A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói megmutatták, hogyan újulhatnak fel a tölgyesek erdőkímélő módon

A folyamatos erdőborítást fenntartó, ún. A konvencionális vágásos örökös gazdálkodás jobban eleget tesznek az igényeknek, mivel ezek a természetes erdődinamikát utánozva finom térléptékben bontják csak meg az erdő lombozatát, egyenletes gyérítések vagy néhány száz négyzetméteres lékek nyitása révén. Ezáltal az erdő mint élőhely hosszú távon fennmarad, megőrizve a hűvös, párás mikroklímát és az ehhez kötődő élővilágot.

A tölgyek fényigényes fafajok: zárt erdőben nehezen újulnak fel

Tölgyesek esetében azonban a finom lépű beavatkozásokra alapozó gazdálkodás számos gyakorlati kérdést vet fel, mivel a tölgyek fényigényes fafajok: zárt erdőben nehezen újulnak fel, a túl nagy lékekben gyorsan elszaporodhatnak azok a nagyobb versenyképességű fas- és lágyszárú fajok, elnyomják a fiatal tölgycsemetéket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont  Erdőökológiai Kutatócsoportjának  új kutatása ezért azt vizsgálta, milyen méretű és alakú lékek biztosítják leginkább a természetes felújítást folyamatos erdőborítás mellett.

 „Az erdész szakma hosszú ideje, nagy rutinnal alkalmazza a vágásos gazdálkodást, így nem könnyű átállni egy teljesen más cikkű szemléletű erdőművelési módra. Ahhoz, hogy az erdészek széles körben áttérjenek a kutatói szempontból kíméletesebb gazdálkodási módokra, tudományosan megalapozott ismeretekkel kell segítenünk őket az új technológiák kidolgozásában”  – mondja  a szerzője,  Ti anya szerzője. „A kutatást a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársaival együttműködésben végeztük. Csépányi Péter , a Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese több évtizedes tapasztalatot gyűjtött már tölgyesek folyamatos erdőborítás melletti felújítással kapcsolatban, így a közös munka révén a kutatás irányvonalát a gyakorlatban felmerülő kérdéseket tudtunk igazából.”

Két különböző méretű és kétféle – kör és elnyújtott – alakú lék hatását vizsgálták

A vizsgálat a pilisi Hosszú-hegy gyertyános-tölgyesében zajló Pilis Lék Kísérlet részeként valósult meg. A kutatók két különböző méretű és kétféle – kör és elnyújtott – alakú lék hatását vizsgálták. Korábbi kutatásaik igazolták, hogy a lékek alakja és mérete nagyban befolyásolja a létrejövő mikroklimatikus viszonyokat, és ezáltal az aljnövényzet alakulását. A most megjelent publikációjukban pedig azt elemezték, hogy hogyan fejlődnek a tölgycsemeték a kialakult fény- és talajnedvességi viszonyok között, illetve, hogy hogyan hat rájuk a más növényfajokkal való versengés.

A tölgy felújítása minden vizsgált léktípusban megindítható, de…

A kutatók azt találták, hogy a tölgy felújítása minden vizsgált léktípusban megindítható, de a csemeték fejlődése és a szükséges ápolás mértéke léktípusonként eltérő. A legkedvezőbb fény- és talajnedvességi viszonyokat kezdetben a nagy, kör alakú lékek biztosították: itt növekedtek leggyorsabban az ápolt, versenytársaktól megtisztított tölgycsemeték. A jobb környezeti feltételek azonban nemcsak a tölgyeknek kedveztek. A gyertyán, a veresgyűrű som és vadszeder is erőteljes terjedést és növekedést mutatott ezekben a lékekben, és idővel egyre inkább elnyomta a fejlődő tölgycsemetéket. A kialakult sűrű növényzet néhány év alatt a lékek fény- és nedvességtöbbletét is jelentősen csökkentette. A kör alakú lékekben emiatt a tölgy felújítása csak a versenytársak intenzív visszaszorításával volt biztosítható.

A tölgycsemeték számára megfelelő környezeti feltételek és a szükséges ápolási munka mennyisége között jó kompromisszumot jelenthetnek az elnyújtott lékek. Ezekben a fény mennyisége hasonló, mint az azonos területű kör alakú lékekben, a talajnedvesség-többlet azonban mérsékeltebb, így a versenytárs fajok itt kevésbé törnek előre.

 „A lékek mérete is számít: az elnyújtott lékek közül a kisebb lékekben a mérsékeltebb fény miatt kisebb a versengés, ezért itt van szükség a legkevesebb ápolásra” – mutat rá Tinya Flóra. „Emiatt ugyan a tölgycsemeték is lassabban növekednek a kis elnyújtott lékekben, de ha ahhoz viszonyítunk, hogy ezek a fák jóval 100 éves koruk felett kerülnek majd kitermelésre, nem sokat számít, ha a kezdeti években valamivel lassabb a fejlődésük.”

Megfelelő léktípusok alkalmazásával a tölgyesek felújítása megvalósítható

A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy néhány év elteltével a kis, elnyújtott lékek már nem elégítik ki a tölgyek növekvő fényigényét, így 5-6 év után szükség lehet a tágításukra. A kutatók feltételezése szerint – amelyet az elkövetkező években fognak tesztelni – addigra a csemeték már megerősödnek annyira, hogy sikeresebben versenyezzenek más fajokkal. A kis, elnyújtott lékek további előnye, hogy a környező tölgyfák makktermése itt eljut a lékek belsejébe is, így az új magoncok megtelepedése több éven keresztül is biztosított lehet.

Az eredmények alapján tehát megfelelő léktípusok alkalmazása a tölgyesek felújítása megvalósítható az erdőborítás folyamatos fenntartása mellett is. A kutatók részletes ajánlásokkal segítik a felújítás sikeres kivitelezését, olyan művelési módok széles körű alkalmazásához, amelyek egyszerre segítik az erdei mikroklíma és biodiverzitás megőrzését, valamint az erdők klímaváltozással szemben ellenállóképességének növelését. A szerzők mindemellett hangsúlyozzák: hosszú távongazdálkodás nem a vágásos során jellemző szinte elegyetlen tölgyesek fenntartása a célvezető, hanem a változatosabb, elegyes erdők kialakítása, amely ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt stabilabbak lehetnek.

Forrás: hun-ren.hu