Kilátások, támogatások az élelmiszeriparban

Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor MBH Bank által szervezett kerekasztal-beszélgetésén Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója és Mezei Dávid, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója és Mezei Dávid. ogatásokért felelős központjának vezetője.

„Jelenleg talán az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti” – hangsúlyozta Nobilis Márton, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon nagy hagyománya volt az élelmiszeriparnak. „A koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború pedig inkább rávilágított arra, hogy önellátónak kell lennünk, ehhez pedig fejlesztésekre, a hatékonyság és a mérethatékonyság növelésére van szükség. A kormány stratégiai partnerként tekint az élelmiszeriparra.”

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapodnak abban, kiemelt feladat, hogy az agrárium mellett a következő élelmiszeripar nagyobb mértékű támogatásbiztosságban részesüljön, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legkevésbé piaca a hazai élelmiszeripar. „Tudatos fejlesztéspolitikára, tudatos fejlesztésekre van szükség, amelyhez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág felajánlja szakértői segítségét, szakmai ismereteit” – mondta a program házigazdája, Mezei Dávid. „Teljes termékpályákban gondolkodunk” – emelte ki.

Mint Nobilis Márton mondta: az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években 750 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, a pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak. Ezzel összefüggésben rámutatott, a leghatékonyabb termelést, az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő, regionálisan is átgondolt fejlesztésekre van szükség. „Bízni kell a nagyobb cégeket, hogy megteremtse a lehetőségeket a kisebbek számára is.” 

A regionalitás az élelmiszeripar, és ezzel együtt az agrárium fejlődésének kiemelten fontos eleme lehet – hangsúlyta Kerezsi Miklós. „Meg kell szervezni a Kárpát-medence élelmiszeriparát.” Mint mondta, egyfajta szemlélváltásra, hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején, amelyeknek meg kell szervezniük az agráriumot is. „A térség döntéshozóinak hinniük kell abban, hogy ha az értékláncok tetején erős szereplőket tud felépíteni, ők képesek lesznek megszervezni a teljes értékláncot a kistermelőkig.” Hozzátette, azért érdemes erősíteni a regionális együttműködést, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlóak, vannak azonban olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek a régiónak csak az egyik vagy másik országában vannak jelen. Ezek az adottságok – például egy tengeri kikötő vagy az EU-tagság, az eltérő kamatkörnyezet – a régió egésze számára rejthetnek jelenleg nem teljesen kiaknázott lehetőségeket. „Merni kell befektetni a szomszédos országokban” – mondta.

„Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek” – emelte ki Nobilis Márton és Giczi Gergely. „Fogyasztó van, termelési kapacitás van, 20-25 millió ember ellátására is elég. Ez exportnyomást jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezni a lehetőségeket” – fűzte hozzá Giczi Gergely. „Mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni a piacokat.”  Rámutatott arra, hogy a Magyarországon az élelmiszerexport legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis bővíteni kell az exportáló cégek számát, továbbá a célpiacokat is. Az élelmiszer-kivitel 95 százaléka ugyanis Európába, 85 százaléka az Európai Unióba irányul. „A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika egyes országai ideális célt jelentenek” – mondta, hozzátéve, hogy általánosságban véve Nyugatról Keletre való mozgás figyelhető meg a globális exportban.

Az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is – hangsúlyozta Nobilis Márton. „Az MBH Bank magyar tulajdonú bankként szívesen vásárolja a hazai élelmiszeripar megerősödését megalapozó fejlesztéseket” – tette hozzá Mezei Dávid. A hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében a tudás bővítésének rendkívül nagy szerepe lesz – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.