Már piacon a magyar dinnye – korábban kezdődött az idei szezon

A termőterület bővülése az idén tovább folytatódott, ami nagyobb mennyiség betakarítását teszi lehetővé. Az elmúlt években a fajtaválaszték és a termelési technológia terén elért előrelépések pedig garantálják a kiváló minőséget – adta hírül honlapján sajtóközleményben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Június 25-től elindulnak a szállítmányok az áruházláncokba

A megszokottnál korábban kezdődött idén a hazai dinnyeszezon, a fóliasátras termelésből származó áru már június közepén megjelent a piacokon és egyes zöldségeseknél. A jelenleg elérhető árukészlet ugyanakkor még kis mennyiségű, hiszen a hazai görögdinnye-termesztésnek csupán 3-4 százaléka folyik fóliasátor alatt. Hamarosan már szabadföldön is megkezdődik a szüret, így június 25-től elindulnak a szállítmányok az áruházláncokba. A termelői előrejelzések szerint július elsejétől minden magyarországi üzletláncban kapható lesz magyar görögdinnye.

A dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult

Az időjárás az idén kedvezett a dinnyetermesztésnek, napfényből és csapadékból is volt elég. A hazai dinnyetermesztésben a fajtaválaszték és a termeléstechnológia terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt években. A korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. Így a magyarországi fajtahasználat is egyre jobban felzárkózik a nemzetközi trendekhez, a fólia alatti termesztéssel pedig előrébb hozható a szezonkezdet. A technológiaváltás következtében a dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult. Bár az elmúlt évtizedhez képest feleakkora területen termelünk dinnyét, a megtermelt mennyiség alig csökkent, mivel a termésátlagok, a termésbiztonság lényegesen növekedett. A fajtaváltás ellenére a megszokott finom íz megmaradt, sőt, javult a minőség.

Homogénebb, exportképesebb lett az áru

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállító ipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtünk együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.

Idén elérte a 3300 hektárt a termőterület nagysága

A termőterület bővülése az idén tovább folytatódott. Míg 2022-ben 2600, 2023-ban pedig 2900 hektáron folyt dinnyetermesztés az országban, az idén elérte a 3300 hektárt a termőterület nagysága. Sárgadinnyét 450-500 hektáron termesztenek hazánkban. A termelők az idén mintegy 160-180 ezer tonna görögdinnyére számítanak. A mennyiség ugyanakkor valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei.

Sajnos a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, hogy 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül.

A fogyasztói szokások folyamatosan változnak

Magyarországon átlagosan 10-12 kg/fő a dinnyefogyasztás. 2010 óta 4,5 kilogrammal nőtt az átlagos dinnyefogyasztás a tudatosabb és egészségesebb étrendnek és életmódnak köszönhetően. A kereslet alakulásában nagy szerepe van az időjárásnak: melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. 

A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Keresettek a sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyék is, amelyek nagyrészt az áruházláncokban találnak gazdára. Ezzel együtt az óriás dinnyék aránya csökkenő trendet mutat. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnye-termelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek, jelentős iránta a kereslet, amelynek közel egy harmadát tudjuk hazai előállításból fedezni, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, évi fejenkénti 1,5–2 kg, de még mindig jóval kevesebb a nyugat-európai országokénál.

Segít a folyadék pótlásában, gyógyhatású, vitamindús

S hogy mi a magyar dinnye titka? Amint a sajtóközleményben áll, a hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek, annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.

A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában.

A sárgadinnye kiváló karotin- és C-vitaminforrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor-és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit.

Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban; ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni – hívja fel a figyelmet erre az apróbb részletre is a közlemény.