TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 67.258,64 Ft (tonna)

Napraforgómag: 213.612,14 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 73.490,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 65.699,26 Ft (tonna)

Repcemag: 183.793,91 Ft (tonna)

Full-fat szója: 208.881,00 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 615 Ft

Benzin ára: 595 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 355,14000

USD: 305,81000

CHF: 386,61000

GBP: 410,70000

Hirdetés

Vigyázzunk az őzgidákra a kaszáláskor!

Hírek - 2024.06.12

A mezőgazdasági kaszálási munkák során fokozottan ügyelni kell az őzgidák és az egyéb vadászható, valamint védett fajok védelmére – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az őzek ellési ideje részben egybeesik a széna és a szilázs betakarítási időszakával; a gidák két-három hetes korukig nem mozdulnak el születési helyükről, megóvásukat segítheti a gazdák és a vadászok szoros együttműködése.

A gazdák és a vadászok közötti együttműködésre van szükség

Az őz ellése jellemzően május hónapban, június első felében történik, ami részben egybeesik a széna és a szilázs betakarításának időpontjával. Az ilyenkor elfekvő pár napos, illetve pár hetes őzgidák a kaszálógépek munkavégzése miatt veszélyben lehetnek, ezért a betakarítás során vadriasztó láncot, vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt kell használni – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara június 11-ei sajtóközleményében. – Ugyanakkor, ha a gazdálkodó értesíti a vadgazdálkodót a tervezett kaszálás időpontjáról és helyszínéről, akkor – gyors, hőkamerás drónos felkutatást követően – a vad a szomszéd táblára áthelyezve biztonságba kerülhet. Mindehhez a gazdák és a vadászok közötti együttműködésre van szükség – hangsúlyozza az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ebben a folyamatban fontos, hogy a gazdálkodó értesítse a vadgazdálkodót a kaszálás tervezett helyszínéről és időpontjáról. Ezt követően a vadászok intézkedhetnek a hőkamerás drón segítségével történő felkutatásról, majd a gidák mentéséről.

„Lapuló reflex”

Az őzgidák a megszületésüket követő két-három hetet a földhöz lapulva töltik, az őket elrejtő növényzetben. Ezt „lapuló reflexnek” is nevezik, így védekeznek a ragadozók ellen életük ezen szakaszában, valamint a színezetük mintája is rejtőzködő – ez az életben maradásuk kulcsa. Az őzekben a menekülési reflex csak később alakul ki. Életük első heteiben minden őket érő hanghatásra, zavarásra ösztönösen lelapulnak, nem mozdulnak, még a hangos munkagépek közeledésére sem.

Az emberi szag miatt a suta nem fogadja vissza a gidát

Semmiképp’ nem javasolt, hogy ha – akár mezőgazdasági területen, akár máshol – őzgidát találunk, azt esetleg megfogjuk, simogassuk vagy hazavigyük, mivel az emberi szag miatt a suta nem fogadja vissza a gidát, amely így elpusztul. A szakemberek gumikesztyű használatával, a gida környezetében lévő növények, fűcsomók közé fogva óvatosan emelik fel a gidát, és helyezik bele egy fűvel bélelt és szellőzővel ellátott, zárható fedelű tárolóba. A tárolót a tábla szélére viszik, olyan részre, ami nem kerül kaszálásra. A suta a gida hívóhangja alapján meg fogja találni a kicsinyét, azaz a táplálása megoldott lesz. Ezzel a módszerrel az őzgida biztonságos helyre kerül, majd a kaszálás végeztével elengedik.

Mintaprojekt az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben

Amint arról a NAK-sajtóközlemény beszámol, a témához kapcsolódóan, az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben mintaprojektet indított az AM Vadgazdálkodási Főosztálya, melyet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Vármegyei Területi Szervezete támogat. A program ötvözi a gidamentési feladatot vadgazdálkodási szempontú kutatással is, ugyanis a gidák egyedi azonosítójelet kapnak, amely a későbbi nyomon követést is segítheti.

Címkék: őz, kaszálás

Népszerű hírek