A méhek hatékony védelme közös ügyünk

Alulírottak azt kívánjuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a beporzók és a hazai élővilág védelmében. Tiltakozunk ezért az ellen, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban. [1]

A neonikotinoid derogációja által érintett háromszor 32 000 hektáron több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyi egy év alatt az egész országban elvetésre kerül. Ez nagy veszélyt jelent a hazai méh- és beporzóállományra, így az egész élővilágra, és végső soron az élelmiszer-termelés biztonságára.

A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, [2] melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése. Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. [3] Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól.

Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve. [4] Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vizi élővilágot is károsítják. [5] A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik.

A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az Unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának. [6] Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett ezen vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét.

Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívűl hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit; és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása.

Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.

Budapest, 2016. április 14.

További információ:
Tömöri Balázs
agrárkampány-felelős
+36 20 469 6909
balazs.tomori@greenpeace.org

Aláírók:
Dr. Bardócz Zsuzsa, nyugalmazott táplálkozástudományi professzor, Debreceni Egyetem
Dr. Békési László, méhészeti szaktanácsadó, szakállatorvos
Bross Péter, méhész
Dr. Darvas Béla, biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
Csányi Antal, Európa legnagyobb méhészetének társtulajdonosa
Dr. Farkas István Tamás, vegyészmérnök, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége
Fehér Péter, Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, kuratóriumi elnök
Dr. Fendrik Péter, állatorvos, kutató, méhész
Koós Péter, méhész
ifj. Koós Péter, anyanevelő méhész
Dr. Murányi Attila, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke
Dr. Varga Zoltán, biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai tanszék
Simon Gergely, vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország Egyesület

Jegyzetek:
[1] Magyarország mostani eseti engedélykérelmei:
Klotianidin: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Tiametoxám: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)
Imidakloprid: angolul (nem hivatalos magyar fordítás)

[2]
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf

[3]
Az EFSA-hoz 2015. szeptember 30-ig benyújtott tudományos kutatások és terepi információk:
http://www.efsa.europa.eu/en/data/call/150522

[4] Az elmúlt három év tudományos vizsgálataiból pár példa:
http://www.tfsp.info/worldwide-integrated-assessment/
http://www.xerces.org/neonicotinoids-and-bees/
http://greenpeace.blog.hu/2014/06/30/a_neonikotinoid_mindent_visz
http://www.greenpeace.org/switzerland/Global/international/publications/agriculture/2013/BeesInDecline.pdf (44-47. o.)

[5] Újabb kutatások:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4284392/

[6] A klórpirifoszról:
http://greenpeace.blog.hu/2015/03/30/klorpirifosz_egy_elterjedt_mereg_8_fo_bune

Forrás: Greenpeace Magyarország