abban, hogy a lehető legjobb bizonyítékokra alapozzák intézkedéseiket, miközben célja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) következő értékelésének támogatása is.
• A szélsőséges hőségről szóló jelentés kiemelt pontjai – Kiemeli a szélsőséges hőség jelentette független és összetett kockázatokat, és bemutatja a mezőgazdasági ágazatok ellenálló képességének erősítésére szolgáló útvonalakat.
• Üvegházhatású gázok kibocsátása az agrár-élelmiszeripari rendszerekből – Az FAOSTAT jelentése a globális, regionális és országos trendekről a 2001–2023-as időszakra vonatkozóan. A jelentés megjegyzi, hogy a globális agrár-élelmiszeripari rendszerek kibocsátása 2023-ban elérte a 16,5 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket, ami 21 százalékos növekedést jelent 2001 óta. A teljes kibocsátáson belüli részesedésük 38 százalékról 32 százalékra csökkent 2023-ban.
• Az igazságos átmenet felé vezető utak – Az FAO aktívan részt vett a klímafinanszírozáshoz való méltányos hozzáférés előmozdítását célzó megbeszéléseken, hangsúlyozva a társadalmi befogadást, a helyi kezdeményezéseket és a szociális védelmi rendszerek megerősítését. Ezek az erőfeszítések a kiszolgáltatott családi gazdálkodók, a kistermelők, az őslakos népek és a helyi közösségek ellenálló képességének és alkalmazkodóképességének fokozását célozzák.

Az FAO részvétele a COP-ban

A COP30 konferencia során az FAO az országokkal és partnerekkel együttműködve igyekezett a mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot a tárgyalások középpontjába helyezni, beleértve az alkalmazkodásról, a veszteségekről és károkról, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokról (NDC-k), a nemzeti alkalmazkodási tervekről, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról és az igazságos átmenetről szóló megbeszéléseket. A COP30 eredményei azt mutatják, hogy még van mit tenni a mezőgazdasági és élelmiszerrendszeri megoldások teljes körű beépítéséig a tárgyalási folyamatokba.

Ezzel szemben az elnökség cselekvési terve nagy ambíciókat mutatott az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén a mezőgazdaság és az élelmiszerrendszerek révén. Az FAO támogatta a COP elnöksége cselekvési tervének kidolgozását, beleértve a mezőgazdasággal, az erdőkkel és a biogazdasággal kapcsolatos új kezdeményezéseket, és központi szerepet fog játszani azok végrehajtásában.

Az FAO által szervezett FAST Partnerség továbbra is COP-to-COP mechanizmusként szolgál majd, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek központi szerepet kapjanak az éghajlati párbeszédekben, és támogassa a COP utáni végrehajtást, beleértve az új RAIZ kezdeményezést is.

Brazíliában az FAO   a CGIAR-ral közösen, immár negyedik éve rendezte meg az Élelmezési és Mezőgazdasági Pavilont, elősegítve a több érdekelt fél közötti párbeszédet a tárgyalásokon belül és azok mellett.

Forrás: fao.org