Gépésznek születni kell – A Szaxon család tagjai osztoznak a mezőgazdaság szeretetében

Szinte mindenki kötődik valamilyen szálon 
az agráriumhoz a Szaxon famíliában. Van, aki a jogi tudását kamatoztatja ezen 
a területen, van, aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, és vannak, 
akik a gépkereskedelemben építettek fel komoly cégeket.

– Szaxon J. Attila nagy ívű karriert futott be, munkáját állami elismeréssel is díjazták. Hogyan lett a Sátoraljaújhelyen végzett kertésztechnikus diákból az IKR Bábolna Széchenyi-díjjal is kitüntetett vezérigazgatója, címzetes egyetemi docens?

Szaxon J. Attila: – Egész életemben mindig is erősen kötődtem a mezőgazdasághoz. Miután Sátoraljaújhelyen leérettségiztem a kertészeti-szőlészeti technikumban, a gödöllői egyetem gépészkarára nyertem felvételt, a diploma után pedig az volt a legfőbb vágyam, hogy egy állami gazdaság főmérnöke legyek. A bábolnai IKR szerviz mérnöke lettem, és szépen lassan elkezdtem felfelé lépegetni a ranglétrán. Ebben az időben az IKR-t alapító Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát a mezőgazdaság számos területén élen járt. Dr. Burgert Róbert, aki a céget irányította, hamar felismerte, hogy a mezőgazdaságban is a jól szervezett, az iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította az iparszerű állattenyésztési rendszereket. Majd amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált, megalapította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert, amely – angol neve: Corn Production System – az iparszerű szervezettség gondolatát közvetítette. A CPS Közös Vállalat 1975-ben IKR Közös Vállalattá magyarosodott, nevében őrizve az iparszerű kukoricatermelési rendszer gondolatát. Az IKR nevet a cég megtartotta annak ellenére, hogy a kukorica mellett a búza, a napraforgó és a repce is „rendszernövénnyé” vált.

Szerző: Tóth Krisztina