Mezőgazdasági vadkárok megelőzése, csökkentése, különböző módszerekkel

Mindenekelőtt jelzem az olvasók számára, hogy az 1996. évi LV. törvényt (vadászati törvény), Vtv.-ként, ennek végrehajtási rendeletét, a 79/2004. (V.4.) FVM rendeletet vhr.-ként rövidítem. A következőkben pedig tekintsük át először a legfontosabb védekezési módokat, az eszközök alapján:

1. Mechanikai: különböző állandó/tartós telepítésű és ideiglenes kerítések

a) dróthálók

b) villanypásztorok

2. Kémiai

a) szag: Vaporix, Anti-Bissan, Antifer, Kornitol, Doxmand, Vadóc stb.

b) íz; undorkeltő: keserűsó, denatónium-benzoát, káliszappan (Biosol), Forester, Geo stb.

3. Vadgazdálkodási tevékenység: elterelő etetés, vadföld, vadkárelhárító, esetleg idényen kívüli állománycsökkentő vadászat

4. Hang- és/vagy fényhatású riasztók: gázágyúk, mozgásérzékelős fütyülő, vijjogó, villogó eszközök

5. Élőerős őrzés, lehetőleg kutyával

Abban az esetben, ha a villanypásztorunk tartós telepítésű, a vadászati hatósággal azt is engedélyeztetni kell!

Hirdetés

Mechanikai akadályok

A leghatékonyabb védekezés értelemszerűen az, ami fizikailag elválasztaja a vadat a kultúrnövénytől. Erre valók a kerítések. A dróthálók funkciója egyértelműen az, hogy fizikai akadályt képezzenek a vad számára a területre való bejutásban. A villanypásztorok ezzel szemben, a csekélyebb mértékű fizikai akadályképzésen túl, az áramütés okozta fájdalom, esetleg sokkhatás által igyekeznek a vadat a terménytől távoltartani.

Amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

A kerítések alapvető jogi fogalmainak meghatározása

• Tartós telepítésű kerítés: a vhr. 24. § (1) bekezdése szerint, „A Vtv. 17. § (2) bekezdése és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.”

• Ideiglenes kerítés: vhr. 24. § (2) szerint, „Nem minősül tartós telepítésű kerítésnek

a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincsen bekerítve az adott naptári évben, az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés”, de mivel ennek tárgyalása nem ide tartozik, a további részleteket itt nem is írom le.

Hirdetés

• Fontos és kiemelendő: lehet egy villanypásztor is jogilag tartós telepítésű!

• A tartós telepítésű kerítés létesítésének jogszabályi háttere: A Vtv. 29/A § (4) bekezdése szerint, „Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.” A vhr. 29/A (5)-(7) bekezdései ennek feltételeit részletezik. Ezek közül a fontosabbak: a vadászatra jogosult hozzájárulása; az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg, a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított; a kerítés alkalmas a vadkár elleni védekezésre, a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni. Az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott, és a művelési ágnak megfelelően művelt terület esetében a vadászati hatóság a maximum 50 hektáros korlátozástól és a kerítések közötti legalább 10 méter távolság biztosításának követelményektől eltérhet. A vadászati hatóság a létesítési engedélyt 5 évre adja meg, ami újabb 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedély lejártát megelőző 180 napon belül azt kérelmezi. Az új engedély akkor adható meg, ha a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota megfelelő, és továbbra is alkalmas vadkár elleni védekezésre.
• Vagyis, abban az esetben, ha a villanypásztorunk tartós telepítésű, a vadászati hatósággal azt is engedélyeztetni kell!

A jogi fogalmak tisztázása után, rátérek a legfontosabb technikai paraméterek tárgyalására!

A drótháló (ide sorolva a paneleket is)

• A kerítés oszlopait érdemes 12-15 cm középátmérőjű, lehetőleg kérgelt (így hosszabb az élettartama) akácból készíteni. A talajba kerülő, hegyezett részt kémiailag kezelve vagy megégetve, szintén az élettartam növelését érhetjük el. A fúrt, döngölt oszlopoknak nem muszáj nagyon egyenesnek lenniük, a döngölt oszlopok viszont fixebben állnak. Oszlopozni legalább 5 méterenként kell, helyenként kitámasztókkal, feszítőkkel.

Hirdetés

• A háló lehet ponthegesztett (panel), ami ugyan nehezebben javítható, körülményesebben szállítható, mint a drótfonat, de bontani, újra felhasználni könnyebb. Emiatt inkább erdővédelmi kerítésekhez használják.

• A dróthálónak célszerű horganyzottnak lenni, minimum 2 mm vastagságúnak a hálóban, és 2,8−3 mm-nek a szegő-, illetve feszítő szálakban. A háló lehet csavart kötésű vagy csomózott, alul sűrített (például nyúl ellen), vagy egyenletes osztású, különböző magasságú, az elhárítani kívánt vad fajától, illetve a várható vadnyomástól függően. Ahol jelentős vaddisznó veszély áll fenn, ott érdemes a drótháló alját kifelé visszahajtva leföldelni, és a hálót alul stáflival, vagy acélszalaggal lefogatni, valamint egy szál villanypásztort, hosszabb szigetelőn, a talajtól 15−25 cm magasságban kihúzni, és azt rendszeresen ellenőrizni, az alánőtt növényzettől és a rátúrt földtől (!) megtisztítani.

• A háló magassága, ahol gímszarvas veszély is fennáll, minimum 180 cm legyen, de jobb a 200−220 cm, fölötte egy szál, 2-5 cm széles, lehetőleg kék színű, láthatósági szalaggal.

• Nagyon fontos: mielőtt nekilátunk a jogszerűen megépítendő kerítésünk kivitelezésének, konzultáljunk – lehetőleg helyi, vagy környékbeli – szakemberrel, a helyi vadászatra jogosult(ak) embereivel! A különböző hálók árai nagyon eltérőek lehetnek, ezért a túlbiztosítottság felesleges pluszköltséget jelent. Meg inkább kidobott pénz viszont az alultervezett kerítés, mely szerepét nem tölti be, de állandó szaladgálást, foltozást igényel. És mivel egyetlen kerítés sem hibátlan vagy sérthetetlen, feltétlenül ellenőrizzük rendszeresen a vadkárelhárító berendezéseinket! Erről szintén egyeztessünk a helyi vadászatra jogosult(ak) szakszemélyzetével, döntéshozóival − a közös ellenőrzést, illetve javítási munkákat összehangolva! A gazdálkodónak sem mindegy, hogy a vadászatra jogosultat be tudja-e vonni ebbe a tevékenységbe, de a vadászatra jogosultnak sem mindegy, mikor indulunk neki a vadászterületen a brigáddal kopácsolni, beszélgetni.

A következő számban, a mechanikai védelmi berendezések sorában a villanypásztorok, az egyéb vadkárelhárító módok, berendezések közül pedig az ebben a cikkben 2−5. pontban felsoroltak leírására fogok sort keríteni.

Mezőgazdasági vadkár – Tél végi, kora tavaszi károk, teendők

TOVÁBB OLVASOM

Szerző: Darányi Zsolt