Ötven éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre – a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt – emlékezik a kezdetekre a honlapján megjelent hírben az MME, amely „szakmai szervezetként indult, de a vezetők hamar felismerték, hogy nyitni kell, és - nemzetközi mintára - széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is általános természetvédelmi kérdésekkel, más fajcsoportokkal végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre.” Az ekkor már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váló MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.

10 000 tag és 40 000 támogató

Az alapításra emlékezve a kerek évfordulón az MME az 50 év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában, amelyet a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben – adta hírül honlapján január 6-án az MME. – Az 50 év alatt a 200 alapítóból 10 000 tagot és 40 000 támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált. A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során 8 szakosztály jött létre, és az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.

Csak tudás alapon

Az MME mindig hitt abban, hogy a természetvédelmet csak tudás alapon lehet megvalósítani, ezért az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt – áll a híradásban. – A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, és az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett ma már folyamatosan az interneten is elérhetőek mindenki számára.

Kerecsensólyom, kékvércse, parlagi sas

Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kékvércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel. A kerecsensólymot a jubileumi év madarává választották, nemcsak azért, mert hazánk jellegzetes madara, hanem mert jól szemlélteti az egyesület történetét is. Az 1970-es évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői a kezdetektől komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A ragadozókon kívül a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot, mint zászlóshajófajokat célzó védelmi programokat érdemes kiemelni.

Küldetése

Az MME széleskörű tevékenysége azonban nem korlátozódott a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek és a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységeket indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is.

Egy madárvédelemre alakult, majd tevékenységét kibővítő civil szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása és bevonása a természetvédelembe. Ezt a küldetést az MME a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekintette, ezért a táborok, környezeti nevelési, Madarász suli, Madarász ovi, Madárbarát kert programok segítségével az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítva évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékeinkkel és aktív cselekvésre buzdítani őket – adta hírül honlapján az MME.