A medve nem játék – a kalászfuzáriózis sem!

Amit a vetés előtt kell átgondolnunk

Ekkor, az elővetemény betakarításakor, a következő évi vetésterv kialakításakor kell ugyanis eldöntenünk, milyen technológiát alkalmazzunk, hogy elkerüljük a búza fuzáriummal való fertőződését, az esetleg magas mikotoxin-tartalmat. 
A vetésforgó beszűkülése miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a búza kukorica elővetemény után kerül. Tudomásul kell vennünk, hogy ez már önmagában is komoly kockázatot hordoz magában, mivel a kukoricát is fertőzik azok a fuzáriumfajok, amelyek búzában is okozhatják a kalász fertőződését. Ez a helyzet tovább rontható azzal, ha az alkalmazott talajműveléssel nem forgatjuk a talajba 
a kórokozók szaporítóképleteit tartalmazó növényi maradványokat, így azok szabadon maradnak, fertőzési vészhelyzetet idézve elő. A búza önmaga utáni ter-mesztése egy fokkal ugyan kedvezőbb, de ebben az esetben is igaz, hogy a forgatás nélküli talajművelés a fuzáriumfertőzés kockázatát növeli. Ezen növények után célszerű forgatásos vagy hasonló hatásfokú bekeverést biztosító talajművelést alkalmaznunk.

Döntésre kell jutnunk a majdan elvetendő vetőmag, valamint fajta terén is. A legnagyobb biztonságot az jelenti, ha az általunk használt vetőmag ellen-őrzött forrásból származik, fémzárolt, gombaölő csávázószerrel kezelt. Természetesen a saját magfogásból származó vetőmag vetése sem ördögtől való, de ilyen esetben kellő gondossággal kell eljárnunk a maghozó tábla növényvédelmekor, 
a betakarított termés tisztításakor, valamint csávázásakor. A fajtatulajdonságok közül a virágzási idő hossza, a kalász szerkezete, valamint a növény magassága határozza meg a fuzáriummal szembeni fogékonyságot. Minél tovább virágzik egy növény, minél egyenetlenebb az egyes kalászkák időbeli bevirágzása, minél tömöttebb a kalász szerkezete, valamint minél alacsonyabb a szármagassága, annál könnyebben történik meg a kalász fertőződése.

A kalászfuzáriózis elleni védekezés 
az elővetemény betakarításakor 
kezdődik.

Amit a kalászvédelem előtt kell átgondolnunk

Természetesen a kalászvédelmi beavatkozás előtt alaposan át kell gondolnunk, milyen készítménnyel kívánjuk azt elvégezni, most mégsem ennek, hanem a kezelés időzítésének a fontosságát emelnénk ki. Érdemes tudni, a kalászokon látható fuzáriumfertőzés mértéke nem feltétlenül mutatja meg, hogy milyen magas lesz a betakarított termés toxintartalma. Fuzáriumtoxinok (DON, ZON) ugyan nincsenek fuzárium jelenléte nélkül, azonban a jelen lévő kórokozó nem jelent automatikusan toxinproblémát. A látható kalászfertőzés elkerülésére alkalmas a kalászhányás végén, virágzás elején elvégzett kezelés, ha viszont a káros toxintartalom kialakulását akarjuk elkerülni, akkor a teljes virágzásban történő permetezés a jó döntés! Az a gyakorlat, amely a kalászvédelmet megpróbálja a zászlós levél védelmével egybekötni, hibás. A zászlós levél kiterülésekor, kalászhányás kezdetén elvégzett kezelések a fuzáriumos megbetegedéssel szemben nem lesznek hatékonyak, ugyanis ebből a szempontból túlságosan korai a védekezés. 

A kalászvédelmi kezelésnél a „hogyan” sokszor fontosabb lehet, mint a „mivel”. Ezalatt azt kell érteni, hogy a kezelés hatékonyságát az időzítésen túl az fogja meghatározni, hogy mennyire tudtuk befedni a kalász felületét a permetlével, a felhasznált gombaölő készítménnyel. Erre a célra a kettős réses, „előre-hátra dolgozó” szórófejek a legalkalmasabbak. A lombvédelemre használt, normál lapos sugarú, egyréses szórófej kifejezetten alkalmas arra, hogy a permetlevet az állomány mélyére juttassa, de nem biztosítja a kalászon a kellő fedettséget. Ezért a megfelelő típusú szórófej alkalmazása már önmagában is kulcs lehet a hatékony védekezésre.

Erős fertőzésnél is van eszköz 
a kezünkben a termény toxintartalmának csökkentésére.

A baj néha mégis 
megtörténik

Ha a kórokozó számára kedvező az évjárat, minden erőfeszítésünk ellenére is megtörténhet fertőződés, amely hamar nyilvánvalóvá válik a fakuló, kife-héredő kalászokat (1. kép) látva. Ilyenkor induljunk ki abból, hogy a fertőzés egyben a fuzáriumtoxinok jelenlétére is utal.

1. kép: Kalászfuzáriózis miatt fakuló búzakalász

Ez nem feltétlenül van így, de az óvatosságunk kifizetődhet, ugyanis ezeket a vegyületeket később már semmilyen módon sem tudjuk eltávolítani a magból. Jegyezzük meg, mely tábláinkon találkoztunk nagyobb fertőzéssel (2. kép), ezeket mindenképpen kezeljük külön, elkülönítve arassuk, szárítsuk, tároljuk az innen származó terményt.

2. kép: A sok fehér, „világító” kalász erős fuzáriumfertőzésre utal

Az ilyen területen (3. kép) minél korábban kezdjük meg az aratást, még abban az esetben is, ha a szemnedvesség-tartalom magas. Már a kombájn beállításánál törekedjünk arra, hogy a lehető legtöbb fertőzött mag kikerülhessen a terményből, erre ezek kisebb mérete, fajsúlya jó lehetőséget teremt.

3. kép: A fertőzés tüneteit az érőfélben lévő állományban is megtalálhatjuk

A fertőzött területről származó terményt mielőbb szárítsuk le. A szárító előtt garmadában, nagy rétegvastagságban napokig álló terményben a toxinképződés kockázata igen nagy, különösen, ha annak nedvességtartalma meghaladja a 15%-ot. Szárításkor a szemnedvességet 13%-ra kell beállítanunk, ugyanis ez már nem felel meg a penészgombák igényének, így megakadályozza a toxintermelődést. A fuzáriumfertőzött tételeket magas hőmérsékleten, gyorsan érdemes leszárítani. A hőkezelés ugyanis elpusztítja a kórokozókat, de a magban lévő toxintartalmat már nem befolyásolja, a toxin nem bomlik le. A szárítóüzemi tisztításnál is igaz, hogy megfelelő beállítás mellett jelentősen mérsékelhető a betárolt terményben a fuzáriumfertőzött magok aránya, így a tétel toxinszennyezettsége is. Étkezési és takarmánybúzánál a 2,2 mm-es hasítékrosta már alkalmas erre, ám vetőmag esetén inkább a 2,4 mm-es alkalmazása javasolt.

Érdemes tudni, hogy a magok toxintartalma a tárolás során is növekedhet, nem teljes egészében a szántóföldről „hozzuk” be. Egyrészt vannak olyan toxintermelő gombafajok, amelyek kimondottan raktári körülmények között fertőznek, de a fuzáriumfertőzött magvakban is tovább nőhet a koncentráció. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a tárolóteret gondosan ki kell takarítanunk az új termény beérkezése előtt. A betárolásra kerülő tételt alaposan ki kell tisztítanunk, ugyanis ha az sok port, tört szemet, növényi, netán állati maradványt tartalmaz, sokkal hamarabb összetömörödik, nehezebben szellőzik át, ez páralecsapódáshoz, benedvesedéshez vezethet, ami egyenes út a gombabetegségek terjedéséhez. A termény benedvesedését kell kulcsfontosságú tényezőként kezelnünk! Ezért mindenáron meg kell akadályoznunk, hogy betárolt termény akár a padozat felől, akár a födém felől átnedvesedjen, mert ha ez történik, lehetséges, hogy az egész éves munkánkat hagytuk kárba veszni!

A medve nem játék, de – hacsak nem közömbös számunkra, hogy a terményünket értékesíteni tudjuk-e, és hogy milyen átvételi áron – a kalászfuzáriózis sem az. Vegyük hát komolyan!

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió