Fel kell készülni a fiatalkori kártevők elleni védekezésre!

A kapás kultúrákban a felszívódó rovarölő hatóanyagokat tartalmazó csávázó- és talajfertőtlenítő szerek felhasználásának tiltásával nemcsak a talajból támadó kártevők kártételének veszélye fokozódik, hanem a fiatalkorban károsítóké is. Itt elsősorban a szikleveles, illetve a néhány lombleveles kukoricában, napraforgóban és cukorrépában bekövetkező kártételére kell gondolnunk. Melyek is azok a kártevők, amelyekre figyelnünk kell.

Fontossági sorrendben elsőként a barkóféléket kell megemlítenünk, így a kukoricabarkót (Tanymecus dilaticollis, 1. kép), a hegyesfarú barkót (Tanymecus palliatus), a csipkézőbarkó-fajokat (Sitonia spp.), valamint a lisztes répabarkót (Bothynoderes punctiventris). Kukoricában és napraforgóban főként az első két kártevő kártételére kell számítanunk. Ezek a korábbi években -de mondhatunk talán évtizedet is- igazán komoly kártétellel nem jelentkeztek. Ez annak is köszönhető, hogy amerikai kukoricabogár kártétele elleni védekezés során lecsökkent a kukorica monokultúrában történő termesztése, valamint az ellene felhasznált hosszú hatástartamú, felszívódó hatású neonikotinoid-típusú hatóanyagok hatása kiterjedt a barkókártevőkre is. Ezen hatóanyagok betiltása nyomán számítani kell arra, hogy a barkókártevők jelentősége nőni fog.

kártevők    kártevők                              

1. kép: kukoricabarkó és kártétele kukoricán    2. kép: barkókártétel kukoricán

Kártételük kukoricában kisebb mértékű lehet (2. kép), bár kedvezőtlen esetben ott is előfordulhat tőpusztulás akkor, ha a kártétel a még szegállapotú növényt éri és sérül a tenyészőcsúcs. Többnyire viszont nem ez történik, hanem a fiatal -3-5 leveles – növények leveleit rágják, karéjozzák, amit a növények különösebb károsodás nélkül kinőnek. Ebben az esetben is előfordulhat azonban a levél pusztulása, különösen akkor, amikor a rágás a levél széle felől mindkét irányból eléri a főeret, ami miatt a levél eltörhet. Napraforgóban már súlyosabb kártétel történhet, nagyobb arányban fordulhat elő a tőpusztulás. Bár többnyire itt is a sziklevelek rágása a fő kártétel, de sokszor rágják át a kártevők a szikleveles állapotú növény szárát, annak pusztulását okozva.  

kártevők    kt4 min     

3. kép: kukoricabarkó szikleveles cukorrépán   4. kép: lisztes répabarkó és kártétele

Cukorrépában, különösen szikleveles állapotban a barkókártétel súlyos lehet, akár jelentős tőszámpusztulást is okozhat. Ebben a kultúrában bármelyik, fentiekben felsorolt kártevő is megjelenhet és károsíthat. A legkevésbé veszélyesek a csipkézőbarkók, amelyek esetében már nagy egyedszám kell ahhoz, hogy az okozott kár komolyabb legyen. Ez ritkán, területileg korlátozottan fordul elő. A kukoricabarkó (3. kép) már jelentősebb problémát tud okozni, különösen olyan termőtájakon, ahol a kukorica vetésforgóban lévő magas aránya miatt helyileg felszaporodik. A legveszélyesebb a lisztes répabarkó (4. kép), amely ellen valóban komoly védekezésre lehet szükség. Mára, a cukorrépa termőterület csökkenésével az ország egyes területein akár évek is eltelnek, amíg találunk belőlük néhányat, de olyan helyeken, ahol koncentráltan és rendszeresen termelnek répát (pl. Fejér megye egyes részei), nagyobb egyedszáma alakult ki.

A barkókártevők elleni védekezésben arra kell törekednünk, hogy lehetőleg tartós, gyomorméreg-hatású rovarölő készítményt használjunk fel a védekezés során. A kapás kultúrákban jelenleg engedélyezett rovarölő talajfertőtlenítő és csávázószerek sajnos nem nyújtanak elegendő védelmet növényeinknek, ezért mindenképpen be kell avatkoznunk állománykezeléssel is, amennyiben megtaláljuk kártételüket. Sokat segíthet a táblára való betelepedésük lassításában, megakadályozásában a szegélyek kezelése két-három szórókeret szélességben. Mivel a barkók „gyalogosan” közlekednek, a betelepülésük is ilyen módon történik, ezzel a szegélypermetezéssel megakadályozhatjuk, hogy a teljes területen károsítsanak. Kártételük mérséklésében kulcsszerepe van a kultúrnövények egyöntetű és gyors kelésének, intenzív kezdeti fejlődésének, amellyel rövid idő alatt „kinőnek a kártevő foga alól”. Ehhez jó talajmunkára, okszerű tápanyagellátásra, jó minőségű és optimális időpontban történő vetésre és gondos fajtaválasztásra van szükség.

kártevők    kártevők  

5.-6. kép: bolhakártétel és a kártevők a kukoricalevélen

A kapásnövényeink közül a kukoricát és a cukorrépát érintheti leginkább a különböző földibolha-fajok (Phyllotreta spp.) kártétele. Ebben az esetben is igaz, hogy a korábbi években alkalmazott felszívódó hatású rovarölő csávázó és talajfertőtlenítő készítmények hatással voltak ezen fajok kártételére is, eredményesen mérsékelték azt. Mára ez a védekezési lehetőség megszűnt, a jelenleg ilyen célra engedélyezett hatóanyagoknak nincs érdemi hatásuk a bolhakártétel ellen. Bár a kártevők betelepedésének iránya itt is jól megfigyelhető, a szegélypermetezéssel nem tudunk olyan eredményeket elérni, mint a barkók esetében, itt a teljes tábla kezelésében kell gondolkodnunk. Száraz, meleg időjárási viszonyok mellett a földibolhák betelepedése annyira intenzív lehet, hogy kizárólag kontakt hatóanyag alkalmazásakor akár többszöri védekezésre is szükség lehet! Bár kártételük, a levelek hámozgatása (5.-6. kép) elhúzódhat és kedvezőtlen körülmények között akár még a nagyobb növényeket is érintheti, azonban igazán ezek a kártevők is a fiatal, szik- vagy néhány lombleveles állapotban a legveszélyesebbek. A kultúrnövény egyöntetű és gyors kelésének, intenzív kezdeti fejlődésének biztosításával ezeknél a kártevőknél is mérsékelhető az okozott kár mértéke.

kt7 min

7. kép: sároshátú bogár károsítása árvakelésű napraforgón

Főként a napraforgóban (7. kép) és a cukorrépában, de időnként még a kukoricában is előfordul, hogy egyes nem túl jelentős rovarkártevők érzékelhető kárt okoznak. Ezek a sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) és a fekete tücsök (Melanogryllus desertus). Amennyiben megjelennek a területen és kártételük fokozódik, mindenképpen célszerű a kártétel megakadályozására rovarölőszeres állománykezelést végeznünk.

Ahogy egyre nagyobb arányban kelnek a kukorica-, napraforgó- és cukorrépavetéseink, úgy kell egyre nagyobb figyelmet fordítanunk ezekre a területekre. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt gondoljuk, ha az elmúlt években nem jelentkeztek jelentősebb kártétellel a fentiekben említett kártevők, akkor biztosan nem lesz velük baj ebben az évben sem! Megváltoztak a körülmények, az ellenük igazán hatékonyan használható készítmények felhasználására már évek óta nincs lehetőségünk, így várhatóan egyedszámuk és az általuk jelentett veszély egyre csak növekedni fog!

Szerző: AgrárUnió

Tags: növényvédelem, kártevők, földibolha, kapás kultúrák, kukoricabarkó, répabarkó, sároshátú bogár

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom